-Első Vázlat-
Figyelmeztetés
Legyen mindenki számára világos, hogy a jelen cikkben a magyar állam legfőbb vezetője, a kormányzó hatalmától való megfosztása alatt Horthy Miklóst értem és nem Orbán Viktort. A magyar államra csapást szervező pártvezér alatt pedig Szálasi Ferencet és nem Toroczkai Lászlót értem.
A kiugrás, és átállás alatt a német oldalról való kiugrást értem és átállást a
Szövetségesekhez, nem pedig az Európai Unióból való kiugrást és átállást az Eurázsiai Unióba.
Csapás tervezetek
1944 október 5.-én Szálasi Ferenc a német nagykövetnek, Veesenmayernek, részletes elképzeléseit 2 változatban mutatta be. (Forrás: Szálasi Ferenc saját napló-jegyzetei alapján.)
Az Első változatban alkotmányos hatalomátvételt ír le.
➢ Első lépés: A Kormányzó új kormányt nevez ki Szálasi miniszterelnökkel az élén.
➢ Második lépés: Az új kormány leteszi az esküt a kormányzó kezébe.
➢ Harmadik lépés: A Kormányzó lemond és aláírja a lemondási nyilatkozatot (ez előre elkészítve)
➢ Negyedik lépés: Az 1937. XIX tc. alapján összeül az Ország Tanács, melynek Szálasi és Csia is tagja, és elhatározza, hogy a kormányzói tisztet nem tölti be többé, tekintettel a Kormányzó régi érdemeire, ugyanakkor utasítja az Országgyűlést, hogy 8 napon belül válasszon Nádort.
➢ Ötödik lépés: A Nyilasok javasolta Nádor megválasztása.
➢ Hatodik lépés: Az új miniszteri testület leteszi az esküt a Nádor kezébe.
Második változat
➢ Első lépés: A Kormányzó lemond és aláírja a lemondási nyilatkozatot.
➢ Második lépés: Az új kormány tagjai átmenetileg a kormányzói jogkörrel felruházott magyar királyi miniszterelnök kezébe teszik le az esküt.
➢ Harmadik lépés: Az 1937. XIX tc. alapján összeül az Ország Tanács, melynek Szálasi és Csia is tagja, és elhatározza, hogy a kormányzói tisztet nem tölti be többé, tekintettel a Kormányzó régi érdemeire, ugyanakkor utasítja az Országgyűlést, hogy 8 napon belül válasszon Nádort.
➢ Negyedik lépés: A Nyilasok javasolta Nádor megválasztása.
➢ Ötödik lépés: Az új miniszteri testület leteszi az esküt a Nádor kezébe.A hivatalos lépések ideje alatt Veesenmayerrrel megegyeztek abban, hogy Szálasi tölti be a hatalmi vákuumot, mely azt is jelenti, hogy az Országgyűlésben egy erőteljes, de létszámában kisebbségi csoport támogatását élvezi. Ez a kisebbségi csoport -neve Nemzeti Szövetség- idejében be lesz avatva a hatalomváltás menetébe, de már jelenleg is létezik.
(Edmund Veesenmayer: Adolf Hitler 1944. március 19-én (Magyarország német
megszállásakor) a Harmadik Birodalom nagykövetévé és teljhatalmú magyarországi megbízottjává nevezte ki: ez azt jelentette, hogy a Wehrmachton kívül minden megszállóerő (főleg a Gestapo) fölött rendelkezési joga volt. Szerepet játszott a magyar értelmiség „átvilágításában”, ismert németellenes személyek letartóztatásában (ezáltal is nyomást gyakorolva Magyarországra), valamint a zsidóság deportálásában. A Szálasi-puccs során segítséget nyújtott a nyilas hatalomátvételhez, meggátolva ezzel Magyarország kiugrását a második világháborúból. 1945-ben Salzburg közelében feladta magát az amerikai csapatoknak.
