Kép: Az FBI kémelhárítási osztályának vezetője, Peter Strzok, és szeretője az FBI vezető jogtanácsosa, Lisa Page. Középen a felbujtó, Husszein Obama.
Az Obamagate története: A hazaárulás és államcsíny szervezésének ügye a legnagyobb botrány a Watergate óta - A Michael Flynn ügy SBG Buddha Mint arról olvashattatok az AlternativHirek.com oldalon és a VilagHelyzete számos FB napi posztjában, a Watergate botránynál is nagyobb hazaárulási ügy robbant ki az USA-ban! Ahogy fogalmaznak és Trump is mondta: "Ehhez képest a Watergate-botrány csak egy parkolócédula" Az Obama - Clinton - Biden kör és a mögöttük álló Deep State erőka titkosszolgálat és az FBI összejátszásával puccsot és államcsínyt folytattak a törvényesen megválasztott amerikai elnök, Donald Trump ellen. Mára ez dokumentált és bizonyított! A Neokohn írt egy részletes összefoglalást erről, én pedig egy nagyon fontos összefoglaló videót fordítottam és feliratoztam nektek róla, mert bár évek óta tudjuk, hogy nem volt orosz beavatkozás és egy hatalmas összeesküvéssel állunk szemben, de fontos, hogy magyarul is érthető legyen. Egy fontos VilagHelyzete-dokumentum itt. Íme a videó mindenek előtt: 'OBAMA-GATE' - Az évszázad botránya hazaárulás és az amerikai elnök elleni puccs szervezése miatt Az évszázad botránya - OBAMAGATE és Michael Flynn Az amerikai igazságügyi minisztérium visszavonta a vádemelést Michael Flynn altábornagy, a Trump-kormányzat első nemzetbiztonsági tanácsadója ellen. Kiderült, hogy a szövetségi nyomozók a meghallgatása előtt szándékosan csapdát állítottak neki. De hogyan történhetett meg mindez?
Kép: A csőbe húzott Michael T. Flynn altábornagy, a katonai hírszerzés fönöke Michael T. Flynn ellen azért indult büntetőeljárás, mert hazudott az FBI ügynökeinek Oroszország amerikai nagykövetével folytatott telefon-beszélgetéséről. Ugyan az FBI nem indított eljárást Flynn ellen, de a Mueller különleges ügyész vezette vizsgálat újra elővette a Flynn-ügyet. Az eljárás során az elnök nemzetbiztonsági tanácsadója vádalkuban elismerte, hogy hazudott az FBI ügynökeinek Oroszország amerikai nagykövetével folytatott beszélgetéséről. Az egyezség alapján a szövetségi ügyészek olyan büntetést javasoltak, amellyel Flynn elkerülhette volna a börtönt, a vádlott együttműködésére hivatkozva. Azonban az ügyet tárgyaló Sullivan bíró, akit nem köt a vádalku, az eljárás során annak a véleményének adott hangot, hogy Flynn hazaárulás bűnét követhette el. Sullivan bíró véleménye azt jelentette Flynn számára, hogy súlyos börtönévek várhatnak rá. Flynn lépéskényszerbe került. Szakított az eddig az ügyét képviselő ügyvédi irodával és Sydney Powell ügyvédnőt kérte fel védelme vezetésére. Az ügyvédnő arról volt ismert, hogy korábban számos ügyben védett olyan ügyfeleket, akiket az FBI hatalmukkal visszaélő ügynökei csaltak csapdába. Powell azért is kerülhetett Flynn látókörébe, mert már korábban úgy érvelt, hogy ez esetben is az FBI ügynökei csapdába csalták Flynnt. Az ügyvédnő követelte, hogy az FBI adja át a védelemnek azokat a belső feljegyzéseket, amelyek a vádlott igazát támaszthatják alá, s amire egyébként törvény kötelezi az FBI-t. A napvilágra került iratok alapján aztán május 8-án az amerikai Igazságügyi Minisztérium elejtette a vádat az elnök volt nemzetbiztonsági tanácsadója ellen. A napfényre került iratok ismeretében immár összerakható mi is történt valójában. Michael T. Flynn az egyik legelismertebb tábornoka volt az amerikai hadseregnek. 