Az alaptörvények örök érvényessége

Kedves Baratom X!

Idemasolom neked a nemet alaptörvenyböl azokat a cikkelyeket, melyek az alaptörveny örökervenyesseget kell garantaljak.

Ugy kezdtem ezzel foglalkozni, hogy raakadtam Kurt Gödel osztrak-magyar allampolgar es hires matematikus elmeleteire, aki a filozofia fakultason logikat is tanitott, egyebkent Mennyisegtannal foglalkozott magas szinten. Az Anschluss utan elvesztette a becsi egyetemen az elöado tanari poziciojat es kivandorolt USA-ba, ahol a Princeton-i egyetemen kapott katedrat. Itt felkarolta öt Einstein es különösen az osztrak Oskar Morgenstern, aki jatekelmeletet tanitott.

Gödel kereste a tudatosan beepitett logikai bukfenceket a 2 vh. közötti demokratikus alkotmanyokban azzal a cellal, hogy ezek az alkotmanyok mikepp is engedhettek meg a demokracia atalakitasat diktaturakka.

Ugyanis az törtent, hogy amikor Gödel bepolgarosodasra keszült USA-ban, akkor elkezdte tanulmanyozni az amerikai alkotmanyt es felfedezte, hogy ott is vannak ilyen joghezagok, logikai bukfencek. Ettöl nagyon tüzbe jött es magyarazta Einsteinnak es Morgensternnek a felfedezeset.

Nos, ezek beijedtek, mert vallaltak Gödelert a kezesseget, hogy jo amerikai allampolgar valik belöle. Igy Einstein a vizsgaztato birot lezsirozta, hogy ne engedje Gödelnek az elmeletet elmagyarazni.

Gödel vizsgaztatasa ennyiböl ällott:

(Morgenstern egyik emlékiratában közreadja ezt a beszélgetést Philip Forman bíróval.) "Nos, Gödel úr, honnan jött?" "Honnan jöttem? Ausztriából." "Milyen kormányuk volt Ausztriában?" "Köztársaság volt, de az alkotmány olyan volt, hogy diktatúrává változott." "Ó, ez rossz. Ez nem történhet meg ebben az országban." "De, Igen. Bizonyítani tudom." "Ó, Istenem. Ne menjünk bele a részletekbe." Ilyen módon elsikkadt Gödel bizonyítása és azóta is folyik a vita, hogy mire is gondolhatott. Legtöbben úgy gondolják, hogy Gödel az amerikai alkotmány 5. kiegészítésére utalhatott, amely lehetővé teszi magának az alkotmánynak a felülvizsgálatát. Az alkotmány módosításához a képviselőház kétharmadának és a szenátus kétharmadának, valamint az államok háromnegyedének egyetértése szükséges. Ilyen általános záradék számos alkotmányban létezik, kivéve a német alaptörvényt. (Ennek az 5. kiegeszitesnek alapjan nem tudom elkepzelni, hogy mikepp modosthatnak az alkotmanyt. Lehet, hogy tevedes törtent a cikkely szamanak megadasaban.) A nemzetiszocializmus tapasztalatai után alkotmányunk atyái kimondták, hogy az alaptörvény 1. és 20. cikkének bármilyen módosítása érvénytelen. -tartjak ezt a nemetek. A nemet alaptörveny kerdeses cikkelyeinek forditasa: A német alaptörvényben szereplő örökérvényűségi garancia az 1. és a 20. cikkre vonatkozik, nem pedig az 1-20. cikkre: 1. cikk (1) Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden államhatalomnak kötelessége tiszteletben tartani és védeni azt. (2) A német nép ezért a sérthetetlen és elidegeníthetetlen emberi jogokat, mint minden emberi közösség, a béke és az igazságosság alapját vallja a világon. (3) Az alábbi alapjogok közvetlenül alkalmazandó jogként kötelezik a jogalkotót, a végrehajtó és a bírói hatalmat. (Ezutani cikkelyekben következnek az emberi jogok felsorolasa) 20. cikk 1) A Németországi Szövetségi Köztársaság demokratikus és szociális szövetségi állam. (2) Minden állami hatalom a néptől ered. Ezt a nép választások és szavazások útján, valamint különleges törvényhozó, végrehajtó és bírói szervek útján gyakorolja. (3) A törvényhozást az alkotmányos rend, a végrehajtó és a bírói hatalmat a törvény és az igazságszolgáltatás köti. (4) Minden németnek joga van az ellenálláshoz bárkivel szemben, aki ezt a rendet megkísérli megszüntetni, ha más jogorvoslat nem lehetséges. A Német Szövetségi Köztársaság alaptörvénye 79. cikk (1) Az Alaptörvényt csak olyan törvénnyel lehet módosítani, amely kifejezetten módosítja vagy kiegészíti az Alaptörvény szövegét. Az olyan nemzetközi szerződések esetében, amelyek célja a békerendezés, a békerendezés előkészítése vagy egy megszálló-jogi rendszer lebontása, vagy amelyek a Szövetségi Köztársaság védelmét szolgálják, elegendő az Alaptörvény szövegének e pontosításra szorítkozó kiegészítése annak egyértelművé tételére, hogy az Alaptörvény rendelkezései nem zárják ki a szerződések megkötését és hatálybalépését. (2) Az ilyen törvényhez a Bundestag (német parlament) tagjai kétharmadának és a Bundesrat (szövetségi kormány) kétharmadának a hozzájárulása szükséges. (3) Ezen alaptörvénynek semmilyen olyan módosítása nem fogadható el, amely érinti a Szövetség tartományokra való felosztását, a tartományok alapvető részvételét a jogalkotásban, vagy az 1. és 20. cikkben meghatározott elveket. Forras: https://www.gesetze-im-internet.de/gg/art_79.html

