Egy állam felszabadítása mindig vita tárgya és annak függvénye, hogy a régi rendszert lerombolni akaró ellenzék, idegen szívű népcsoport, vagy a régi rendszert fenntartani akaró rétegek szemszögéből nézzük.
Magyarországon, de Németországban, Bulgáriában is és más „felszabadított” országban is megosztott a vélemény, hogy a szovjet hadseregek bevonulása az „felszabadítás”, vagy „megszállás” volt.
Erre a megosztottságra legjobb példa a bolgár III. Borisz cár máig ható mondása, aki a Hitlerrel való találkozása után furcsa körülmények között eltűnt.
A mondat, amely sok bolgár számára a mai napig érvényes: Bulgáriának "mindig Németország mellett kell állnia, és soha nem Oroszország ellen". Ezen mondat szellemében a mai napig a bolgár lakosság Oroszországhoz való hozzáállása drámaian megosztott.
Németországban is kényes kérdés, mégpedig duplán kényes kérdés, mivel az ország nyugati részét a Szövetséges csapatok szállták meg, míg a keleti részét a szovjet csapatok.
Helmut Kohl diplomatikusan fogalmazott, mikor végre tisztázni próbálta a helyzetet:
„Számunkra május 8-a mindenekelőtt az emberek szenvedéseire való emlékezés napja.”
„A náci diktatúra összeomlása 1945. május 8-án a németek számára a felszabadítás napja volt.”
Magyarország szovjetek általi „felszabadítására” a Vígszinház épületének fényképe talán egyik legjobb példa.
Magyarországon a mai napig tartja magát az idegen szívű, alig 150 éve befogadott népcsoport körében, hogy a szovjet csapatok bevonulása nem megszállás, hanem felszabadítás volt. A médiában túlsúlyos szereplésük miatt ezt a mai napig sulykolják a magyar nép fejébe.
A szovjet csapatok bevonulása Magyarországra a félország ivarérett nőinek a megerőszakolását, civilek legyilkolását, malenkij robotra való elhurcolását jelentette. Ezt a magyar nép sehogy sem tudta és tudja a mai napig „felszabadításnak” tekinteni, hanem annak, ami volt, brutális szovjet katonai megszállásnak, ami 1990-ig tartott.
FOTO Fortepan: Magyarország felszabadítása. A Vígszínház romjai, 1945. január 6-án nyolc láncos bomba hullt a színház kupolájára
Összefoglaló:
Egy ország idegen hadsereg általi "felszabadítása" az országban működő társadalmi rendet lerombolni akaró ellenzék, idegen szívű népcsoportok szemében "felszabadítás", míg az őshonos széles néprétegek szemében ez megszállás.