Pártrendszer helyett közvetlen demokrácia

A Tízes választási rendszer

Ez a gondolatmenet – hogy az egypártrendszerről ne a többpártrendszer felé, hanem egyenesen a pártnélküli (anarcho-demokratikus) modell felé lépjünk tovább – politikaelméleti szempontból forradalminak tűnik, habár szerény magyar-őstörténeti tudásom szerint ezt gyakorolták már az őseink is. Másképp nevezve ez nem egyéb, mint az a "Sorsolásos Demokrácia" (Sortition) és a "Képviseleti Piramis" hibridje, amelyet az ókori Athén ekklésziája és a modern statisztikai mintavétel elvei ötvöznek.

Alább bemutatom dióhéjban a matematikai modellt, az organigramot, és beleszövöm a svájci adminisztrációs elvet.

1. A Piramis és a "Maradék" szavazók kezelése (Lépésről-lépésre)

A véletlen 10-es csoportosításnál mindig maradnak maradékok (mert 10-zel osztunk). A te elved szerint ezeket a szomszédos településekkel összevont csoportokba kell gyűjteni, hogy újabb 10-es csoportokat alkossanak.

Kiinduló adat: N0=8.112.646N0​=8.112.646 fő.

Szint	Elnevezés	Teljes csoportok képzése	Maradék (R)	Mi történik a maradékkal?
0.	Polgárok (választók)	8.112.646 / 10 = 811.264 csoport	R₀ = 6 fő	Ez a 6 fő a szomszédos település maradékához kerül. Ha a szomszéddal együtt elérik a 10-et, alkotnak még 1 csoportot és választanak egy Tizedest.
1.	Tizedes	811.264 / 10 = 81.126 csoport	R₁ = 4 fő	Ezek a tizedesek (akiknek nem volt meg a 10-es csoportjuk a Százados választáshoz) a szomszédos körzet maradék tizedeseivel csoportosulnak.
2.	Százados	81.126 / 10 = 8.112 csoport	R₂ = 6 fő	A fenti logika szerint továbbgyűrűznek a szomszédos körzetbe.
3.	Ezredes	8.112 / 10 = 811 csoport	R₃ = 2 fő	Továbbgyűrűzés.
4.	Alsóház (Dandártábornok)	811 / 10 = 81 csoport	R₄ = 1 fő	Ez az 1 fő (aki nem tudott besorolni egy 10-es csoportba) csatlakozik a szomszédos körzet maradékához.
5.	Felsőház (Generális / Hadtestparancsnok)	81 / 10 = 8,1	R₅ = 1 fő	Itt jön a csavar! A 81 főből 8 teljes 10-es csoportot alkotunk (80 fő), és marad 1 fő. Mivel itt tartunk a piramis csúcsán, ezt az 1 főt nem dobjuk ki, hanem ő lesz a Felsőház 81. tagja (a "kiegészítő" generális).

A maradékok kezelésének matematikai képlete:

Legyen egy régióban T számú település. Minden településen Ni szavazó van.A régió szintjén a képzett csoportok száma:

A maradék pedig:

Ezt a maradékot átvisszük a következő magasabb szintű régióba (pl. vármegye), ahol újra összeadják a többi maradékkal. Ez biztosítja, hogy egyetlen szavazó se vesszen el, és mindenki része marad a piramisnak.

Számítási példa

A "mod" (modulo) művelet nem más, mint az osztás maradéka.

• Példa: 28 mod  10 = 8 (mert 28/10 = 2, és marad 8).

• Példa: 150 mod  10 = 15 mod10 = 0 (mert 150 pontosan osztható 10-zel).

Hogyan működik ez a gyakorlatban a mi rendszerünkben?

Tegyük fel, hogy van 3 szomszédos falu: A (28 fő), B (15 fő), C (7 fő).

