Orosz kapcsolatok nélkül is jól látható, csak az alternatív hírforrásokat kell kicsit nézni, de még azokat sem feltétlenül.
Az USA megszervezett egy puccsot, ami nem sikerült.
Az volt az apropója – mint a mainstream média állítja -, hogy felemelték az üzemanyagok árát. Nos, ez volt a kazah taxis sztrájk.
A benzin ára ugyanis valóban felment, de mihez képest?
14 dollárcentről 24-re. Ez forintban kb. 40 Ft-ról 70 Ft-ra történő emelést jelent literenként.
Hmm?
(EMK Megjegyzés: az LPG folyékony gáz ára ment fel. És emiatt kezdtek vad sztrájkba. Az elnök a fegyveres terrositák figyelmeztetés nélküli lelövésére adott ki parancsot.)
Ahogy annak idején a budapesti taxis sztrájkot is profin megszervezték, ezt is.
(EMK: Többször leírtuk, hogy a magyar Taxis Sztrájk egy cinkelt puccsal való fenyegetés volt Antallll kérésére.)
A felbérelt provokátoroknak – videófelvételek szerint – gépkocsi csomagtartókból hajigálták ki az ismétlőfegyvereket, akik aztán elkezdtek vadul lövöldözni.
Ez az ukrán Majdan téri forgatókönyvet követte, azt az ún. „narancsos forradalmat”, amire még Szolzsenyicin figyelmeztetett, hogy a Nyugat ezzel próbálja Oroszországot harapófogóba szorítani.
Puccsot akartak csinálni, népfelkelésnek álcázva, hogy a Nyugat befolyása alá vonják Ukrajna után Kazahsztánt is.
(EMK: Nemcsak akartak, hanem ki is vitelezték, mert az ukrán vezetést kirúgták a hatalomból, és átadtál a feltétel nélküli zsidóknak és janicsároknak.)
Ukrajna esetében egyrészt Bush még Gorbacsov idején megígérte, hogy az USA egy centimétert sem fogja érdekszféráját közelebb vonni Oroszországhoz, Ukrajna megmarad egy semleges pufferzónának.
(EMK: Ronald Reagen és Gorbacsov egyeztek meg a Hidegháború végéről, a Csillagháborús Reagen-beszéd után. Ebben a megegyezésben benne volt az is, hogy USA és a NATO nem terjeszkedik a volt Szovjetunió területein. Ezt az egyezményt nem tartották be az amerikaiak. Viszont a szovjetek vesztes fél voltak a hidegháború végén! Ökölszabály: A Győztes, ha egyezkedik is a Vesztessel az csak cinkelt-egyezkedés!)
Ennyit az USA ígéreteiből.
Ukrajna esetében a Krímet akarták amerikai katonákkal elfoglalni, s vele az orosz flotta történelmileg is ismert fő haditengerészeti bázisát, Szevasztopolt.
Már ott voltak az USA anyahajói. Putyin az utolsó pillanatban csapott oda, és megakadályozta az USA invázióját.
A Krímet az orosz szárazfölddel összekötő híd építése; videó 3 percben.
Kazahsztán esetén több stratégiai cél is van, az egyik: elfoglalni az orosz űrkutatási bázist, Bajkonurt. Tudhatjuk jól, hogy az űrkutatás nem tudományos téma.
(EMK: És átvenni a hatalmas olajkészletek fölött az uralmat! Jemenben is ezért folyik az agyonhallgatott háború! Jemen frissen felfedezett olajmezői a szaúdi határok menti 2 nagy régióban van és nagyobb, mint Szaúd Arábia jelenlegi olajkészlete. Ha Jemen nem adja csak úgy bagóért, akkor jön a pusztítás. Az ilyen ajánlatokat nevezik "Ezüst vagy Ólom" visszautasíthatatlan ajánlatoknak.)
Mint azt a NASA houstoni irányítóközpontjáról készített USA dokumentumfilmben az egyik ott dolgozó mérnök elmondta: ja, hát itt a fő feladatok mind katonaiak, de hát arról én nem beszélhetek.
Szóval a kazahoknál a káosz fokozódott, vadul lövöldözött a felbérelt csőcselék, mire teljesen jogosan a kazah elnök segítséget kért Oroszországtól és Belorussziától.
Erre Putyin nem lacafacázott, azonnal odaküldött 1500 ejtőernyőst, akik rendet csináltak.
Elvették a rosszfiúktól a fegyvert, és hűvösre tették őket.
A média megint az oroszokat vádolja, hogy el akarják foglalni Kazahsztánt, ugyanezt az állítást szegezte egy arrogáns riporternő a CNN-ben egy orosz tábornoknak, csak Ukrajnáról, aki ezt válaszolta:
- Asszonyom, ha mi el akarnánk foglalni Ukrajnát, akkor ha baráti tempóban akarnánk, két hétig tartana, míg Kijevig jutnánk. Ha kevésbé barátian, akkor két nap alatt.
- És mi a baráti?
- Hát az az, hogy közben az elfoglalt városokban ünnepségeket rendeznénk, s csak utána mennénk tovább.
Tu-160M legújabb orosz szuperszónikus stratégiai bombázó és rakétahordozó
Szóval attól a hatalomtól, amely képes arra, hogy egy idegen ország polgári repülőterén egy drónnal kilője az iráni tábornokot, Szolejmanit, és attól a médiától, amelyik ezt politikailag korrektnek tartja, ellenben állandóan rágalmazza Putyint azzal, hogy terjeszkedni akar, miközben 1989 óta USA katonai támaszpontok tömege épült az orosz határ mentén, nos attól ne várjunk túl sokat.
Ez a valóság.
Ertsey Attila