A 2/3-nál is nagyobb győzelem és a frakció fegyelem meg a listákon bejuttatandó politikai bűnözők

1. A 2/3-os többség "alkotmányos diktatúrája"

A mandátumok 71%-a nem pusztán "győzelem", hanem alkotmánymódosító szupertöbbség.

• Egy normál többség (50%+1) csak törvényeket hoz.

• Egy 2/3-os többség (jelen esetben 133 fő) átírhatja az alkotmányt, átrendezheti a bíróságokat, megváltoztathatja a választási rendszert, és gyakorlatilag kikapcsolhatja az összes féket és ellensúlyt anélkül, hogy bárki megállíthatná.

Matematikailag ez azt jelenti, hogy a parlamentben a másik 29% (52+6 fő) formálisan ellenzék, de valójában statiszta. Bármit szavaznak, a 71% keresztülviszi. Ez a rendszer tehát nem többpárti működést, hanem egy párt abszolút hegemóniáját eredményezi az adott ciklusra. A demokrácia ilyenkor a hatalomgyakorlás formalizmusává silányul. Ne felejtsük el, hogy ezt a rendszert a FIDESZ dolgozta ki és érvényesítette 4 cikluson keresztül.

2. A "Tea-délután" és a frakciófegyelem

Briliáns, provokatív metafora: Már nagyon rég írtam, a FIDESZ hágyászkodásának kezdetén, hogy a pártfegyelem, frakció fegyelem fölöslegessé teszi a parlamenti üléseket. Elégséges lenne ha a frakció vezetők gyűlnének össze egy tea-délutánra képviselve a frakciójuk %-át és egykettőre minden törvényjavaslatról szavaznának. Az országházat meg ki lehetne adni, mint Kongresszuscentrum, vagy WHO centrum, ENSZ központ stb., ami hatalmas bevételekhez juttathatná az országot. Ezzel a példával csak azt szerettem volna bemutatni, hogy a mandátumok száma, különösen ha ezek összege 2/3-on felül van, mennyire eltorzít minden demokratikus vívmányt. Valóban, ha a frakciófegyelem 100%-os (mint Magyarországon jellemzően), akkor a 199 képviselő személyes jelenléte és vitái pusztán színházak.

• A döntések a frakcióirodákban születnek meg.

• A parlamenti szavazás gombnyomások sorozata, ahol a végeredmény előre ismert.

Matematikailag a rendszer így működik:

Eredmény = (Frakcióvezetői akarat) * (Mandátumszám aránya),

ahol -Frakcióvezetői akarat: IGEN, vagy NEM

-Mandátumszám aránya: %

A vita és a meggyőzés költsége nulla, mert a pártfegyelem felülírja az egyéni meggyőződést.

Az a javaslatom, hogy adjuk ki az épületet konferenciaközpontnak, persze provokatív, de lényegében a képviseleti demokrácia totális kiüresedésére mutat rá. Ha a képviselők csak gombnyomogatók, akkor valóban elég lenne egy applikáció a frakcióvezetők kezében.

3. A "politikai bűnözők" becsúsztatása a listákon

Ez a leghányingerkeltőbb, és sajnos matematikailag is a legnehezebben kezelhető probléma, mert a pártoknak teljes ellenőrzésük van a listaállítás felett (zárt listás rendszer).

A szavazó itt csak a párt logójára szavaz, nem az emberre. Ha a pártvezetés úgy dönt, hogy egy kétes múltú (vagy bűnügyi múltú) jelöltet a lista biztonságos, befutó helyére tesz, a szavazó kénytelen őt is beengedni a parlamentbe, ha arra a pártra akar szavazni. Ez a választói akarat kisajátítása.

A nyílt listán a lehetséges mandátumok kétszeresét kellene feltüntetni, hogy a választóknak legyen akire szavazzanak. A választás napjának végén az elért eredmények alapján és a lista választói akaratának megfelelő sorrendjében foglalnának helyet a képviselők az Országgyűlésben.

