A TURÁNI FAJTA LELKI JELLEMZÉSE
Dr. Doros Gábor, Székelyföld szülötte
1892-1980
Rendkívül öntudatos, céltudatos és vezető szerepre alkalmas fajta. A hun, avar, a különféle ó-bolgár, ó-török, uráli és kaukázusi turk-tatár, valamint az ősmagyar és a mai magyar nép alapelemét alkotja. Ezeknek a nemzeteknek a történelem lapjain feljegyzett dicsőséges szereplése a turáni fajta kiváló államalkotó és félelmetes hadvezető képességeit bizonyítja. Szervező készsége és fejlett eurázsiai kultúrája már a népvándorlások és kalandozások korszakában határozott fölényt biztosított számára a többi nomád és félnomád népekkel szemben, sőt: ellenállhatatlan ereje előtt (Attila, Baján, Árpád, Timur-Lenk) még az akkori művelt világ hatalmasainak is fejet kellett hajtani.
Heves, harcrakész fajta, amely azoknak a nemzeteknek, amelyeknek alkotó eleme, bátor, hős harcosokat ad. Erősen férfias lelkületű típus. Katona-szelleme nemcsak a gyakorlatozásból és a katonai nevelésből következik, hanem öröklött lelki alkatából is. Fajtáját, hazáját, szülőföldjét mindennél jobban szereti, és azt megvédeni természetes kötelességének tartja. Az idegent úrrá engedni maga felett, és elképzelni, hogy valamit nem mer vagy nem tud, és feltételezni, hogy a másik megteszi azt, amit neki kellene megtennie, - ezek azok a körülmények, amelyek minden turániból kiváltják a küzdelem szellemét. Bebizonyítani, hogy különb a másiknál, hogy bátrabb, ügyesebb, okosabb, - ez a turáni virtus! És ami a fegyverek zajában lelki törvény, az cselekedeteinek legfőbb rugója békében is. Vetélkedni egymás között és megmutatni, hogy a szellemi képességek, a testi erő, vagy az értéktermelés tekintetében ki a különb. Ez a nemes versengési vágy a turáni lélek veleszületett alaphajlama, amelyet a magyarság vezetőinek mindenkor legfőbb kötelessége lesz kihasználni és gyümölcsöztetni.
A vetélkedést azonban a turáni fajtánál tisztán erkölcsi indokok hozzák létre, s ez tökéletesen más megítélés alá esik, mint az orientális és előázsiai fajták haszonlesésből folyó üzleti versenye. A nemes versengés belső lelki igény, mely a szellemi életet felfrissíti, s a turáni lélek szükségletét képező büszke öntudatot ébren tartja. A régi világban a kart és kardot edzette, ma a szellemi vagy testi tornán s a gazdasági versenyben kecsegtet a siker, az eredmény, a győzelem babérjaival. El kell ismerni, hogy sokszor társul a vetélkedéshez a személyes hiúság és becsvágy érzete is, a verseny azonban főként eszmei síkon mozog, és anyagi értékekkel a szellemi siker nem cserélhető fel.
A turáni általában emelkedett gondolkozásé, ideális célkitűzésekért lelkesedő, az élet sarából kiemelkedő fajta. Minden hevíti, ami szép és jó, s a nemes érzés jellemző sajátja. Isten, haza, vérségi összetartozás magasztos érzései vezérlik. A családi élet tisztasága és a nő tisztelete még Ázsiából hozott értékes lelki öröksége (a honfoglaló magyarok puritán erkölcse! ). Ugyanilyen régi lelki öröksége az előkelő gondolkodás és a méltóságteljes viselkedés minden körülmények között. Hitélete igen egyszerű, s a puritán életfelfogás, valamint az eleve elrendelés ázsiai eredetű lelki öröksége a turániak (magyarok) jó részét fogékonnyá tette a kálvinizmus tanainak elfogadására. A katolikus hitet valló turániak azonban mélységes áhítattal csüngenek hitükön. (A délkeleteurópai és középázsiai turániak egy része még mohamedán!) Szívélyes, együttérző, vendégszerető, lovagias fajta a turáni, s ez mások szemében rokonszenvessé teszi. Nem kegyetlen, a legyőzött ellenséggel szemben emberséges érzületű, a gyengéket istápolja, intelligenciája és tanulékonysága igen nagy, ami azt eredményezi, hogy a turáni vezetőréteg versenyképes helyen áll nemzetközi vonatkozásban, de a turáni magyar földmíves-társadalom is könnyen felveszi a versenyt a világ bármilyen fajtájú parasztságával.