1. Falu (A): 28 fő. 28 mod  10 = 8 maradék. Kialakítanak 2 db 10-es csoportot (20 fő), marad 8 fő.

2. Falu (B): 15 fő. 15 mod  10 = 5 maradék. Kialakítanak 1 db 10-es csoportot, marad 5 fő.

3. Falu (C): 7 fő. 7 mod  10 = 7 maradék. Kialakítanak 0 db 10-es csoportot, marad 7 fő.

Most jön a szomszédos körzetekkel való csoportosítás:A maradékok összege: 8+ 5 + 7 = 20 fő. Ebből a 20 főből (ami a 3 falu maradéka) újabb 2 db 10-es csoportot alakítunk.Ez a 2 csoport pedig további 2 db Tizedest fog választani, akik egyébként elvesztek volna.

Matematikai bizonyíték, hogy senki sem vész el:

Az összes polgár száma a 3 faluban: 28 + 15 + 7 = 5028 + 15 + 7 = 50 fő. Az első körben kialakított csoportok: 2 (A) + 1 (B) + 0 (C) = 3 csoport (30 fő).A maradékokból kialakított pótcsoportok: 2 csoport (20 fő).

Összes csoport: 3 + 2 = 53 + 2 = 5 csoport. 5 × 10 = 50 fő. Mindenki képviselve lett.

2. A Pontosított Piramis (Alsó- és Felsőház)

HANGSÚLYOZZUK, HOGY:

• Alsóház (Népház): A 4. szint, azaz a 811 Dandártábornok.

• Jogkör: Törvényalkotás, költségvetés-vita, az állami intézmények projektjeinek éves jóváhagyása. Méreténél fogva heti rendszerességgel tud ülésezni digitális felületen, fizikai jelenlét évi 2 alkalommal, amiből a választások utáni első ülés fő célja az ismerkedés egymás között és a rendszer működésének részleteivel. A szavazások és a viták online mennek.

• Felsőház (Szenátus): Az 5. szint, azaz a 81 Hadtestparancsnok (Generális). Ők állandó jelleggel üléseznek.

• Jogkör: Alkotmányos kérdések, vétó az Alsóház döntései felett (2/3-os felülbírálattal), valamint ők alkotják a jelölti poolt a kormányzati pozíciókra.

Fontos: A 81-ből 7 fő a kormánytag lesz, így a Felsőház állandó, szavazó tagjainak száma:

Felsőház tagok (szavazó)=81−7=74 fő

3. A Kormányválasztás pontos képlete (892 fő)

A két ház együttes ülésén 811 (Alsó) + 81 (Felső) = 892 fő választja meg a 7 minisztert.

A javított pontszámítási képlet (Borda-szavazás):

Mi a Borda-szavazás? A Borda-szavazás egy preferenciális rangsorolási módszer. A szavazó nem csak egy X-et tesz egy jelölt mellé, hanem sorba állítja a jelölteket a legjobbtól a legrosszabbig.

A mi esetünkben (7 miniszter választása 81 jelöltből):

A Felső- és Alsóház 892 tagja kap egy listát a 81 jelöltről (az 5. szint tagjairól). Minden szavazó kiválasztja a számára 7 legszimpatikusabb jelöltet, és rangsorolja őket 1-től 7-ig.

A jelöltek maximális pontszáma 7 (első helyezés), a minimum 0 (utolsó helyezés).

Magyarázat lépésről-lépésre egy példán keresztül:

j = a 81 jelölt egyike.

i = a szavazó képviselő (892 fő).

• Ranki,j​ = az a sorszám (1-től 7-ig), ahová az i-edik szavazó tette a j-edik jelöltet.

  • Ha a szavazó az 1. helyre tette → 8 − 1 = 7 pont.

  • Ha a 2. helyre → 8 − 2 = 6 pont.

  • ...

  • Ha a 7. helyre → 8 − 7 = 1 pont.

• max⁡(0,...) azt jelenti, hogy ha egy jelölt nem került be a szavazó top 7-es listájába, akkor Rank értéke 8 vagy annál nagyobb, így 8−8=0. (Nem kaphat negatív pontot).

