I. rész
Előszó
A Paks 2 befektetés az Orbán kormány legvitatottabb intézkedései közé tartozik. A magyar választók környezetbarát részét is az ellenzéki pártok könnyedén manipulálják a FIDESZ és az Orbán kormány ellen. A tudatos állampolgár azonban nem engedi magát sem pártok által, sem valamilyen rejtett ellenérzések alapján manipulálni. Az igazságot, ebben az esetben az atomenergia valós költségeit és veszelyességét tudományos alapon kell keresni. Ennek érdekében elindítok egy sorozatot, melynek célja a tisztánlátás ebben az ügyben.
A vég kezdete
Mint más fémek, az urán is érc formájában, kőzetben található. Az érckőzet urán-tartalma csak 0,5% (A gyakorlatban sokkal gyengébb minőségű, kisebb koncentrációjú ércet is kitermeltek, például Magyarországon, Kelet-Németországban. Kóbor József megjegyzése) Többnyire felszíni vagy mély-kitermeléssel bányásszák. Újabban azonban a kioldó bányászat (Leaching) nyert jelentőséget. Ennél kénsavat vagy nátrium-hidroxidot vezetnek be közvetlenül a földalatti érctelepbe, és az urántartalmú oldatot kiszivattyúzzák a felszínre. Gazdaságilag fontos uránbányák Ausztráliában, Kanadában, Kazahsztánban, Brazíliában és újabban Afrikában találhatóak. Már évek óta nem tudja fedezni a kinyert uránmennyiség a globális keresletet: Ezt, az uránpiacon mutatkozó hézagot elsősorban raktárkészlettel, a régi nukleáris fegyverekkel és az újrafeldolgozott fűtőelemekkel tömik be.
Kép: Urán érc
Mérgező hulladék iszapok
A sárga uránkoncentrátum, a yellowcake (sárga kalács) előállítása a bányák közelében fekvő feldolgozó üzemekben történik. Kénsav vagy lúg és nagy mennyiségű víz felhasználásával oldják ki az uránt a kőzetből. Ennél összetett maradvány – az úgynevezett zagytéri meddő (tailing) – marad vissza. Ezt a hulladékiszapot tárolómedencébe pumpálják. Ez sok egészségre káros anyagot tartalmaz, mint például: tórium, rádium, arzén és nehézfémek. A zagytéri meddő az eredeti radioaktivitásnak még 85% -át kibocsájtja, ez csak lassan csökken, néhány százezer év alatt. Az ember beszennyezi a természetet.
Kép: A yellowcake (sárga kalács)
Mind a bányászat, mind az uránfeldolgozás során radioaktív por szabadul fel. Az emberek testébe jutva, a radioaktív sugárzás megtámadja a sejteket. Nemcsak a bányászokat teszik ki ezzel jelentős rák-kockázatnak. A környező lakosság körében is az átlagosnál magasabb a rákos megbetegedések aránya. Ha a zagytározók megrepednek és a gát meghibásodik, a radioaktív anyagok kijutnak a tározóból, bejutnak a vízáramba, és beszennyezhetik a talaj- és az ivóvizet, a tavakat és a folyókat, valamint a levegőt. A szél radioaktív homokot fúj ki a kiszáradt zagytéri meddőből. Még radon gáz is távozik innen. Az ember belélegzi, s ez okozhat tüdőrákot. Az ausztrál bányák közelében az állatok jelentős mértékben megnövekedett sterilitás- és mutációs-rátát mutatnak. Mivel a legtöbb uránbánya aszályos vidéken fekszik, nagy vízfogyasztásuk előidézi a vidékek kiszáradását. Az őslakosok rovására Az uránbányászat embereket érint, főleg a bennszülött népeket, mint az indiánok Észak-Amerikában, a tuaregek Nigerben, az indiai adivasi vagy az ausztrál bennszülöttek. Hazájukban található az uránt feltáró területek mintegy 70% -a. Mivel életmódjuk mélyen gyökerezik a helyi ökoszisztémákban, a radioaktív szennyeződés létalapjaik megsemmisítését jelenti. Újra és újra el kell vándorolnia a tősgyökeres lakosságnak, emiatt a településszerkezetük széttörik, és hagyományaikat is fel kell adniuk.
Gyakran antidemokratikus folyamatok kísérik az ércbánya megnyitását. Az ausztrál kormányzat az Olympic Dam bányavállalat javára hatályon kívül helyezte a környezetvédelmi, a vízvédelmi törvényeket és a bennszülöttek kulturális öröksége törvényt.
Olympic Dam uránbánya Ausztráliában: A hivatalos vezetés, a zagytéri meddőt egy szóval sem említi. Először repülőről láthatjuk a hatalmas felületeket.
Kep: Az ausztráliai urán bánya zagytéri meddője (tailing).
forrása: www.strahlendesklima.de
Comments