A turáni fajtára jellemző, hogy látszólagos egykedvűsége igen színes lelkületet takar. Erkölcseiben nemes és egyszerű, érzelmei nyilvánításában tartózkodó, majdnem szemérmes, - de az élet külső csillogásait kedveli és keleti örökségénél fogva pompavágyó.
A turáni embert élénk szellemi felvevőképessége és sokoldalúsága képessé teszi a tudomány és technika minden ágának eredményes művelésére. A magyarság a tudomány és technika területén számos kiemelkedő turáni tudóst termelt ki, akik az északi és alpesi fajtájú tudósokkal szemben nemcsak hangyaszorgalommal gyűjtött alapismeretek és évekig tartó kísérletezések, hanem inkább különleges leleményességük és gazdag invenciójuk segítségével érték el eredményeiket. Ez a fajta a tudományok művelése és fejlesztése szempontjából semmivel sem alábbvaló a legnagyobb tudomány termelő fajtáknál, a nordikusnál és az alpesinél. A turáni fajtának az összes tudományágak közül az állam- és jogtudományok iránt van legnagyobb hajlama, ami ősi eurázsiai lelki örökségnek fogható fel. Ez a hajlam, érzék, képesség és tudás tette alkalmassá már a turáni ősmagyarokat a tervszerű nemzetszervezésre, Árpádot illetve a honfoglalókat a hódítás, pacifikálás és letelepülés végrehajtására, és Szent István magyaljait a mai keresztény európai ország megalkotására. Aránylag nem nagy lélekszámú nemzetünket a honfoglalás óta eltelt évezred alatt a szomszédos nemzetek ütköző pontjában és a hazai nemzetiségek feszítő morzsolásában a katonai erények mellett kétségkívül a turáni fajta lelki sajátságát és kimagasló képességét képező államszervező és államfenntartó politikai tehetsége tartotta meg.
A művészetek, éspedig a zene, képzőművészet, szépirodalom, előadóművészet, stb. területén a turáni fajta ugyancsak kitűnő és határozott képességeket mutat fel, bár - úgy látszik -e téren a mediterrán és nordikus fajták tehetségét még nem éri el.
A turáni fajtájú ember kiválik azonban kitűnő előadó és szónoki képességeivel, s ezen a területen könnyedén felveszi a versenyt bármely másik fajtával. Szónoki vonalvezetése jó formaérzékre vall és emlékeztet a nordikus szónokok beszédmódjára, de annál színesebb és melegebb. Előadásmódja erősen különbözik a mediterrán szónokok színészkedő, túlságosan viharzó, szenvedélyektől lángoló, gyors beszédétől. De elüt a dinári szónokok káprázatos stílusú, pózokban gazdag előadásától is. A turáni szónok nem látványosságot akar nyújtani és nem annyira a szíveket indítja meg, mint inkább az észhez szól, és kristálytiszta logikai felépítéssel, a bizonyítás és meggyőzés erejével nyeri meg és nyűgözi le hallgatóságát.
Vannak azonban a turáni fajtának a felsorolt ragyogó képességek mellett hibái és lelki gyöngeségei is szép számban. Ezeket is figyelembe kell venni, mert agyonhallgatni őket vétkes mulasztás lenne.
A turáni - mint a mongoliddal távoli vonatkozásban álló ázsiai eredetű fajta - szemlélődő típus. Ez a jellegzetesség szükséges és hasznos az életbölcsesség megszerzésénél. Az egyszerű turáni földmívesben olyan gyakran megnyilatkozó bölcsességet, érett megfontolást és éles ítéletet a szemlélődő lélek leszűrt eredményének kell tulajdonítanunk. Ámde a szemlélődés, amikor túlmegy a gyakorlati élet határán, káros lehet és a cselekvési képességet lelohasztó, tetteket megölő tespedéssé válik. A magyar életben a nemzetvezető köznemesség szereplése (1848-ig) a fajilag keveretlen, tiszta turáni réteg szereplése volt. Milyen gyakran látjuk történelmünkben a vezető réteg tespedésének, a nemtörődésnek, vagy sírva-vigadásnak a bizonyítékait. Ez a nem megfelelő helyen alkalmazott és ártalmas hatású turáni szemlélődésbe süllyedés és bölcselkedés ma is sok kárt tesz a magyar életerőben és cselekvőképességben. Éppen ezért kívánatos, hogy a turáni fajtára jellemző, alapjában igen értékes, de könnyen elfajuló és károssá váló szemlélődési és filozofálási készség a nemzetnevelés útján olyan irányítást nyerjen, ami a közösség és az egyén részére hasznossá, nem pedig károssá teszi.
