A román hadsereg kirabolja Győrt

Horváth Tibor írta Bizony loptak- raboltak sunyin, románul!

Győr kirablása amiről kevesen tudnak! Nem "kispályáztak" "Az Észak-Dunántúlra zsákszerűen nyomultak be. Az országnak erre a részére vadászezred vonult be, melynek zászlóalja érte el augusztus 18-án Győrt. Az ezredesük ígéretet tett arra, hogy nem lesz rablás, a rendet kívánják szavatolni a jelenlétükkel. Hamar kiderült, hogy a szép szavak köszönőviszonyban sincsenek a valósággal, más céllal érkeztek a románok a folyók városába" - kezdte Nagy Róbert. A győri történész szerint a betolakodók kihasználták, hogy sem erős magyar kormányzat, sem ütőképes magyar hadsereg nem volt, így rövid időn belül vitték, ami megtetszett nekik. A románok nem "kispályáztak": teljes üzemet, gyárépületeket bontottak el. A szétszerelt elemeket vasúton szállították Romániába. Nagy Róberttel nem véletlenül látogattunk az E.ON (korábban ÉDÁSZ) győri központja elé a Kandó Kálmán úton. Az eltüntetett üzem "1912-tól itt működött Közép-Európa legmodernebb ágyúgyára. A mai E.ON-telep területén volt az Osztrák-Magyar Monarchia fő tüzérségi eszköz- és lőszergyára az I. első világháború idején. Fénykorában, 1916 nyarán 7500-an dolgoztak itt. Ez az üzem volt a románok első célpontja. 1919 augusztus végén nekiálltak a gyár termelőeszközeit vagonokba rakni. Próbálták titokban tartani az illegális rekvirálását. A győri munkások beszámolóiból tudjuk, hogy 0-24 óráig, folyamatosan indultak szállítmányok az üzemből a győri és a győrszentiváni állomásra. Korabeli becslések szerint 1600 vagonnyi ipari nyersanyagot, gépet és berendezést indítottak útnak. Néhány évvel később az egykori győri ágyúgyár termelni kezdett keleti szomszédunknál. A leszerelt üzem lett a '20-as, '30-as évek román hadiiparának egyetlen modern ipari egysége" - folytatta Nagy Róbert. A Vadász-laktanyában rendezték be a főhadiszállásukat. A román tisztek nagy része a Rába, akkori Royal szálló első emeletét kapta meg. A tisztek másik csoportját polgári otthonokban szállásolták el. Az ott élőknek el kellett viselni, hogy hónapokig együtt éljenek a katonákkal. Amikor kivonultak, a románok nem fizettek semmit az ellátásukért. "A város egymillió korona hitelt vett fel azért, hogy biztosítsa a románok élelmezését. A hitelt a '20-as évtized végéig nyögte a várost, sokáig gazdasági béklyót jelentett a törlesztés" - Az értékes villanymotorok, fúrók, csiszoló-berendezések elkobzása mellett legalább ennyire fájó volt, hogy az eltüntetett üzem miatt több száz győri család vesztette el a megélhetését. A magyar történelem 20. század eleji vészórájában nem volt nehéz dolga a románoknak. A történészek szerint a győri „portyát" 180-200 román katona vitte végbe. Úriemberként viselkedtek A korabeli feljegyzések nem szólnak atrocitásokról, fosztogatásokról és arról sem, hogy románok ellenségesen viselkedtek volna a győriekkel. "Valószínűleg tudatosan békés viselkedési mintát követtek Győrben. Igyekeztek konszolidáltnak, úriembernek mutatkozni a helyiek előtt. Tisztában voltak azzal, hogy minél kevesebb botránynak megy híre, annál több idejük marad a gyárak leszerelésére és elszállítására" - magyarázta a győri történész. A románok a szigetközi járás területét is ellenőrzésük alatt tartották. Váratlan esemény volt számukra, amikor kora ősszel magyar katonákkal teli vonat futott be Győrbe Mosonmagyaróvár felől. Fegyveres konfliktus nem történt, a szemben álló felek nem mertek lőni egymásra. A magyar katonák Pápa felé folytatták útjukat, minden román ellenőrzési ponton túljutottak. Ez két dologra világít rá. Egyrészt a románok a későbbi német vagy orosz megszállásokhoz képest sokkal kisebb haderővel rendelkeztek. Másrészt a magyar haderő olyan gyenge állapotban volt, hogy a laza román megszállás ellen sem tudott érdemben fellépni. Igaz, katonáink a pápai állomásról sürgönyt küldtek a román tiszteknek, hogyha utánuk erednek, csőre töltött fegyverrel várják őket… "Amilyen váratlanul tűntek fel, ugyanolyan gyorsan, egyetlen nap alatt távoztak a románok a városból. A tüzérség és a gyalogság kelt útra először, végül a lovasság. A városháza előtt búcsúbeszédek is elhangoztak. Cinikusan a románok megköszönték a győriek pozitív hozzáállását és úgy köszöntek el, mintha békét és nyugalmat hozták volna a városba a tanácsköztársaság bukása után. Mélyen hallgattak arról, hogy a polgári otthonokból képeket, faliórákat is eltulajdonítottak. Időközben Hegyeshalom felől megérkezett a nemzeti hadsereg. Az, amelynek élén novemberben Horthy bevonult Budapestre. Antant követelmény volt, hogy vonuló magyar haderő és hátráló románok között mindig legyen legalább 5 km távolság" - zárta szavait a megyei levéltár történésze. Miklós Antal <mikls.a@yahoo.com> ezt írta (időpont: 2021. dec. 27., H, 10:32): A román kultúra része a lopás. Jól értettem? A Mihail Kogălniceanu katonai támaszpontról való üzemanyaglopásért végső soron az amerikaiak a felelősek, akik nem számoltak a román kulturális szokásokkal” – jelentette ki Vasile Dîncu román hadügyminiszter.