33 éves katonai pályafutásának jó részét Afganisztánban és Irakban töltötte, ahol az iszlám terrorizmus elleni katonai hírszerzési feladatokban vett részt egyre magasabb rangban. Tevékenysége elismeréseként Obama elnök 2012-ben kinevezte a Katonai Hírszerzés élére. Azonban két év múlva kirúgták, mert nyiltan kritizálta Obama elnök iszlám terrorizmussal kapcsolatos puha politikáját. Az idő előtt nyugdíjba vonult tábornok egy darabig egy biztonságpolitikával foglalkozó magáncéget vitt, majd 2016-ban csatlakozott Trump kampányához, sőt egyik legfontosabb tanácsadója lett. A választást megnyerő Trump kinevezte nemzetbiztonsági tanácsadójának. Ebben a funkciójában 2016. december 29-én, azután, hogy a távozófélben lévő Obama elnök szankciókat vetett ki Oroszországra, a Nicaraguában tartózkodó Flynn többször tárgyalt telefonon Szergej Kiszljakkal, Oroszország akkori washingtoni nagykövetével. A telefonbeszélgetéseket az FBI, szokásos gyakorlatának megfelelően, felvette. Ezzel Flynn is tisztában volt. Tudta, hogy a telefonbeszélgetéseit az FBI rögzítette, hiszen hírszerzési szakemberként pontosan ismerte a protokollt. A 7. emelet titkai A beszélgetést elemző FBI-munkatárs 2017 január negyedikén arra a következtetésre jutott, hogy a beszélgetés során nem hangzott el Flynn részéről olyasmi, ami büntetőeljárás oka lehet. Ezért javaslatot tett az ügy lezárására. Azonban Peter Strzok FBI-ügynök, a kémelhárítás vezetője arra kérte az eljáró munkatársat, ne zárja még le az ügyet. Strzok kérését azzal támasztotta alá, hogy kéréséről tudomása van a 7. emeletnek is, ami utalás volt arra, hogy kérésével egyetért Comey az FBI igazgatója és McCabe, az FBI igazgatóhelyettese, akiknek irodái a székház 7. emeletén vannak. Ez azért fontos információ a későbbi események megítélésében, mert az FBI akkor járhatott volna el a továbbiakban Flynn ellen, ha bűncselekmény lett volna a telefonbeszélgetés vagy az orosz nagykövettel való telefonbeszélgetés során olyan hangzott volna el, ami bűncselekményre utalt volna. Strzok, McCabe és Comey az úgynevezett Logan-törvény alkalmazására hivatkozva tartották életben a Flynn ügyet. A Logan-törvényt az amerikai függetlenségi háború éveiben, 1799-ben hozták meg, s megtiltotta, hogy egy amerikai állampolgár tárgyaljon ellenséges hatalom képviselőivel az amerikai állam felhatalmazása nélkül. A több mint kétszáz éves törvény alapján még sosem ítéltek el senkit, s összesen kétszer merült fel alkalmazása, utoljára 1852-ben. Mint később az igazságügyi minisztérium állásfoglalása tisztázta, ez a törvény semmiképpen nem lehet érvényes egy már megválasztott, de még hivatalba nem lépett elnöki adminisztráció képviselőire. Másnap megbeszélést tartottak a Fehér Házban Obama elnök és Biden alelnök részvételével a Flynn-ügyről, amin részt vett Comey, McCabe, és az igazságügyi minisztérium akkori második embere. Obamáékat már korábban tájékoztatta a hírszerzés Flynnek az orosz nagykövettel való tárgyalásáról. A megbeszélés után McCabe, Strzok és Lisa Page, az FBI egyik vezető jogi szakértője több konzultációt tartott a Flynn-ügyről. E megbeszélések során alakult ki, hogyan csalják csapdába Flynn tábornokot. Strzok és Page között szeretői kapcsolat is volt, s üzenetváltásaikban váltakozva beszélgettek magánéletükről, Trumppal szembeni politikai ellenérzéseikről és a Flynn-ügyről is. Napvilágra került üzeneteik fontos támpontok az események összerakásában és az eljáró ügynökök politikai és személyes motivációinak megismerésében. Szintén Page egyik üzenetéből tudjuk, hogy Obama elnök is nyomon követte az eljárást. Lebeszélték az ügyvédről 2017. január 20-án a Trump-adminisztráció átvette Amerika irányítását. Két nappal később, január 22-én, kiszivárogtatott információkra támaszkodva a The Washington Post arról tájékoztatta a közvéleményt, hogy az FBI vizsgálja Flynn kapcsolatait orosz hivatalnokokkal. Később azonban az amerikai hírszerző hatóságok szervezetközi vizsgálata kizárta annak gyanúját, hogy Flynn esetleg orosz ügynök lenne. Trump elnök január 23-án kinevezte Flynnt nemzetbiztonsági tanácsadójává. Aznap McCabe, Strzok és Page is megbeszélést tartott – valószínűleg ekkor alakították ki Flynn csapdába csalásának forgatókönyvét.