A turáni fajta másik hiányossága az, hogy aktivitása nem folytatólagos. Lelkülete képessé teszi a gyors döntések és határozott cselekedetek végrehajtására. Nagy erők emelik fel az elhatározását és nemes, nagy tettekre sarkalják, a hosszú harc szívós végigküzdéséhez szükséges kitartás azonban gyakran hiányzik. Munkabeosztás szempontjából is a rövid, nagy aktivitású erőfeszítésre van földmívelő rétegünk lelkileg beállítva (az aratás időszakának emberfölötti erőkifejtése! ). A turáni fajta mindig kiváló sikereket ért el ott, ahol bravúros huszárvágással lehetett kérdéseket elintézni, de sokszor merültek fel nehézségek, amikor szívós kitartással, hosszú erőfeszítéssel, ernyedetlen birkózással kellett az eredményt kikényszeríteni. Katonai téren is kiválóbb és ütőképesebb a lendülete gyors támadásban, mint a szívós helytállást igénylő, hosszú és sivár védekezésben. Nagy nemzeti megmozdulások közösségi küzdelmének és egyéni életek erőfeszítésének ellankadásánál sokszor van alkalmunk a lelkes felbuzdulás után az elernyedést tapasztalni. Ez az a jelenség, amit ősidők óta magyar szalmalángként ostoroznak. A rövid lélegzetű akcióképesség hátrányos voltát a turáni fajtánál sem elhallgatni, sem lekicsinyleni nem szabad, mivel ez éppen olyan letagadhatatlan lelki örökség, mint a nordikus fajtának a hosszú kitartásra és lelki szívósságra való hajlama. Nagy és nehéz nemzetnevelő munkának kell megkísérelnie az ilyen irányú öröklött hiányoknak szerzett tulajdonságokkal való pótlását. Addig is azonban, amíg e téren eredmények jelentkezhetnek, a nemzetvezetőknek figyelembe kell venni a turáni fajta lelki adottságát, s elhatározó fontosságú kérdésekben és sorsdöntő fordulatoknál a cselekvés módszerét rövid, átütő erejű akciókra kell felépíteni.
A turáni fajta életszemléletében igen következetes, ami általában véve igen értékes lelki tulajdonság. Itt is azt látjuk azonban, hogy a következetesség eltúlzása és helytelen alkalmazása, amely konokságra, sőt néha csökönyösségre vezet, már gyakran kárára van a köznek. A szabadságfosztó osztrák uralom és elnémetesítő Habsburg-irányzat idején a kemény turáni lélek következetes passzív rezisztenciát tudott a nemzetellenes irányzattal szembe szögezni. Az idegen elnyomás alatt a jogok következetes fel nem adása, ez a dacosan szenvedőleges ellenállás igen értékes erőforrása volt a magyarság megmentésének. Ámde erre a szenvedőleges ellenállásra, az események hallgatólagos elgáncsolására, a makacsságig menő passzivitásra olyan esetekben is látunk példákat, amikor a nemzeti érdeket engedékenyebb és hajlékonyabb lélekkel eredményesebben lehetne szolgálni. Az életszemlélet következetes megalkotásának és konok makacssággal való fenntartásának gyászos példája az agrár-egyke rendszere is, mely főként turáni fajtájú kisgazdarétegeinkben az élettel és az emberi szaporodással szembe állított passzív rezisztenciával védekezik a több örökös és a kisbirtok többfelé osztása ellen. A fajta lelkűletében rejlő, végsőkig való következetességet, a konokságot és csökönyösségét olyan egyéni- és közcélok előbbrevitelére kellene felhasználni, ahol azok nem káros visszahatást szülnek, hanem használnak a nemzetnek.
