Kötelező Covid-oltás gyerekeknek is? Milyen színű oltást kapnak majd? Politikusok gyerekei, oligarchák gyerekei, . . . . .
Ez az alábbi törvény-kiegészítés elindithatna végre egy ellenállási es összefogási lavinát a társadalomban!
Iromány száma: H/17701.
Benyújtás dátuma: 2021-11-25 10:36
Országgyűlési képviselő
Parlex azonosító: 1KTA0L3N0001
Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke
Tárgy: Határozati javaslat benyújtása
Benyújtó: Székely Sándor (független)
Határozati javaslat címe: "javaslat a kötelező védőoltások körének bővítésére, illetve a kötelező védőoltás visszautasítása esetén fizetendő térítési díjakra"
Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 28. § (4) bekezdése alapján „„javaslat a kötelező védőoltások körének bővítésére, illetve a kötelező védőoltás visszautasítása esetén fizetendő térítési díjakra”” címmel a mellékelt határozati javaslatot kívánom benyújtani....../2021. (.....) OGY határozat
„javaslat a kötelező védőoltások körének bővítésére, illetve a kötelező védőoltás
visszautasítása esetén fizetendő térítési díjakra”
Az Országgyűlés, annak érdekében, hogy a SARS-CoV-2 vírus elleni védőoltás kötelező legyen, és . felismerve, hogy a kötelező oltásokat visszautasítók jelentős többletköltséget indukálnak az állami egészségbiztosításban, illetve abban a meggyőződésben, hogy a módosítások bevezetése jelentősen javítaná az oltási
hajlandóságot Magyarországon, a következő határozatot hozza:
1. Az Országgyűlés megállapítja, hogy
a)
átfogóan felül kell vizsgálni a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló jogszabályokat
b)
a kötelező védőoltások körének bővítése indokolt.
2. Az Országgyűlés felhívja a Kormányt, hogy az alábbi intézkedéseket haladéktalanul hajtsa végre:
a)
a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet 7/A §-ában a SARS-CoV-2 vírus elleni védőoltást térítésmentes igénybevételének szabályozásáról szóló mondatba a „kötelező” szót iktassa be, a jogszabályt és a kapcsolódó rendelkezéseket ennek megfelelően módosítsa
b)
a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 18. § (6)
bekezdésében - az E. Alap terhére igénybe nem vehető egészségbiztosítási ellátásokról – a t) pontot akként módosítsa, hogy „t) a biztosított nem kötelező védőoltással történő immunizálása, illetve a kötelező védőoltás visszautasítása esetén annak a betegségnek a gyógyításához szükséges egészségbiztosítási ellátás, amelytől az oltás megvédte volna a beteget”.
c)
az a) pont akkor lépjen hatályba, ha a a SARS-CoV-2 vírus elleni védőoltások végleges engedélyt kapnak Magyarországon
d)
a b) pont a jelen határozat kihirdetését követően azonnal hatályba lépjen
e)
a Kormány dolgozza ki annak a jogszabályi hátterét, hogy milyen felelősséget vállal a kötelező védőoltások esetleges mellékhatásai következtében fellépő egészségkárosodás esetére.
Felelős: miniszterelnök Határidő: azonnal
3. Az Országgyűlés felhívja a Kormányt, hogy haladéktalanul folytasson egyeztetést az érintett szakmai szervezetekkel annak érdekében, hogy az 1. és 2. pontban foglaltak érdekében a hatályos jogszabályok részletes átdolgozása , és hatályba léptetése legkésőbb 2022. február 28-ig megtörténjen.
Felelős: miniszterelnök
Határidő: azonnal
4. Ez a határozat a közzététele napján lép hatályba.
5. Ez a határozat a közzétételét követő napon lép hatályba.
2Általános indokolás
A fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendeletet 2021-ben akként módosította a kormány, hogy a 7/A §-ban úgy írta elő a SARS-CoV-2 vírus elleni védőoltás térítésmentes igénybevételének lehetőségét, hogy azt nem sorolta a kötelező védőoltások közé. Figyelembe véve az oltási hajlandóság alacsony fokát, ezen mindenképpen változatni szükséges. Ezzel egy időben gondoskodni kell arról is, hogy az egészségügyi finanszírozási rendszert ne terheljék feleslegesen azok a személyek, akik visszautasítják a tudomány jelenlegi állása szerint kevésbé veszélyes védőoltásokat, és emiatt súlyosan megbetegszenek, betegségük pedig csak igen hosszú idő alatt és igen jelentős költséggel
gyógyítható, amit a költségvetés egészségügyi fejezetéből finanszíroz az állam.
