Kép: Paks 2 látvány terve
1. 10 mrd € orosz hitel + 2,5 mrd más (drágább) hitel szükséges az építéshez. (egyébként még egyetlen atomerőmű sem készült el a világon a tervezett költségen belül, nem ritka a duplázódás sem). Ebből az építkezésből - ha beindult - kiszállni nem lehet, mert partnerünk rajta tartja kezét a gázcsapon, az olajcsapon, meg a légycsapón. (lásd még: Fehéroroszország, Ukrajna, Baltikum)
2. Gigantikus közbeszerzések esetén gigantikus a korrupciós veszteség: 70-80%-ból készül valami, 20-30% elszivárog. Az olyan beruházásoknál, ahol oroszok dominálnak, az arány hasonló, csak fordítva. (a matematikában ezt nevezik szocsi-együtthatónak.)
3. 2025-től 21 éves törlesztési idő áll rendelkezésre. Átlagosan 4,5% lesz a kamat az orosz hitelen, az egyszerűség kedvéért legyen a számításunkban a többi hitel kamata is 4,5%.
4. A tőketörlesztés évente: 595 millió €
5. A kamatfizetés évente (átlag): 295 millió €
6. A kettő együtt évente: 890 millió €
7. A paksi atomerőmű (kapacitás 2000 MW) 2012-es forgalma 184 mrd Ft (kb. 613 millió €), adózatlan eredménye 40 mrd Ft (kb. 133 millió €) volt.
8. Európában az áram piaci ára csökkent az utóbbi években. Ezen felül hazánkban rezsiharc dúl: folyton jóárasítják az áramot. Szakértők szerint a Pakson termelt áram tényleges költsége jóval magasabb lesz, mint a piaci ár. Tehát nagy bevételnövekedésre nem lehet számítani, legfeljebb a kapacitásbővülés arányában. Az új blokkok kapacitása 2400 MW lesz, ami 20%-kal nagyobb a jelenleginél, így a forgalom 735 millió €-ra, az adózott eredmény 160 millió €-ra ugorhat.
9. Van tehát jó esetben évente 160 millió € eredményünk, amiből 21 éven keresztül évente 890 millió € pénzt kell törlesztésre fordítanunk. A maradékott arra költjük, amire csak akarjuk. Valahogy így működött a Szovjetunióba irányuló sertésexport is - ahogy Hofi professzor elmagyarázta nekünk ("a 14 malac").
10. Pár évig a régi blokkok és az újak párhuzamosan termelnek, a többletet a Bibó-kollégisták Németországba akarják exportálni. Németország per pillanat Franciaország után Európa második legnagyobb áramexportőre, annak ellenére, hogy pár év alatt hét atomerőművet vont ki a forgalomból. Ha időnként a szükség úgy hozza, Franciországból importál bagóért áramot. Ennyit az export-üzleti tervről.
11. 1993-ban 430 reaktor működött világszerte, 2012-ben már csak 375 (World Nuclear Industry Status Report). Vajon miért nem terveznek mostanában a civilizált világban újabb atomerőműveket? Mert nem éri meg. A civilizált világ a tisztább, olcsóbb energiaforrások felé mozdul.
A néhány folyamatban levő építkezés Európában már sokkal drágább, mint ahogy tervezték. Komolyabb atomerőmű-építési tervek csak Kínában és Oroszországban vannak, ahol egyébként sem döntő szempont a racionalitás.
Franciaország 2030-ig 34 atomreaktort állít le az 58-ból. Miért nem építenek újakat? Talán túl drága és túl veszélyes.
12. Szóval ott tartottunk a 8. pontban, hogy évente mínusz 730 millió € a szaldó 21 éven keresztül. Az egyenlő: mínusz 15.330.000.000 €, tehát bő 15 milliárd € fix bukta.
13. Mivel a tényleges költségek minimum egyharmaddal a tervezett költségek felett lesznek - nagyon szerényen becsülve - a várható bukta 20 milliárd € körül lesz. És kiszállni sem lehet, tudjuk, a légycsapó!
14. Wladimir Sliwjak (orosz ökológus): világszerte 15 országban működnek szovjet-orosz technológiával épített atomreaktorok, és mindegyik rá van utalva a RosAtom-leány TWEL által dúsított uránra. Emiatt ezek az országok bizonyos energiafüggőségben vannak Oroszországtól.
Ennyit a energiafüggetlenségről és a diverzifikált energiapiacról.
15. Egy atomerőmű szakszerű lebontása sem filléres mulatság. A greifswaldi erőmű - nagyságrendileg akkora, mint a paksi - lebontása 4 mrd €-t emészt fel. Paks esetében is eljön az idő, amikor ki kell csengetni ezt az összeget.
16. Az atomhulladék veszélytelen tárolása újabb 1-2 mrd €-ba fog kerülni valakinek.
17. Összegezve: a várható közvetlen bukta 20 mrd € lesz, a lebontás és a környezeti károk elleni védekezés további 5 mrd €-t jelentenek majd, tehát az utóbbi negyven év legjobb üzlete mínusz 25 milliárd € hozammal kecsegtet.
Paksi atomerőmű-bővítés: a mínusz 25 milliárd euro-s üzlet
18. Ez akkor is mínusz 25 milliárd, ha több évtizedre oszlik szét a költség: évente minimum 700-800 millió € körüli plusz terhet jelent majd a mindenkori adófizetőknek. Unokáink is fizetni fogják. Visszasírjuk még a jó kis emberléptékű stadionépítéseket!
19. A felsőoktatásra a Bibó-kollégisták kb. 400 millió €-t szánnak évente. Újabb pocsékolás helyett ezt a pénzt kellene megduplázni, megháromszorozni, hogy legyen valami ebből az országból.
Kövessétek a Paks2 és az uránnal való cikk sorozatomat. Elfoglaltságom miatt nem érek rá folytatni, de ahogy az időm megengedi rögtön írni, szerkeszteni kezdem a következő cikket.
A biztonság relatív. Nem lehet abszolút biztonságról beszélni.
Autóbalesetben milliósuor több ember hal meg, mint atomreaktor balesetben. Aki az atomreaktor baleseteket nem így szemléli az teljesen a média manipuláció rabjává vált.
Az indokaim, hogy miért kell támogatni ezt a technológiát hosszabb írás lenne, amit a fb oldalamon, -sajnos a fb tohadék cenzora 11 év munkáját letörölték-, részletesen megírtam.
Ugyanis, ha félünk a fissziós technológiázól, akkor mikép fogjuk müködtetni a fúzióst?
Hát ezt jó lenne minden magyar emberrel tudatni!
Mit osszak meg magamról? Panaszkodjak? Kettő év múlva 70 éves leszek! Ha leszek? Kádár korszak és az azt követő idő 67%-os mozgáskorlátozott rokkantja vagyok... Jelenben majd 70-évesen azért harcolok, hogy egy becsületes tisztességes nyugdíjat adjanak ami a törvényeik szerint is megjárna... Világpolitikai eseményeket napra készen figyelemmel kísérem, ha ez így megy tovább a földbolygó élővilága kipusztul! Az utóbbi cikket amit írtatok küldtetek PAKS - ról már az elején megmondtam írtam véleményemet - káros tett a nemzetemnek! Habár tudom, hogy István patronálja - és el is hiszem neki, hogy nem veszélyes biztonságos - de tudnia kell egy támadás ellen és következményei ellen nem biztonságos - lásd Japán esetet és a többit amiről nem tudunk - de ostobaságból - butaságból Csernobil is…