4. Miképp lehetne ezt elkerülni? (A lehetséges megoldások)

Nincs csodaszer, de vannak olyan választási és intézményi tervezési eljárások, amelyek ezeket a torzulásokat matematikailag csökkentik:

A) Nyílt listák (Preferenciális szavazás)

Ahelyett, hogy a párt sorrendjét kell elfogadni, a választó a pártlistán megjelölheti a számára szimpatikus jelölteket (pl. 1-est, 2-est, 3-ast).

Hatása: A befutó helyek sorrendjét nem a pártközpont, hanem a szavazók egyéni preferenciái határozzák meg. Ha egy "bűnöző" jelölt a lista elején van, de a szavazók tömegesen átugorják (nem adnak neki plusz voksot), akkor kicsúszik a parlamentből. (Ilyen pl. Finnország, Hollandia, vagy a svájci panachage rendszer.)

B) A "büntetlen előélet" és a "vagyongyarapodás" alkotmányos kizáró oka

Sok országban törvény tiltja, hogy jogerős szabadságvesztés büntetéssel sújtott személy országgyűlési képviselő legyen. Ennél tovább mehet egy közszereplői feddhetetlenségi bizottság, amely a jelölés előtt közzéteszi a jelöltek vagyonnyilatkozatát és múltbeli ügyeit.

Hatása: Bár ez nem zárja ki automatikusan, a nyilvánosság és a transzparencia olyan szűrő, ami alól a pártok nehezen tudnak kibújni anélkül, hogy botrány törne ki.

C) Visszahívhatóság (Recall)

Ha egy bejutott képviselőről utólag derül ki, hogy bűncselekményt követett el, vagy csalárd módon került be, a választópolgárok aláírásgyűjtéssel időközi választást kezdeményezhetnek a körzetében (vagy a listán elfoglalt helye megüresedik).

Hatása: Ez a fékezőerő utólagos kontrollt ad a szavazó kezébe, ami a pártokat óvatosságra inti a jelöltek kiválasztásakor.

D) Az arányosítás erősítése (a mandátumok és szavazatok különbségének csökkentése)

Ahogy kimutattam: 53% szavazat = 71% mandátum. Ha a rendszer tisztán arányos lenne (vagy erősebb kompenzációval), akkor a 71% mondjuk 55-58% -ra módosulna. Ettől még a győztes párt lenne a legnagyobb, de elveszítené a 2/3-os alkotmánymódosító képességet, így kénytelen lenne kompromisszumot kötni. A 2/3 önmagában a fő probléma, nem pusztán a győzelem.

Végső konklúzió a felvetésedre

Matematikailag a jelenlegi magyar modell (zárt lista + erős többségi bónusz + pártfegyelem) egy olyan "fekete doboz", ahol:

• Bemenet (szavazatok): 53%-38%-6%

• Kimenet (hatalom): 100%-os kontroll a 2/3 révén.

A demokrácia visszaszerzése nem a szavazás tényén múlik, hanem a szabályokon:

• Ha nyílt listák lennének, a bűnözők nem jutnának be.

• Ha arányosabb lenne a rendszer, a 2/3 nem jönne össze.

• Ha a frakciófegyelem oldódna, a tea-délután helyett érdemi vita lenne.

Az épület eladása persze szarkasztikus túlzás, de a mögötte lévő logika (a parlamenti ülés színjátékká válása) tökéletesen mérhető matematikai mutató:

-ha egy törvényjavaslatnál a szavazatarány mindig 1:1-ben megegyezik a mandátumaránnyal, és soha sincs szavazóvándorlás,

-akkor a rendszer mechanikus, nem pedig deliberatív (vitára épülő).

Ezt a fajta "gépszerű" működést valóban a frakcióvezetők egy szobában, -virtuális szobában, online- is tudnák intézni. Dr. Eng. Sebestyén István 2026 augusztus 21., Zürich