A nürnbergi perben 1949-ben 20 év börtönre ítélték, majd büntetését felére csökkentették, majd 1951-ben szabadlábra helyezték. hu.wikipedia.org)
Ugyanakkor javaslatot tesz Szálasi a Kormányzó tábornoki környezetének helyettesítésére is, mely akciók kivitelezésében a Wehrmacht támogatását is kérte, hangsúlyt helyezve Bakay és Hardy sürgős eltávolítására. Ennek megfelelően Bakay Szilárdot, a Budapest Körüli Katonai Erők parancsnokát október 8.-án éjjel elrabolták. Az akciót Kovarcz Emil irányította, aki
előzetesen a nyilas Párt országos igazgatója és később a Szálasi kormány tárcanélküli minisztere lett. Feladata a nemzet totális mozgósítása és harcbaállítása volt. Ugyancsak később a Budapesti Népbíróság amerikaiakkal egyeztetve, akik ebből a célból az amerikai fogságból Kovarcz Emilt hazaszállítják, halálra ítéli és aznap, 47 évesen, fel is akasztatja. Bűnei között szerepel zsidó újságírók legyilkolása, a Dohány utcai zsinagóga elleni merénylet.
A Horthy időszakban kétszer is börtönre ítélték 2, ill. 5 év letöltendő börtönre, de ezek elől Németországba szökött.
Kovarcz Emil bűnei között szerepelt az is, hogy összeállította 50 baloldali politikus listáját, akiket a hatalomátvétel napján már internálni kell.
1944 október 11.-én véglegesített változatban Szálasi átadta Veesenmayernek a
megállapodásukat, mely tartalmazta azt a kitételt is, hogy „a Führer szemében Magyarország egyedüli felelős személye a pártvezető.”
A fennebb említett 2 hatalomátvételi változat egyike sem tartalmazza azokat a megoldásokat, melyekkel kényszeríthették volna Horthyt a hatalom átadására és lemondási nyilatkozatának aláírására. Veesenmayer javasolta ekkor, hogy a Nemzeti Szövetség tagjai keressék fel Lakatos miniszterelnököt és szólítsák fel lemondásra, amely akció október 12.-én meg is történt. A küldöttségben részt vett Szász Lajos is, aki a Lakatos kormány kereskedelmi és közlekedésügyi
minisztere is volt egyben, meg Tasnádi Nagy András. Figyelmeztették a kormányt, hogy a parlament megkerülésével nem tehetnek döntő lépéseket. Szász Lajos ismertette programjukat és nyíltan vállalta a Szövetség legfőbb célját, a Kiugrás megakadályozását és a háború folytatását.
Lakatos Kiugrás melletti érveit Jaross Andor „kiugrást, árulást nem tűrünk!” felkiáltással szakította félbe.(Nemesmiticzi vitéz Jaross Andor (Komáromcsehi, 1896. május 23. – Budapest, 1946. április 11.) [1] felvidéki magyar politikus, több kormányban is különböző miniszter, a magyarországi zsidók deportálásának egyik vezetője. hu.wikipedia.org . A Sztójai kormány belügyminisztere. Jelentős szerepet játszott a parlamenti képviselőket tömörítő Törvényhozók Nemzeti Szövetsége létrehozásában, melynek 1944. dec.-től 1945. márc.-ig Sopronban elnöke volt. Az amerikai fogságból 1946-ban kiszolgáltatták és golyó általi halálra ítélték, majd 49 évesen kivégezték. http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC06879/07002.htm
Szász Lajos (Szatmárnémeti, 1888. február 26. – Budapest, 1946. augusztus 24.) magyar politikus, egyetemi tanár, a magyar református egyház főgondnoka, államtitkár, majd miniszter Magyarország több kormányában. A második világháború után halálra ítélték és kivégezték.
Tasnádi Nagy András (néhol Tasnády-Nagy) (Budapest, 1882. január 29. –
Budapest, 1956. július 1.) magyar politikus, igazságügyi miniszter az Imrédy- és a második Teleki-kormányban, az 1945 előtti képviselőház utolsó elnöke. A református egyház főgondnoka. A háború után háborús bűnösként golyóáltali halálra elítélték, majd ezt az ítéletet életfogytiglanira változtatták, börtönben halt meg.)