Tegyük fel, hogy 3 jelölt van (A, B, C) a 7 helyre, és csak 10 képviselő szavaz (az egyszerűség kedvéért, de a valóságban 892 fő van).

• Jelölt A: 6 képviselő 1. helyre teszi, 4 képviselő 2. helyre.

• ScoreA=6×(8−1)+4×(8−2)=6×7+4×6=42+24=66

• Jelölt B: 2 képviselő 1. helyre, 8 képviselő 3. helyre.

• ScoreB=2×7+8×(8−3)=14+8×5=14+40=54

• Jelölt C: 2 képviselő 2. helyre, 8 képviselő 1. helyre.

• ScoreC=2×6+8×7=12+56=68

Végeredmény: A 7 legmagasabb pontszámot elért jelölt (ebben a példában C, A, és további 5 fő) lesz a 7 miniszter. Ez a módszer kiküszöböli a taktikai szavazást, mert a képviselők minden jelöltet értékelni tudnak.

Miért jobb ez, mint a sima többségi szavazás?

Mert itt minden szavazó véleménye számít a 7 hely betöltésénél. Ha egy jelölt sokaknál a 2. vagy 3. helyen van, de senkinél nem az 1.-en, a többségi rendszerben kiesne. A Borda-módszerben viszont összeadódnak a pontjai, így a legszélesebb körben elfogadott, konszenzusos jelöltek kerülnek be a kormányba, nem pedig a szélsőségesek.

Összegzés a maradékokról

A mod  10 művelet és a maradékok szomszédos körzetekkel való összevonása garantálja a frakciómentességet és a teljes reprezentációt. Mivel a maradékok felfelé gyűrűznek a piramisban, és a csúcsra (az 5. szintre) érve az utolsó 1 fő is mandátumot kap, egyetlen polgár szavazata sem vész el – mindenki valahol, valamelyik szinten része egy 10-es döntéshozó csoportnak. Ez a modell matematikailag tökéletesen zárttá teszi a rendszert.

4. A Miniszterek visszahívása (Recall)

A 74 Felsőházi tagnak joga van bizalmatlansági indítványt kezdeményezni.

• Kezdeményezéshez szükséges aláírás: 

• [74/3] + 1 = 24 + 1 = 25 fő.

• Elfogadáshoz szükséges többség (egyszerű többség): 

• [74/2] + 1 = 37 + 1 = 38 fő.

Képlet a visszahíváshoz:

A mandátum időtartama a te javaslatod szerint 1-2 év lehet. Ha egészségügyi okból mond le, vagy a Felsőház 25 tagja kezdeményezi, a miniszter azonnal távozik, és a Felsőház a 81 fős poolból (vagy az Alsóház által javasoltak közül) új minisztert választ a helyére.

5. Az "Örökös tagság" kérdése és a ciklusok korlátozása

Tegyük fel a kérdést: Lehetséges-e, hogy valaki örökös tag maradjon?

Válasz: A véletlen generátor miatt matematikailag minimális az esélye (1 a 10 millióhoz), de a biztonság kedvéért törvényi rögzítés szükséges.

Javasolt képlet a kizárásra:

Ahol minden ciklus = 4 év. Így maximum 8 évet tölthet valaki a Felsőházban (vagy bármely választott pozícióban), utána örökre kizáródik a véletlen kiválasztásból. Ez biztosítja a folyamatos vérfrissítést és megakadályozza az arisztokrácia kialakulását.

6. Az állami működés és a létszám képlete (Svájci modell)

Magyarázat lépésről-lépésre:

• m = a 7 minisztérium indexe (pl. 1=Külügy, 2=Pénzügy...).

• Pm​ = az adott minisztérium által az évben indított projektek száma.

• Km,p = az m-edik minisztérium által a p-edik projektre kifizetett összeg (pl. egy kutatóintézetnek, állami cégnek).