Most gondolkozhatsz azon, hogy egy mernök miert üti bele az orrät ilyen ügyekbe. Persze Gödel sem volt jogasz, megis maradandot alkotott a 2 vh. közötti alkotmanyok vizsgalataval tiszta logikai alapon.

Tudod tölem, hogy amig a müszaki disszertaciomat keszitettem es ehhez folyamatosan kutatasi programokat inditottam es vegeztem el sikeresen, miközben 16 kollegam kiesett es doktori cim nelkül el kellett hagyjak az ETH-t, en eközben jartam a Svajci Katonai Akademiara, melynek az exakt tudomanyu reszei az ETH-n vannak, mint pl. a müveleti kutatas (Operation research -OR) es az indirekt strategia, mivel ez az OR egyik legizgalmasabb területe. Tehat ebböl a regmult korombol szarmazik a biztonsagpolitika iranti eröteljes erdeklödesem.

Es most a hatter gondolataim, hogy mikepp is lehetne majd a nemet alaptörvenyt ugy megvaltoztatni, hogy No-ot fel lehessen darabolni a HH tervei szerint. A HH nemeztallamok-feldarabolasa terveit Heineken tervnek nevezik, amit 1992-ben a sörkiraly finanszirozott meg. "Heineken Plan 1992" keresö szoval talalsz terkepeket a neten.

Magyarorszagot feldaraboltak mär Trianonban, tehat marad ugy ahogy most van. De Romaniat 3 reszre szakitjak es mindegyik független allamkent marad az EU-ban. Lengyelo-t 5 darabra, Ukrajnat 7 darabba, Nemeto-t pedig minden szövetsegi allamara, stb.

Az alaptörvenyt azert hoztak letre a nemetek, hogy a nyugatnemet allamnak legyen egy ideiglenes alkotmanya, amig az ujraegyesüles meg nem törtenik. Ezert jogasz egyesület alakult mär több evtizede, akik hajtogatjak, hogy a III. Birodalom nem szünt meg es az az alkotmany ervenyes. Tulajdonkeppen az ujraegyesüles ota ez teljesen igaz. Tehat az alaptörveny ervenyet vesztette. Erre a jogasz tarsasagra tojtak ra a Willy Brandtok, Kohn, es Merkel kancellarok, meg a többi csicska kancellar, de aztan az törtent, hogy a III. Birodalom Mozgalom militans tagjai elkezdtek kiadni a III. Birodalom utlevelet es szemelyi igazolvanyat a tagsaguk szamara. Aztan szintet leptek es minden Antifa es mäs szelsöseges baloldali liberalis tüntetesbe bevegyültek es irdatlan kemenysegü verekedesekkel vertek szet ezeket.

A nemet Verfassungsschutz (legfelsöbb titkosszolgalat) örömmel esett neki ezeknek a "naciknak" es hurcolta el öket meg zaratta be börtönbe tagjait. A mozgalom ujra szintet lepett es elkezdtek fegyverkezni. 2 cikket is publikaltam, mikor es hol lelpleztek le fegyverraktarakat, ahol elkoboztak több tucat katonai legmodernebb roham fegyvereket, granatokat, pisztolyokat es több tizezer töltenyt hozzajuk. Az egyik raktar elfoglalasnal egy rendör meg is halt.

Tehat No. atalakulasa es az atalakulas, ertsd szetszabdalas, megakadalyozasa mär körvonalazodik.

Merkel bäbu es az öt rangato bäbmesterek szet akarjak szabdalni nemcsak No-t, hanem minden nagyra nött nemzetorszagot, amire -tekintve az eddig törtentek alapjan a hatalmukat- nagy eselyük van. Ez a magyarsag szämära resz eredmeny lenne, hisz Erdely független allamma valva megszabadulna a roman zsarnoksagtol. Amennyiben valaki ketelkedik abban, hogy hät 1992 ota nem törtent ezen a területen semmi, annak javasolom, hogy nezzen utana a Kalergi terveknek, mely szerint ma az EU-t formaljak, pedig a tervek 1923-ban lettek lefektetve.

A magyar alaptörvény örök érvényességi cikkelyeit is az alaptörvennyel együtt lesz sutba vagva!

Szoval ez az ami foglalkoztat.

De megiscsak jogasz kellene hozza!

Baratsaggal

Istvan

Dr. Ing. István Sebestyén-Teleki Dr. sc. techn. ETH Zürich