Kep: Trump az USA elnöke, az FBI igazgatója Comey és helyettese McCabe
Másnap, január 24-én, McCabe, az FBI igazgatóhelyettese felhívta Flynnt és kérte, hogy fogadja két munkatársát, akik szeretnének elbeszélgetni vele a Kiszljakkal folytatott beszélgetéséről. Michael Flynn: a jelek szerint csapdába csalták
A telefonbeszélgetés során McCabe biztosította Flynnt, hogy semmi komoly ügyről nincs szó, s lebeszélte őt arról, hogy ügyvéd jelenlétében tárgyaljon az ügynökökkel. Vagyis nem tájékoztatta Flynnt, ami egyébként törvényi kötelessége lett volna, hogy az FBI-ügynökök az ellene irányuló eljárás keretében kérnek információkat, s nem hívta fel a figyelmét arra, hogy joga van ügyvéd jelenlétében nyilatkoznia. Szintén nem hívta fel a figyelmét, hogy csak az igazat, a tiszta igazat mondja, ellenkező esetben bűncselekményt követ el. Ami pedig minden amerikai filmben elhangzik, ha egy rendőr intézkedik. McCabe azt is elmulasztotta, hogy az interjúra a fehér házi tisztségviselőkre vonatkozó eljárás szabályai szerint kerüljön sor: nem kérte az igazságügyi minisztérium hozzájárulását, és nem tájékoztatta előre hivatalosan az USA elnökének hivatalát az interjúról. Utólag Comey elismerte, hogy szabályszegő módon került sor az interjúra.
Mint mondta, ha ő szervezte volna meg, akkor nem úgy járt volna el, ahogy McCabe. Még kedélyeskedve hozzátette, hogy erre azért kerülhetett sor, mert annyira tapasztalatlan volt az éppen hivatalba lépő Trump-adminisztráció, hogy ez simán átment. (Jogi analógiával élve, ez az érvelés ahhoz hasonlít, amikor a betörő a lakástulajdonosra hárítja a betörésért a felelősséget, mondván, nem tett elég vastag rácsot az ablakára).
Két FBI-ügynök, Peter Strzok és Joseph Pientka még aznap, január 24-én felkereste Flynnt, ám ismét félrevezették: nem tettek eleget annak a törvényi kötelességüknek, hogy tájékoztassák, az ellene irányuló eljárás keretében beszélgetnek vele, nem hívták fel a figyelmét, hogy csak az igazat, a tiszta igazat mondja, ellenkező esetben bűncselekményt követ el és arra, hogy joga van ügyvédje jelenlétében nyilatkozni. Flynn, mindezek hiányában azt gondolva, hogy egy kollegiális megbeszélésen vesz részt, a két FBI-ügynököt kedvesen fogadta, körbevezette őket, és hosszú időt szentelt a velük való beszélgetésre. Az FBI-ügynökök egyszer sem hivatkoztak az általuk jól ismert telefonbeszélgetés tartalmára, hanem kedélyes légkörben kérdezgették Flynnt, hogyan történt a nagykövettel való beszélgetés.
Nem hazudott, csak nem emlékezett mindenre Mint a beszélgetésről készült jegyzőkönyvből tudjuk, főleg arra voltak kíváncsiak, milyen álláspontja van Flynnek az Obama elnök által kivetett orosz szankciókról, ami elég furcsa, hiszen a politikai kérdésben való állásfoglalás megkérdőjelezése nem az FBI feladata. Miután Flynn tudta, hogy a több mint egy hónappal korábbi beszélgetés teljes szövegét ismeri az FBI, maga sem vette elő a telefonbeszélgetés jegyzőkönyvét, hanem emlékezetből rakta össze, miről lehetett szó.