Részletes indokolás
1.
A 18/1998. (VI. 3.) NM rendeletet 2.§ (1) bekezdése szerint az egészségügyért felelős miniszter a fertőző betegségek megelőzésének és leküzdésének irányításával, illetve felügyeletével kapcsolatos jogkörét az országos tisztifőorvos útján látja el. A jogszabály a kötelező védőoltások körébe nem sorolja be a SARS-CoV-2 vírus elleni védőoltást. Ennek oka részben az, hogy a szokatlanul rövid idő alatt előállított és forgalomba került védőoltások jelenleg még nem rendelkeznek végleges hatósági engedélyekkel, alkalmazásuk csak a vészhelyzet idejére szól, ideiglenes hatályú.
Nyilvánvalóan kevés idő állt rendelkezésre ahhoz, hogy az összes szükséges vizsgálatot kellő alapossággal elvégezzék a forgalomba hozatalig. Az eltelt másfél évben azonban rengeteg tudományos adat gyűlt össze az oltás hatásairól, esetleges mellékhatásairól, a világ több laborjában rendszeresen elemzik a begyűjtött adatokat. Ennek eredményként várhatóan 2022-ben végleges engedélyek kiadására is sor került. Ezért indokolt, hogy a megbetegedési veszély elhárítása céljából önkéntesen igénybe vehető térítésmentes védőoltások közül, - amit a 2021-es módosítás iktatott be
7/A§-ként – a kötelező védőoltások közé sorolja át ezeket a kormány. A térítésmentesség fenntartása természetesen ekkor is indokolt.
Említettük, hogy az országos tisztifőorvos látja el ezekben az ügyekben a miniszter jogkörét, aki új vagy módosított összetételű oltóanyagok alkalmazására és a védőoltások alóli mentesítésekre is engedélyt adhat, ezekkel kapcsolatosan módszertani leveleket is kibocsáthat és más szükséges
intézkedéseket is tehet a járványügyi elkülönítés, megfigyelés és zárlat körében. Az országos tisztifőorvos tehát nemcsak kezdeményezhet ilyen irányú jogszabály módosítást, hanem ki is dolgozhatja azokat a kormány előterjesztés érdekében, mivel az a feltevésünk, hogy minden szakmai kompetenciával rendelkezik ehhez.
32.
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól 1997. évi LXXXIII. törvény alapelvei között szerepel (2.§ (1) bek.), hogy az egészségbiztosítási ellátások közül az egészségügyi szolgáltatások az egészségi állapot által indokolt mértékben vehetők igénybe. Ez elég határozatlan jogfogalom, hogy mi számít indokolt mértéknek, ennek pontosítása is a kormány feladata lesz a jövőben.
A kiadott finanszírozási, vizsgálati és terápiás eljárási rendeket is figyelembe veszi e körben a kormány, továbbá a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvényben foglaltakat.
Mindezek mérlegelése vezetett oda, hogy a törvény 18.§ (6) bekezdésében kifejezetten felsorolják, melyek az E. Alap terhére igénybe nem vehető szolgáltatások. A határozati javaslat témájához a t) pont kapcsolódik, amely a biztosított nem kötelező védőoltással történő immunizálását e körbe
sorolta. És mint láttuk, nem kötelező védőoltás a SARS-CoV-2 vírus elleni védőoltás, tehát e jogszabály alapján eredetileg fizetni kellett volna érte. Ez alól kivételt jelentett, ha egy külön jogszabály szerint a védőoltás térítésmentes, ez a külön jogszabály volt a már említett 2021-es módosítással beiktatott 7/A§. Tehát az oltás annak ellenére térítésmentes, hogy a térítés mentesség általában csak a kötelező védőoltásokra vonatkozik, a kormányzat azonban – véleményünk szerint helyesen – szükségesnek látta ezt az oltást is térítésmentessé tenni. Azt javasoljuk, hogy a térítésmentesség mellé rendeljünk kötelezettséget is, azaz sorolja át a kormány a kötelező védőoltások közé ezeket az oltásokat – amint megkapja a végleges engedélyt a gyógyszerhatóságtól. Információink szerint erre 2022-ben már sor kerülhet, hiszen a sajnálatosan magas számú megbetegedés, és az oltottakról a rengeteg adat már rendelkezésre áll.
