A lázadás feltételei
Dr. Ing. Sebestyén Teleki István, Svájc – Erdély, Zürich - Erdőszentgyörgy
A Bahrain-i tüntetések leverését az itt állomásozó amerikai 5. hadiflotta miatt USA kormánya engedélyezte. A súlyos események 2011-ben történtek. Tehát ezt a cikket 2011 ben vagy 2012-ben írtam.
Minden országnak megvan az a nemzeti érzelmű rétege, akik aggódnak a nemzet sorsáért, különösen akkor, ha elégedetlenek a kormányukkal, és hosszabb ideje a meglévő és kormányzó pártokkal. Ezekben a körökben folyamatosan terjeng a gondolat, miszerint hosszas és mindent átfogó tüntetések köpenyébe burkolva, szervezzenek meg egy általános népfelkelést és buktassák meg a kormányt. A hazáért aggódó fejekben folyamatosan feltevődik a kérdés, hogy mikor is lenne megfelelő az alkalom ahhoz, hogy elkezdjék szervezni a tüntetéseket, s aztán ezeket átalakítsák népfelkeléssé.
Az első politológus, aki ezzel a témával foglalkozott egy francia volt: Alexis de Toqueville francia jogász, politológus.
A moslék/massza/cefre/püré/pép, aminek egy tartományon belül, vagy egy országon belül, létre kell jönnie, ahhoz, hogy súlyos lázadás, ill. felkelés, netalán forradalom törjön ki, a következő komponensekből tevődik össze:
1. Etnikai vagy különböző csoportok közötti (ez lehet gazdag-szegény közötti, vagy faji, vagy vallási alapú, stb.), a tűrés határ küszöbén lévő társadalmi feszültségek.
2. Az értékek (morális és gazdasági) szétesése és súlyos gazdasági hanyatlás, tömeges elszegényedés, éhezés, kilakoltatás, stb.!
3. Az állami autoritás számottevő hanyatlása! Ennek eredményeként a nép által szervezett milíciák, gárdák, polgárőrségek, stb. jönnek létre, melyek próbálják megakadályozni a garázdálkodó bandák féktelen dühöngéseit, rablásait, gyilkosságait, zsarolásait!
Amikor ezek a tényezők együtt vannak, akkor érdemes odafigyelni a Tocqueville (T) által leírt és róla elnevezett effektusra illetve paradoxonra!
a) T.-Effektus: T. megállapította, hogy a forradalmak nem akkor törnek ki, amikor a legnagyobb az elnyomás, a nélkülözés, hanem egy esetleges kormányváltás után, de mindenkor olyan helyzetben, amikor az elnyomás és az ellenőrzés, a megbüntethetőség veszélye csökken. Így aztán néha nem a legrondább kormányokat söprik el, hanem az azokat követő, lazább politikát folytató kormányokat!
b) T-Paradox: Szorosan kapcsolódik az előbbihez. Ez azt jelenti, hogy az elnyomott társadalom tagjaiban, a lazító politikát folytató új kormány engedményei ellenére, paradox módon megmarad, felerősödik, és újra fellép egy súlyosabb érzékenység a meghagyott és az elnyomást továbbra is lehetővé tevő eszközök (törvények, előírások, stb.) ill. személyek ellen.