Michael Flynnek semmi oka nem volt hazudnia, hiszen tudta, hogy a beszélgetés szövege ismert az FBI előtt. S az FBI-ügynökök sem utaltak arra, hogy bűncselekmény elkövetésével vádolják őt. A beszélgetés után Peter Strzok elkészítette a megbeszélésről szóló feljegyzését. A feljegyzés sajátossága, hogy rögtön egy 302-es nyomtatványt töltött ki, ami büntetőeljárás esetén használatos. A 302-es nyomtatványra vonatkozó szabályok szerint a feljegyzésnek 5 napon belül el kell készülnie. Strzok feljegyzése szerint Flynn ugyan nem emlékezett pontosan mindenre, azonban az ügynök megítélése szerint nem félrevezetés szándékával beszélt velük, s nem hazudozott, csak nem emlékezett mindenre. Ezzel egyidőben, egy magas rangú FBI-ügynök belső feljegyzésben kérdőjelezte meg a Flynn interjú készítésének okát és módját. A feljegyzés szerint olyan szaga van az ügynek, mintha az interjút készítő ügynökök nem az igazság felderítésére törekedtek volna, hanem Flynn csapdába csalására.
Miért kötött Flynn vádalkut? Az ügy több, mint egy hónapig aludt.
Majd február 10-én valakik kiszivárogtatták a sajtóba, hogy a Trump-adminisztráció egy magas rangú biztonságpolitikai tisztviselője tárgyalt az orosz nagykövettel még 2016. decemberében az Obama által kivetett szankciók feloldásáról, megcáfolva Pence alelnök előző napi nyilatkozatát, amiben Pence ezt tagadta. Ezzel egyidőben Lisa Page átírta a Strzok ügynök által Flynnel való beszélgetésről készített 302-es jegyzőkönyv szövegét olyan értelemben, hogy az rácáfoljon Pence alelnök nyilatkozatára. Peter Strzok FBI-ügynök: nem az igazság felderítésére törekedett? Pillanatok alatt kiderült, hogy Flynnről van szó, s a botrány nyomán a tanácsadónak távoznia kellett a pozíciójából. Comey alatt az FBI nem folytatta a büntetőeljárást Flynnel szemben. Úgy tűnt, Flynn megbuktatásával elérték a céljukat. Kiütötték a Trump-adminisztráció egyik kulcsemberét, aki ráadásul a legtájékozottabb volt hírszerzési ügyekben.
A Flynn-ügyet a Mueller különleges ügyész által vezetett vizsgálat vette elő újra. A Strzok által készített, s Page által korrigált 302-es nyomtatvány alapján eljárást kezdődött Flynn ellen. Az eljárás során vádalku született Flynnel. Ebben ő beismerte, hogy hazudott az FBI-nak, s cserébe ígéretet kapott arra, hogy az ügyészség nem letöltendő börtönbüntetést fog kérni. A napvilágra került dokumentumok arra is rávilágítanak: abban, hogy Flynn belement a vádalkuba, az is közrejátszott, hogy a vele tárgyaló ügynökök azzal zsarolták, ha nem működik együtt velük, akkor fia ellen is eljárást indítanak. Ez megint törvényellenes zsarolási taktika volt az eljáró hatóságok részéről – nem az első esetben a Flynn ügyben.
Ráadásul, a Flynnt képviselő ügyvédi iroda is kettős játékot folytatott, s arra ösztökélte őt, hogy vádalkuval ússza meg az ügyet. De ettől függetlenül is, az amerikai büntetőügyek nagy részében vádalku alapján születik ítélet. Általában a vádlottakat a hatalmas eljárási költségek a vádalku irányába tolják. Flynn tábornoknak a hírek szerint körülbelül 6 millió dollárjába került az eljárás. Még családi házának eladására is rákényszerült, hogy fedezni tudja az eljárás során felmerült költségeit. A másik oka a gyakori vádalkunak, hogy a vádlottak inkább kiegyeznek a vádalkuban enyhébb ítélet érdekében. Ennek hátterében az a tapasztalat áll, hogy azokban az esetekben, ahol nem születik vádalku, ott a bíróságok különösen súlyos ítéleteket szabnak ki.