A fent hivatkozott t) pontot javasoljuk kiegészíteni olyan rendelkezésekkel, hogy valaki a kötelező védőoltást visszautasítja (e körbe nem csak a SARS-CoV-2 vírus elleni védőoltás tartozik bele, hanem bármely másik védőoltás visszautasítása), akkor annak a betegségnek a gyógyításához szükséges egészségbiztosítási ellátás, amelytől az oltás megvédte volna a beteget, ne legyen már térítésmentes. Nézetünk szerint ugyanis E. Alapba befizetett összegeknek fedezniük kell nemcsak a járvány elleni védekezéshez szükséges eszközöket, hanem a fertőző betegségek gyógyításának költségeit is. Ilyen módon tehát ez E. Alap egy kockázat közösség. Azonban azok a személyek, akik úgy utasítják vissza a védőoltásokat, hogy arra a tudomány jelenlegi állása szerint nincsen egészségügyi, orvosi indokuk, hanem csak egy általános oltásellenes elmélet híveiként kívánják a természetre bízni gyógyulásokat, ne vehessék igénybe a térítésmentességet. Sajnálatos tény például, hogy a fertőző betegség miatt intenzív ápolásra szoruló betegek ellátási költsége a napi félmillió forintot vagy még többet is elérhet. A közelmúlt tapasztalata, hogy a SARS-CoV-2 vírussal fertőzött betegek között igen magas az oltatlan betegek száma. Ezért ésszerűnek tünik, hogy azok a személyek, akik nem egészségügyi okból tartózkodnak az oltás felvételétől, hanem azért, mert a tudomány jelenlegi álláspontját vitatják, ne terheljék meg még jobban az E. Alapot. Ez ugyanis sérti a más betegek jogait, akik mindent megtesznek a gyógyulások, és oltottságuk érdekében, mégis azzal szembesülnek, hogy az E. Alap véges összege miatt egészségi állapot javító műtétjeik halasztásra kerülnek, mert ilyen mértékben válik finanszírozhatatlanná az egészségügyi ellátó rendszer a források kimerülése miatt. Itt említem meg, hogy a humán erőforrásokat is kimerítik ezek 4a betegek, akik a védőoltás felvételével csökkenthették volna az egészségügyi szakdolgozókra zúduló terheket.
A térítési díj ellenében igénybe vehető egyes egészségügyi szolgáltatások térítési díjáról egyébként is rendelkezik a 284/1997. (XII. 23.) Korm. rendelet, amelynek 1. számú melléklete sorolja fel az Ebtv. 23. §-ában foglalt egyes részleges, valamint 23/A. §-ában foglalt egyes kiegészítő térítési díj mellett igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások térítési díjait. E kormányrendelet mellékletét lesz szükséges átdolgozni annak érdekében, hogy külön pontban
felsorolják a kötelező védőoltást visszautasítók által fizetendő térítési díjakat is.
3.
A javaslattevő természetesen szükségesnek tartja, hogy a kormány a szabályozás részletes kidolgozásába bevonja a hozzáértő szakembereket, akikkel jelenleg is folyamatosan egyeztet a kormány, hogy a járványt mielőbb leküzdjék. Javaslatunkkal ehhez kívánunk hozzájárulni, mert meggyőződésünk, hogy az oltottak száma növekedni fog a kötelező védőoltássá nyilvánítással,
illetve az oltást visszautasítók térítési díj fizetési kötelezettségének előírásával.
4.
Amennyiben az országgyűlés a határozati javaslatot elfogadja, akkor elegendő idő áll rendelkezésre mind a kormánynak, mind a szakértőknek, hogy a hatályos jogszabályok módosítása elkészüljön, és a hatályba lépésre legkésőbb 2022. február 28-ig sor kerüljön
Eredeti dokumentum pdf-file formatumban letölthetö innen:
Comments