Amennyiben elkezdjük pl. a valamikori Weimar Köztársaságban létrejött helyzetet elemezni, akkor annak csakis az lehet a célja, hogy valamilyen, a magyarság számára hasznos következtetéseket levonhassunk. Ezek a következtetések egy logikus munka eredményei kell legyenek. Tehát, amennyiben a következtetések azt mutatják, hogy a jelenlegi magyar helyzet mégsem annyira robbanékony, mint amennyire volt a Weimari Köztársaságban, akkor ezt kell leírni. Ellenkező esetben meg a másikat! És alá kell támasztani azzal, hogy miért is nem fog, vagy miért is fog bekövetkezni a társadalmi robbanás! A fent leírt massza összetételét, és a massza minél rövidebb időtartamú létrehozását, tudják a titkosszolgálati tisztek, kormányaik érdekeit követve, tetemesen befolyásolni. Miután ez a massza (az elégedetlen nép) létrejött, akkor akárcsak egy kémiai folyamat beindításánál, annak a hőmérsékletét fel kell emelni, vagyis kell szítani a tüzet. A massza még mindig nem akar berobbanni magától, ekkor következik a politikai döntés, a forradalom helyszínétől mindig messze, hogy a gyutacsot be kell gyújtani vagyis a masszát fel kell robbantani. Az előző létrejöttéhez, de ezen utóbbihoz járulnak hozza, főleg a titkosszolgálatok. Például 1956-ban a forradalom kirobbantásában nagy „érdemei” vannak az amerikai CIA-nek, a MOSzAD-nak és az angol titkosszolgálatnak, a BI6-nak. Céljuk az volt, hogy az Egyiptom-barát oroszoknak (szovjeteknek) „munkát” ill. „foglalatosságot” adjanak, mialatt ők megszerzik a kontrollt a Szuezi Csatorna fölött. Minderre tucatnyi példával szolgálnak az egyiptomi Port Szaid Katonai Múzeumában. Érdemes meglátogatni ezt a kis múzeumot annak, aki arrafelé jár! Másik példa a Líbia forradalom. Líbia Afrika legnagyobb olajkitermelő országa. Anglia zsíros üzleteket kötött Gadhaffi diktátorral. Amennyiben Angliának ott milliárdos üzletei működtek, akkor ott tartózkodott az arra ügyelő/felügyelő titkosszolgálati tisztek garmadája is. Tehát az angolok időben tudtak (és intézkedtek is) a forradalom kirobbanásáról. Hogy az amerikaiak részt akarnak a bombaüzletből az biztos, de a más népek leigázásában tapasztalt angolok kiveszik a részüket ebből, ez továbbra sem kérdés! Mint minden diktátor, ha túl sok ideje bitorolja a hatalmat, úgy Gadhaffi is kezdett nehezen kezelhetővé válni. Annak veszélyével, hogy az arab forradalmak esetleg felborítják az évtizedek óta meglévő kétes egyensúlyt az Izrael barát és nem-barát országok között, elhatározták a diktátorokat leváltó forradalmak kirobbantásait! Ez volt a nagyon szép hangzású „Arab Tavasz”. Tudjuk mi lett belőle: emberek százezrei menekülnek el lélekvesztőkön keresztül a Földközi Tengeren, az Ígéret Földjére, Európába. Minden évben ezrek fulladnak bele a tengerbe. De valakiknek hatalmas üzlet volt, rátenni a kezüket az olajmezőkre.
Minden diktátor a bukása előtt népének arról panaszkodik, hogy idegen hatalmak titkosszolgálatai szítják a népet és puccsot készítenek elő ellene. Ez minden esetben igaz is, csak a nép szemében ez pozitívumként hangzik, tehát nincs csillapító hatása!
Még a román diktátor Ceausescu (ejtsd: Csausészkú) is erre panaszkodott. És neki is igaza volt! Senki sem sajnálta az udvaroncokon kívül a kivégzését. Már ha kivégezték egyáltalán, és a népnek nem csak egy filmet mutattak be. Ilyen szörnyen cinikus napunk geopolitikája!
Dr. Ing. Sebestyén István Zürich, Svájc
Megjegyzések:
1. Én a Szerző, 2 alkalommal is jártam Bahrainban, sőt a szultán egyik fiával is találkoztam, annak palotájában; Bahrain tűnt az olaj országok közül a legbékésebbnek. Dammam-ból (Szaúd-Arábia olajközpontja), jártak át ide Manama City-be, a kevésbé vallásos arabok, a kb. 40 km hosszú tengeri hídon keresztül, mulatozni. Itt a hoteleknek mind volt alkohol kimérési engedélyük. Bahrainban is a síiták tüntetnek a szunnita uralkodó család ellen. Megelégelték a kisebbségben lévő szunniták hatalmát és előjogaikat! Pedig ott jártamkor mondta az egyik vendéglátóm, hogy minden arab, ha dolgozik, ha nem, kap havi 1800.- USD-nak megfelelő összeget. Ebből pedig ott nagyon jól meg lehetett élni!
2. Szaúd-Arábia viszont a leggyászosabb benyomást keltette és nem csodálkoznék, hogy ott lenne a legnagyobb a társadalmi robbanás! Ebben a szörnyű országban bármilyen semmiségért gyorsan le is tartoztathatnak, ahogy velem ezt meg is tették! Vendéglátóm, a szultán testőrségének ezredese, mentett ki és szerezte vissza fényképező gépem is! A halálos bűnöm az volt, hogy fényképeztem egy nagy szupermarket gyönyörűen színes zöldség és gyümölcs osztályán! De egy svájci ismerősöm, aki több ideig ott kellett volna dolgozzon, 25 botra lett ítélve, ugyanis a szupermarketben nagy mennyiségű szőlőt vásárolt, amit a lakásában lévő fürdőkádban „hótiszta” lábakkal megtaposott, héján kierjesztett és amikor a bor kierjedt, meghívta az ott dolgozó svájciak közül a havereit egy kis partira. Lett belőle letartóztatás és az országból való azonnali kitiltás. Persze a nyilvánosság előtt megkapott 25 bot után!