Sullivan bíró szerepe
Kép: Sullivan Emmet bíró, Flynn elítélője, a Háttér Hatalom bábja
A Flynn-ügy azért nem ért véget egy csendes ítélettel, mert Sullivan bíró eltért attól a szokásos gyakorlattól, hogy tudomásul veszi a vádalkut, s annak megfelelően ítélkezik. Sok találgatás folyik az amerikai sajtóban arról, vajon miért így döntött. Egy gyakran felhozott érvelés szerint Sullivan korábban egy hasonló perben megégette magát. Akkor egy képviselő ellen folyt korrupciós eljárás, és az FBI által kialkudott vádalku alapján ítélkezett. Azonban az ítélet után egy belső információ kikerült, amiből az derült ki, hogy a Flynn-esethez hasonló csapdába ejtették a képviselőt, akinek nem volt más választása, mint vádalkut kössön az eljáró hatóságokkal. Lehet, hogy Sullivan azért fenyegette meg Flynnt hosszú börtönbüntetés lehetőségével, mert nem tartotta elégnek az eljárási bűncselekmény elkövetésére vonatkozó beismerő vallomást, mivel az iratokban nem volt utalás valóságos „tartalmi” bűncselekményre, amit a Flynn által beismert hazugság takargatott volna. Lehet, hogy Sullivan a fenyegetéssel akarta kikényszeríteni az eljárás során elkövetett hazugsággal takargatott „igazi” bűncselekmény megismerését. Akárhogy is történt, Sullivan döntése kiváltotta Flynn taktikaváltását. Visszavonta beismerő vallomását, és új ügyvédje eljárást indított az összes az ügyre vonatkozó dokumentum megismerése érdekében. FORDULAT AZ ÜGYBEN - MINDEN NAPVILÁGRA KERÜL! A Flynn-ügy eddig titokban tartott iratainak napvilágra kerülése arra világít rá, hogy Flynn nem követett el bűncselekményt tartalmi értelemben. Az FBI legfelső vezető munkatársainak egy köre politikai okokból szállt rá bűncselekmény hiánya ellenére is, azért, hogy kikészítse. Az eljárás során olyan csapdába csalták, törvényszegések sorozatának elkövetésével, ami révén vádalkuval eljárási bűncselekmény elismerésére tudták kényszeríteni. Az egész akció fő célja egy Trump elnök elleni átfogó fellépés volt, mint azt Strzok és Page üzenetváltásaiból tudjuk. A napvilágra került információk birtokában az igazságügyi minisztérium visszavonta a vádat Flynn ellen. Ezzel párhuzamosan a kongresszus Igazságügyi Bizottságának republikánus párti tagjai hivatalosan is felkérték az FBI igazgatóját, Christopher Wrayt, tegye lehetővé, hogy az FBI vezető tisztségviselői megjelenhessenek a bizottság előtt annak érdekében, hogy fel tudják tárni a Flynn elleni eljárás minden részletét. Óriási botrány és összeesküvés derült ki az USA-ban! Az Obama-Clinton bűnszervezet puccsot készített elő és hazaárulást követett el!
Obama-Gate és Biden-Gate A republikánus képviselők és a jobboldali sajtó egyre hangosabban követeli annak kivizsgálását, vajon az FBI szabályt sértő vezető munkatársai mennyire saját kontójukra jártak el, vagy az igazi ok az a viselkedésükre, hogy támogatást élveztek a Fehér Ház akkori lakóitól is. Trump elnök minapi tweetjében már Obamagate-ről beszélt, s azt sejttette, hogy további dokumentumok kerülhetnek napfényre Obama szerepéről.
Kép: Az Obama Gate másik oszlopos tagja a homoszexuális és pedofil Hillary Clinton, volt USA külügyminiszter és elnökjelölt, az amerikai társadalom szégyenfoltja. Egyre többen kérdeznek rá Joe Biden szerepére is a veterán tábornok tönkretételében. Biden eddig cáfolta, hogy bármit tudott volna a Flynn-ügyről. Minap kiadott nyilatkozatában azonban már elismerte, hogy részt vett azon a bizonyos 2017. január 5-i ülésen Obama irodájában, ahol a Flynn-ügyet tárgyalták át az FBI vezető munkatársaival. Amennyiben Joe Bidenre nézve is terhelő dokumentumok kerülhetnek elő, azok befolyásolhatják az ez évi elnökválasztási kampány alakulását. Akárhogy is alakul a politikai csata, a legfontosabb tanulság a joguralom, a jogállamiság fontossága. Európában a Dreyfus-ügy óta tudjuk, hogy mennyire könnyű a hatóságoknak a hatalommal és a joggal visszaélni, valamilyen általuk fontosnak tartott magasabb cél érdekében. S milyen könnyen tönkre lehet tenni a célpontnak kijelölt áldozatokat, ha a hatalommal visszaélők a jog gépezetét is fel tudják használni céljaik érdekében.
Comments