Ez a képlet a teljes kormányzati költést jelenti, de nem a belső adminisztráció bérköltségét.

A "2%-os létszámplafon" képlete:

Legyen Lm​ a minisztériumban dolgozó közvetlen állami alkalmazottak (policy officer-ök, adminisztrátorok) száma. A svájci elv szerint a minisztériumnak nem szabad saját magának végrehajtania a projekteket (pl. építkezni, kutatni), hanem csak meg kell rendelnie azokat független intézményektől (pl. ETH, EMPA, magáncégek).

A minisztérium maximális létszámának képlete:

Számokkal behelyettesítve (példa):

Tegyük fel, hogy a Közlekedési Minisztérium (m=3) éves projektkerete

∑K = 1.000.000.000 Ft (1 milliárd).

A 2%-os adminisztrációs keret:

0,02×1.000.000.000 = 20.000.000  Ft.

Ha egy adminisztratív dolgozó átlagbére (járulékokkal) havi 1.000.000 Ft, akkor éves bérköltsége 12.000.000 Ft.

Ez azt jelenti, hogy a minisztériumban maximum 1 ember foglalkozhat a közbeszerzéssel és a projektellenőrzéssel, a maradék 980 millió Ft-ot pedig külső szakértői csapatok kapják meg teljesítményarányosan. Ezért fele akkora a svájci adminisztráció létszáma, mint a magyaré, miközben a kutatás-fejlesztés (ETH Svájci Műszaki Egyetem, EMPA Erdő és Vízgazdálkodási, stb. zártajtós kutató intézetek, ... stb.) virágzik.

7. A VÉGLEGES PIRAMIS ÁBRA (pontokkal és számokkal)

                                      ┌─────────────────────────┐
                                      │   FELSŐHÁZ (Szenátus)   │
                                      │   5. szint: 81 fő       │
                                      │   (Ebből 7 miniszter)   │
                                      │   Állandó tag: 74 fő    │
                                      └───────────┬─────────────┘
                                                  │
                                      ┌───────────▼─────────────┐
                                      │   ALSÓHÁZ (Népház)      │
                                      │   4. szint: 811 fő      │
                                      │   Évi 2 ülés, online    │
                                      └───────────┬─────────────┘
                                                  │
                                      ┌───────────▼─────────────┐
                                      │   3. szint: 8.112 fő    │
                                      │   (Ezredesek)           │
                                      └───────────┬─────────────┘
                                                  │
                                      ┌───────────▼─────────────┐
                                      │   2. szint: 81.126 fő   │
                                      │   (Századosok)          │
                                      └───────────┬─────────────┘
                                                  │
                                      ┌───────────▼─────────────┐
                                      │   1. szint: 811.264 fő  │
                                      │   (Tizedesek)           │
                                      └───────────┬─────────────┘
                                                  │
                                      ┌───────────▼─────────────┐
                                      │   0. szint: 8.112.646   │
                                      │   (Minden polgár)       │
                                      └─────────────────────────┘

8. Összegzés a rendszer stabilitásáról

Mivel a Felsőház (81 fő) fölött nincs alkotmánybíróság, és ők bírálják felül a törvényeket, a 74 fős szavazótestület hatalma óriási. Az 1/3+1 (25 fő) általi kezdeményezés és az egyszerű többség (38 fő) általi leváltás pontosan olyan féket jelent, amely megakadályozza a miniszteri zsarnokságot, de nem teszi lehetetlenné a kormányzást.

A max. 2 ciklusos (8 éves) korlát garantálja, hogy a 81 Felsőházi tagból állandóan új arcok kerüljenek be, így a "puccsszerű" vagy "örökös" hatalomátvétel matematikai esélye gyakorlatilag nulla. Ez a modell a direkt demokrácia és a szakértői projektmenedzsment hibridje, amely Svájc hatékonyságát és a véletlen kiválasztás korrupciómentességét ötvözi.