3. „moslék/massza/cefre/püré/pép/” –a szakirodalomban használt kifejezések. A németek pl. a „Brei” szót használják, ami cefrét/malátát jelent és az erjedéssel hozzák kapcsolatba. Mi, magyarok, pl. a románokkal kapcsolatban a puliszka szót használjuk és hozza is tesszük, hogy nem robban! Vagy a franciák a püré szót használják gyakran! Magyar szaknyelven gondolom a „gulyás” lenne megfelelő.
4. Alexis de Toqueville francia jogász, politológus, aki 1826-ban Versaille-ban lesz vizsgálóbíró. Aztán 1931-ben -első tudományos feladataként- elmegy az Amerikai Egyesült Államokba, amelynek a jogrendszerét kell összehasonlítania a francia jogrenddel. Ebből a szorgalmas és felelősséggel elvégzett munkájából születik meg a politikai összehasonlító tudomány, amely eszközeit sokan használják ma is egy-egy vészes helyzet elemzésekor, összehasonlítva azt, valamilyen más, már lefutott helyzettel. 1830-ban promovált (szerezte meg a doktori címet)!
1. Charles Alexis Henri Maurice Clérel de Tocqueville, 1805-1859; az összehasonlító politikatudományok megalapozója
2. A Gyöngy Téren áll még a szobor. Ezt a békésen demonstráló tömeget verték szét és lőtték le a kedves uralkodók különleges rendőri és katonai egységei. Azóta a szobor romokban hever!
3. Bahrain, 2011 február: sebesültek és halottak az elégedetlenségüket kifejező tüntetők között.
4. Bahrain, 2011 február: azóta a sebesültek és a halottak száma tetemesen növekedett. Amerika és NYUGAT EURÓPA agyonhallgatja az ügyet, hisz ezek szövetséges uralkodók.
5. Az amerikai haditámaszpont iránti ellenérzést kifejező grafika! Az amerikaiak innen ellenőrzik Iránt, de a Bahrain-i gázkészletet is, ami a világon a második legnagyobb! Na, meg a Hormuzi szoroson áthaladó hajóforgalmat, ahol a világ olajkészletének nagy százalékát viszik ki. Ezt blokkolja le Irán, amennyiben USA sokat szankciózza.
Bahrain-ban az öreg szultán átadta a hatalmat a fiának! Észak-Koreában is várhatóak ilyen fejlemények, miután az öreg diktátor leköszön és fia átveszi a kormányrudat! Lásd T.-Effektus és T.-Paradox, működik! -> közben kiderült: nem működik. A diktátor fia, habár Svájcban járt iskolába, megtanulta az apjától a diktátor-mesterséget és keményen kézben tartja a gyeplőt. Az alábbi videóból kiderül, hogy a Bahrain-i forradalomnak voltak súlyos előjelei már 2007-ben is. A Bahrain-i felkelők nagy hibája, hogy a támaszpont ellen is felkeltek, vagyis egyszerre többfrontos háborút nyitottak, egy kezdeti, rendkívül gyenge helyzetből! Így az amerikaiak megengedték a szaúdiaknak és az emirátusiaknak, hogy a dinasztia védelmére katonai egységeket és rendőrség különleges kommandóit küldjék oda „baráti” segítségként. Ahol a tüntetők kitartanak, ott győzelemre esély van!
http://www.youtube.com/watch?v=J-oeS1NYWhs http://www.youtube.com/watch?v=JSxPsRGDfE4 http://www.youtube.com/watch?v=Iv5-WCu16Pk&feature=related
Sokkoló képek Bahrain-ból: érdemes megfigyelni az egyik halott testéből kiálló szögesdrótszerű kapcsokat. A „baráti segítség eredményes”! Ilyen mocskos fegyverekkel „fegyelmezik” a tüntetőket! http://www.youtube.com/watch?v=GKDFjlFOqK0&feature=related&skipcontrinter=1 http://www.youtube.com/watch?v=BV08ThDo6Lg&feature=related
Jemennel, ahol olaj nincs, és a kommunizmussal kacérkodnak, szintén nem törődik a semlegesen és kiegyensúlyozottan informáló európai média! Szaporodnak a felkelésben elesett halottak ott is!
Omán és az Emirátusok is „csendben” vannak sőt Szaúd-Arábia is!!!???