A Corona-előírások fő következményei:
- a társadalom digitalizálásának jelentős növekedése azáltal, hogy sok tevékenységet az interneten keresztül történik: videokonferenciák vállalkozásoknak, egyesületeknek, nem kormányzati szervezeteknek, pártoknak stb., művészek előadásainak és hasonlóknak, szabadidős tevékenységeknek, például jógaóráknak, online tanítás bevezetése, stb., a keretrendszer lényeges kibővítése, amelyen belül az alapvető jogokat korlátozni lehet. A Covid-19 bebizonyította, hogy az influenza veszélyével járó „járvány” esetén kilépési korlátozások, kapcsolattartási tilalmak, összefogási és demonstrációs tilalmak, szakmai tilalmak és maszkkövetelmények írhatók elő a bírósági beavatkozástól való félelem miatt. A hatóságok általi ellenőrzés fokozásának lehetősége az alkalmazások nyomon követése révén, a készpénz higiéniai okokból történő eltörlésének lehetősége, valamint a kis- és középvállalkozások csődhullámának - esetleg rejtett - kötelező oltása bevezetésének lehetősége, különösen a kiskereskedelemben, az vendéglátásban és a az utazási iparágban. Ugyanakkor mindez növeli az államadósságot és az állami garanciákat, világszerte trilliókban mérve.
Ki részesül a válságból?
Az online kiskereskedelem már rendkívüli növekedési ütemben él. Például az Amazon főtulajdonosának birtoka/tulajdona 24 milliárd dollárral növekedett 2020 elejétől április 15-ig. A Microsoft számára is jelentős áremelkedés várható a felhőalapú üzleti és otthoni irodák növekedése miatt.
A fő nyertesek már a szupergazdagok, akik e cikk szerint 283 milliárd dollár globális vagyonnövekedést értek el a válságtól számított 23 napon belül. A pénzügyi piacokon óriási új befektetési lehetőségek rejlenek, egyrészt a túlélő kis- és középvállalkozások adósságának jelentős növekedése miatt, a csődök által felszabadult piaci részesedések átvételével, de mindenekelőtt az új államkötvények révén, valószínűleg két számjegyű billiós (milliárd) összegű középértékű nagyságrendben világszerte. A WELT magazin szerkesztő csoportja szerint csupán Németországnak tervezett új adóssága és kezességek atvetele 1,35 trillió euró lesz március 26-án, az EU esetében pedig 9,2 trillió.
A Wirtschaftswoche egy kommentárban írja:
„Az indexek„ stabilitása ”világszerte azt bizonyítja, hogy a pénzügyi piacok szerepe már nem az, mint korábban, hogy a gazdaság számára információt szolgáltassanak önmagáról, mint egy szeizmográfról, hanem az, hogy a gazdagok vagyona minél nagyobb mértékben növekedjen. "
A jövőben várható hatások
A 2007/2008-as bankválsággal és a kialakulóban lévő vagy kialakult államadósság-válsággal kapcsolatos tapasztalatok után a következő forgatókönyv képzelhető el a közeljövőben:
A finanszírozók, akik önkéntesen és nagylelkűen kölcsönöket adnak a jelenlegi válságban, egy idő után rájönnek, hogy az államok túl nagylelkűek voltak a Corona-krízis kezelésében, és jóval "túlmutattak" a lehetőségeiken. A hitelminősítő intézetek ezt követően leértékeltették az államok hitelképességét, és a kamatlábak emelkedtek. A további kölcsönök megadása a strukturális kiigazításoktól függ, például Michel Chossudovsky a „Global Brutal” könyveben, valamint Joseph Stiglitz „A globalizáció árnyékai” című könyvében, amelyek számos ország devizanem- és államadósság-válságán alapulnak az 1980-as és 1990-es években. A rendszeres felhívások/figyelmeztetések célja a szociális kiadások csökkentése, az állami adminisztráció csökkentése, az oktatásra és az egészségügyre történő megtakarítás, a munkaerőpiacok rugalmasabbá tétele, az állami ellátási rendszerek privatizálása, stb.
Az ilyen strukturális kiigazításokat például az úgynevezett "trojka" 2014-től túlzottan végrehajtotta a görög államadósság-válság során.
Noha jelenleg a válság elsősorban a kis- és középvállalkozásokat érinti súlyosan, a lakosság túlnyomó többsége drasztikus hatásokra számíthat az elkövetkező években.
Vége az első résznek.
Fordította Sebestyén István
Comments