A Nemzeti Szövetség tagjai egyértelműen kinyilvánították bizalmatlanságukat a Lakatos kormány iránt „árulásra készülő kormánynak” nevezve azt.
Lakatos német lovagkeresztjét emlegetve próbálta elhitetni a küldöttséggel, hogy nem lesz áruló.
Ezen kijelentése alatt Faragho Gábor vezérezredes Moszkvában már tárgyalásait befejezte, de ennek útját állhatatosan tagadta. A fegyverszüneti tárgyalások eredményeiről Lakatos nem is volt tájékoztatva. Ezen tárgyalásokról részletes tudósítást itt lehet olvasni:
(Faragho Gábor (1928-ig Faragó, [1] 1927-től vitéz [2] ) (Kecskemét, 1890. február 16. –
Kecskemét, 1953. december 22.) magyar katonatiszt, közellátási miniszter, nemzetgyűlési képviselő. 1944. szeptember elsején vezérezredessé léptetik elő, 28-án fegyverszüneti küldöttség élén Moszkvába indult, visszamenőlegesen ettől az időponttól vezérezredes. Október 11-én aláírta Magyarország nevében az előzetes fegyverszüneti egyezményt. A nyilas hatalomátvétel után rendfokozatától megfosztották. Mint a moszkvai munkabizottság tagja részt
vett a kormányalakításról is folyó tárgyalásokon. 1944. december 22. - 1945. július 21. az Ideiglenes Nemzeti Kormányban közellátásügyi miniszter, majd haláláig kitelepítettként Kecskemét környéki tanyáján élt. hu.wikipedia.org )
A kiugrás sikerét Horthy önérzetes, katonás viselkedése nagy veszélybe sodorta. A „Kormányzó megtagadta, hogy elhagyja Budapestet. Ez óriási csapást jelentett; döntése hatalmas veszélybe sodorta küldetésünk – csakúgy, mint az egész „harmadik kísérlet” – sikerét.” Ez néhány nap múlva be is bizonyosodik. Horthynak át kellett volna menekülnie a biztonságát garantáló szovjet hadsereg vonalai mögé.
A Kremlben tárgyaló magyar küldöttség megkapja a Kormányzó 6. számú rádiótáviratát, melynek szövege rövid és drámai volt:
„Kormányzó fiát ma reggel elrabolták a nyilasok és a németek. A házat, ahol tartózkodott, szétlőtték; nincs több hírünk róla. Várost körülvették a Reichswehr megerősített csapatai.
Ultimátumot kaptunk a németektől.”
Azután, hogy a Kormányzó eldöntötte, nem hagyja el Budapestet, illetve elrabolták Bakay tábornokot, ez volt a harmadik – és minden bizonnyal halálos – csapás a „harmadik kísérletre”.
Azon tűnődtem, vajon van-e még remény.” -írja Szent-Iványi Domokos. „... október 11-én, 19 óra 57–58 perckor mi, a delegáció három tagja, a Kremlben aláírtuk a Fegyverszüneti Megállapodást. Molotov: „Gratulálok, Miniszter úr! 1526 óta ez az első alkalom, hogy Magyarország megnyert egy nagy háborút.”
Örömmámorban úsztam.»
(A diplomata Szent-Iványi Domokos (1898–1980), Teleki Pál bizalmas munkatársa, 1944. januártól a Kiugrási Iroda vezetője volt a Várban. Molotovék a moszkvai tárgyalások során, majd 1945-ben Budapesten is, a külügyminiszteri posztra javasolták őt. Szent-Iványi a tisztséget elutasította. 1947-ben, „a köztársaság elleni összeesküvés” perében, tíz év börtönre ítélték.)
1944 október 15.-én, a sorsdöntő nap reggelén, a kormányzó még élő utolsó gyermekét, ifj. Horthy Miklóst is elrabolták Hitler kedvencének, Otto von Skorzeny (későbbi MOSZAD ügynök) vezetésével zajló akciónak keretében. Ilyen előzmények után és helyzetben hangzott el október 15-én délben Horthy proklamációja a rádióban, melyben az előzmények ismertetése nélkül bejelentette, hogy „fegyverszünetet kérünk ellenfeleinktől és megszüntetjük az
ellenségeskedést velük szemben”.