A turáni fajta lelki alkatának megismeréséhez fontos végül tudni, hogy erősen jellemzi az individualizmusra, az egyéni szemléletre való hajlamosság. Egyéni felfogása - ha az nem valami különcség vagy lelki rendellenesség - általában a szürke tömegből kiemelkedő differenciált léleknek van. A turáni fajta lelkülete már ősrégi vezetői hivatottságának érzeténél, de faji alapsajátságainál fogva sem nyáj-lelkűiét. Az egyéni lélek, önmagában tekintve, vitán felül értékesebb a közösségi léleknél, mert az a körülmény, hogy más tud lenni, mint a többiek, és egyéni sajátságaival, különleges értékeivel elüt a mások lelkűidétől, a lélek nemes veretét bizonyítja. Ámde ebből az értékes alaptulajdonságból ismét csak nagy baj származik, ha az túlzott méretet és kiforgatott jelleget ölt. Mert ha a többihez viszonyítva mindenki más, egyéni, elütő lelkületű akar lenni, akkor lehetetlen bármilyen nagy vagy kis kérdésben közös nevezőre jutni, s a nemzeti vagy társadalmi életben az egyöntetűséget biztosítani.
Az egyéni lelkűid és egyéni invenció nagy érték, de nagy fényűzés is, amit a nemzeti közösség csak a mindenkori legfelsőbb szellemi rétegek egyedeinek engedhet meg. A társadalom legkisebb tagjáig terjedő individualizmus káros visszahatásokra, örökös céltalan bírálatokra, az értékek és tehetségek lebecsülésére, az intézkedésre hivatottak becsmérelésére, egymás meg nem értésére, folytonos mást akarásra és veszedelmes nemzeti széthúzásra vezet, ami a magyar történelemben olyan gyakran okozott gyászos eredményeket. Ezért a turáni fajta vezetésénél nélkülözhetetlen az? erős kéz? politikája, ami föltétlenül jó eredményeket hoz, de csak abban az esetben, ha a túlzott individualizmus megfékezése és a turániak fegyelmezése igazságossággal és bölcsességgel párosul, tehát nem váltja ki a fentiekben tárgyalt következetes és konok dacot. A turáni fajta egyéni szemléletre való lelki hajlamát a nemzetvezetőknek olymódon kell kiaknázniuk, hogy az individualizmus az arra hivatott vezető rétegek kezdeményezésénél és a szellemi-, anyagi értéktermelésnél teljes mértékben érvényesülhessen, a vezetettek tömegeiben azonban a közösség iránti kötelességteljesítés lelki szükségletévé módosuljon.
A fent elmondottadban kíséreltem meg a turáni fajta lelki alkatát jellemezni, se jellemzéshez még vitéz Rosztóczy Ernő tömör lélekrajzát fűzöm hozzá:
Magatartás: fellépése nyílt, bátor, öntudatos, idegenekkel szemben azonban tartózkodó. Bizalma - különösen szépszóval - könnyen megnyerhető. Csendes szemlélődő, tervezgető. Külsőleg nem sokat árul el lelkűidéből.
Felfogása: gyors, könnyed.
Fogalmi köre: nagyon gazdag. ítéletalkotása gyors és helyes, jó szervező, széles áttekintőképességű.
Gondolkodása: józan, logikus; értelmes beszédű; nézetének alátámasztásában, érveinek felsorakoztatásában szinte művész. Nem a hangulatkeltésre törekszik, hanem a meggyőzésre.
Képessége: igen sokoldalú; gazdag lelkületű, találékony. Elmélyedő. Bölcseleti, természettudományi, történelmi, képzőművészeti, fizikai képességei fejlettek; jó nyelvérzékű, kitűnő diplomata, nagy politikus. Jó vezető.
Hangulata: általában közömbös vagy enyhén kedélyeskedő, de kilengésekre hajlamos. A változások nem tartósak. Lelki behatásokra élénken reagál.
Vérmérséklete: rendkívül lobbanékony. Nagy hévvel fog tervei kiviteléhez, de célja nem annyira az anyagi haszon, hanem az erkölcsi siker. Munkájában élénk, mozgékony.
Nemi élete: kissé heves, de kiegyensúlyozott, ösztönélete: éhséget, fáradtságot, hideget, meleget jól tűr. Cselekedeteit a külső körülményektől függetleníteni tudja és ösztönélete felett tökéletesen uralkodik.