3. Rendszerváltás, de mire? -sorozat része a következő cikk is.
Hoppe a Monarchia és a Demokrácia káros rendjéből logikai okfejtéssel rámutat arra, hogy az állam nélküli ország, ahol minden magántuladon, a legjobb társadalmi berendezkedést, a leggazdaságosabb működést teszi lehetővé. Tehát minden tevékenység, amit ma az állam gyakorol azt magán cégek végzik el a védelmezettek által nekik fizetendő összegből: magán iskolák, magán hadsereg, magán rendőrség, stb.
Részlet Hans-Hermann Hoppe "Demokrácia, a bukott bálvány" c. könyvéből. A részlet a következő fejezetből van:
"Azállam és a védelmiszolgáltatások biztosítása magánvállalkozások által"
"A kormányokat egyetlen célból, az élet és a tulajdon védelmére hozták létre. Így tehát kitűnő példa arra, hogy megvizsgáljuk Hobbes az államokról, mint védelmező intézményről szóló állításának érvényességét. Több mint két évszázadnyi védelmezés után, mi a helyzet a biztonságunkkal és a békés emberi együttműködéssel?
A hatalmon levők és szellemi testőreik (akikből több van ma, mint valaha) szerint jobban védenek és nagyobb biztonságban vagyunk, mint eddig bármikor. Állítólag megvédenek minket a globális felmelegedéstől és lehűléstől, az állatok és a növények kipusztulásától, a férjek, a feleségek, a szülők és a munkáltatók általi bántalmazástól, a szegénységtől, a katasztrófáktól, a tudatlanságtól, az előítéletektől, a rasszizmustól, a szexizmustól, a homofóbiától és számtalan egyéb közellenségtől és veszélytől. A helyzet azonban valójában teljesen más. Minden “védelem” biztosítása érdekében az állam vezetői a javakat előállító magánszemélyeket minden évben megfosztják jövedelmük több, mint 40 százalékától. Az államadósság szakadatlanul nő, ami miatt a jövőben még nagyobb méretű kizsákmányolásra lesz szükség. Mivel az aranyat állami papírral helyettesítették, a pénzügyi bizonytalanság jelentősen erősödött, és az infláció révén állandóan kirabolnak minket. A magánélet, a magántulajdon, a kereskedelem és a szerződések minden részletét a törvények egyre gyarapodó halma szabályozza, amivel állandó jogbizonytalanság és erkölcsi kockázat jár.
Fokozatosan megfosztottak minket a kizárólagosság magántulajdonban gyökerező jogától. Eladóként vagy vásárlóként nem azzal üzletelhetünk, akivel szeretnénk. Korlátozó szövetségeket nem köthetünk másokkal olyan tetszőleges feltételek mellett, amelyeket kölcsönösen előnyösnek tartunk. Amerikaiként olyan bevándorlókat kell szomszédunknak tekintenünk, akiket nem szeretnénk. Tanárként nem szabadulhatunk meg a rossz magaviseletű diákoktól. Munkáltatóként tehetségtelen vagy kárt okozó alkalmazottakkal kell beérnünk. Lakástulajdonosként kötelező elviselnünk a rossz bérlőket. Bankárként vagy biztosítóként nem szabad elkerülnünk a túl magas kockázatot. Étterem- vagy kocsmatulajdonosként el kell tűrnünk a rossz vendégeket. Magánegyesületek tagjaiként el kell fogadnunk a szabályokat és korlátozásokat sértő viselkedést.
Röviden: minél többet költ az állam a “társadalom”biztosításra és a “köz”biztonságra, annál inkább lerombolja tulajdonjogainkat, tulajdonunkból annál többet rabol el, sajátít ki, rombol le vagy értéktelenít el és annál nagyobb mértékben foszt meg minket önvédelmünk alapjaitól: a gazdasági függetlenségtől, az anyagi jóléttől és a személyes vagyontól. Az összes elnök és szinte mindegyik képviselő útját a személyes gazdasági romlás, a csőd, az elszegényesedés, a kétségbeesés, a nehézségek és a csalódás névtelen áldozatainak százezrei szegélyezik."