„Ennél is súlyosabb zavart okozott, -az utolsó nagy csapást a kiugrási kísérletre- azonban az, hogy a vezérkar nem küldte ki a csapatokhoz Horthy hadparancsát az átállásról. A három hadsereg parancsnoksága ehelyett olyan értelmű utasítást kapott, hogy a kormányzói proklamációt nem szabad fegyverszünetként értelmezni, vagyis a harcot folytatni kell. Ennek lett
következménye, hogy a kiugrás csúfos kudarcot vallott.” ( http://www.websonic.hu/public/tg/suli/2/file/9tetel-mo_a_IIvh-ban.doc
és
hu.wikipedia.org : 1944-es kiugrási kísérlet )
„Több Horthyhoz hű parancsnokot lefogtak. Budapest útvonalain német tankok jelentek meg, megszállták a főváros stratégiai pontjait, a hidakat, a Rádiót, a postát. [4] A Várat körülzárták a németek – mindössze 300 testőr maradt a helyén. Teherautókon száguldozó, röpcédulákat osztogató, felfegyverkezett nyilasok vették át az irányítást az utcákon. Október 15-én estére az előkészítetlen kiugrási kísérlet összeomlott, a nyilas hatalomátvétel befejeződött.
Másnap, október 16-án Horthy a német zsarolásra aláírta lemondó nyilatkozatát, visszavonta proklamációját, fölmentette Lakatos Géza miniszterelnököt és kormányát, valamint kinevezte miniszterelnökké Szálasi Ferencet. [5] Az államcsíny legalizálására Veesenmayer azzal tudta rávenni a kormányzót, hogy „becsületszavát” adta az elrabolt ifjabb Horthy Miklós szabadon bocsátására. [3]A Horthy lemondásával megüresedett államfői posztot a németekkel és a nyilasokkal együttműködni kész közjogi méltóságokból álló úgynevezett Országtanács 1944. október 27-én ideiglenes jelleggel Szálasira mint „nemzetvezetőre” ruházta. Ezt a döntést november 3-án a képviselők kevesebb mint ötöde – 55 fő – és az ugyancsak felettébb foghíjas felsőház is jóváhagyta.» ( hu.wikipedia.org : 1944-es kiugrási kísérlet)
A kiugrási kísérlet kudarcai és a Nyilas Párt puccsának sikerhez vezető pontjainak összegzése
Összefoglalva a kiugrási kísérlet kudarcai a következők voltak.
1. A sikeres román kiugrás után azonnal el kellett volna kezdeni a kiugrás előkészítését.
2. A román kiugrás után azonnal be kellett volna vonulni Dél-Erdélybe és ezután kérni a Szovjet Uniótól fegyverszünetet. A Kárpátok természetes védelmező gyűrűjét használva sokáig feltartóztathatták volna a Vörös Hadsereget. Ezzel lényegesen erősíthették volna Magyarország tárgyalási pozícióit.
3. A román kiugrás után nagyon későn, csak szeptember 28.-án került sor Faragho Gábor vezérezredes, Szentiványi Domokos és gróf Teleki Géza (aláírás felhatalmazása nélküli fegyverszüneti bizottság), kiküldésére Moszkvába. Tekintettel a szemben álló hadseregekre és a háborús viszonyokra a bizottság tagjai csak október elsejére értek Moszkvába. Felhatalmazást Horthytól eredeti aláírással csak jóval később kaphattak.
Mint azt bárki érzékelheti az időhúzás késlekedést és ezzel hatalmas károkat okozott.
„A →Koronatanács 10-én elfogadta az előzetes fe.szüneti feltételeket, a kormányzó ezt rádión tudatta a delegációval, megadta a felhatalmazást annak aláírására, egyidejűleg kérte a Bp. felé előretörő sz. csapatok ideiglenes leállítását. 11-én este a Kremlben a Magyar Királyság részéről Faragho (egyedül) parafálta az okmányt. A ~ megvalósítására a →kiugrási kísérlet okt.15-i kudarca miatt nem kerülhetett sor.” (Forrás:
4. A fegyverszüneti egyezmény aláírása utáni események forgatókönyve nem volt előre megtervezve. Sem a Kormányzó Horthy Miklós, sem az általa kinevezett kormány tagjainak átlépése a szovjet hadsereg vonalai mögé, sem a magyar hadsereg fellépése a német hadsereg ezután bekövetkezendő rendkívül káros tevékenységének megakadályozása esetére. Ily módon Horthy Miklós megmaradt fiának elrablása és az ő maga személye letartóztatásának, majd Németországba szállítása ellen sem védekezhetett többé. Horthy Miklós Kormányzó rádióban elhangzott fegyverszüneti proklamációja és parancsa nem jutott el a harcban álló magyar hadsereg egységeihez, mivel Szálasi kérésének megfelelően a Horthy környezetéhez tartozó tábornokokat a német hadsereg
támogatásával időben eltávolították.
A Nyilas Párt által szervezett államcsapás sikerének okai a következők voltak.
1. A Kádár rendszerben alkotott lesajnáló, Szálasit debilnek, vagy őrültnek bemutató arculat helyett a valóságban egy a Ludovikát kitünő eredménnyel záró, soron kívüli századosi rangot kapó valóságképet kell helyeznünk. „Beosztottjai a visszaemlékezések alapján különösen szerették. Képességeit és olvasottságát tiszttársai is elismerték,.... Majdani hadügyminisztere, Beregfy Károly vezérezredes a népbíróság előtt így beszélt róla:
„Szálasi neve a vezérkarban fogalom volt mint kiváló hadász és harcász, de fogalom volt a becsületesség, a puritánság és az igazmondás tekintetében is.” ( hu.wikipedia.org : Szálasi Ferenc)
2. Megszállott hit a magyarság jövőjében, mely hit általános volt a Nyilas Párton belül és a Szálasi Ferenc által írt Hungarista eszmékre, a magyar őstörténetre és a magyarság hivatástudatára támaszkodott.
3. Szoros kapcsolat és politikai támogatás a katonai és politikai szövetséges
Németországgal, akik arra késztették a Nyilas Párt vezetőit, hogy a magyar
(szélső-)jobboldali pártokkal összefogást keressenek.
4. A Horthy és általa kinevezett kormányok kiugrási előkészületeit megérezve a
németeknek nemcsak információkat szolgáltattak, hanem hatalomátvételi szándékaikat is tudatták velük. Szálasi részletes politikai terveket szőtt az államcsapáshoz, több változatban, melyeket átadott a német teljhatalmú nagykövetnek. Szóban kérte a katonai segítséget is a Horthy és a kiugrást előkészítő kormány megbuktatására és a saját maga meg társaival való helyettesítésére.
5. A németek egységes jobboldali kívánalmainak kielégítésére alakítottak az
Országgyűlésben egy több párt képviselőiből álló, számbeli kisebbségben lévő, de erőteljes akarattal rendelkező képviselői csoportot, a Nemzeti Szövetséget. A Nemzeti Szövetség fel is kérte személyesen Lakatos miniszterelnököt, hogy kormányával az élen mondjanak le.
6. A Nyilas Párt előkészületeivel párhuzamosan a Német Teljhatalmú Nagykövet,
Veesenmayer is, a második vh. alatti Nagyhatalom, a III. Birodalom képviselője,
egyeztetve Hitlerrel felkészíttette a Wehrmachtot és a Gestapot a Szálasi tervek erőszakos támogatására.
7. Tehát a Nyilas Párt, más jobboldali pártokkal egyesítve erőit, élvezve egy nagyhatalom védő szárnyait és hathatós segítségét, lecsupaszítva a hatalmat gyakorló személy környezetét, államcsapási terveit sikerre vitte.
A tanulmányt majd háromszorosára kifejlesztve 2019 elején befejeztem. /2020 09. 20./
Dr. Ing. Sebestyén Teleki István,
Zürich, 2018 november 27.