Szerző, C. Flint, hosszasan elemzi a Klu Klux Klán tevékenységét a kezdetektől egészen 1998-ig. Elemzését a következő összegzéssel zárja, melyet lefordítottunk és alább közreadjuk.
A Klán alatt a Klu-Klux Klánt érti.
Utolsó mondatában ujavaslatot tesz a baloldalnak, hogy kövessék a jobboldal példáját.
Az egész dolgozatot innen lehet letölteni:
"C. Flint / Political Geography 20 (2001) 763-786" írása innen letölthető:
A hegemónia a kapitalista világgazdaság egyik legtermékenyebb és legzavaróbb ereje. A földrajzi méretarányok figyelembevétele azt mutatja, hogy a folyamat a hegemónia nemcsak a globális struktúrák működését változtatja meg, hanem mélyreható hatással van az emberek mindennapi életére is. A hegemón hatalmon belül a társadalmi kapcsolatok új formái jönnek létre, amelyek megzavarják a bevett életmódokat, mielőtt azokat külföldre exportálnák. A világgazdaság politikája a hegemóniával szembeni ellenállásból áll. Az ilyen politika egyik kellemetlen és elhanyagolt aspektusa a hegemón hatalmon belüli reakció politikája. A hegemónia folyamata során az ilyen belső vagy belpolitika két formában jelenik meg: a reakció az új társadalmi viszonyok bevezetésére, ahogy a modernitás defineálódott, és később a megdöbbenés és a düh, ahogy az immár kialakult modernizmus ígéretei elhalványultak.Ezért a kortárs külvárosban bekövetkező változások jelentősebbek, mint a városi morfológia és a gazdasági tevékenység mintáinak változása. A külvárosok változásai kihívást képviselnek, visszatükrözik és kihívást jelentenek az amerikai hegemónia korabeli elsődleges modernitásával szemben. A szuburbia az amerikai fogyasztói modernitást megtestesítő életmód fizikai megnyilvánulása volt.
De ahogy az amerikai hegemónia hanyatlott, úgy csökkent a szuburbia ígérete is. A munkamodellek megváltozása, a jövedelmek polarizálódása, valamint a munka és az otthon szétválasztásának megszűnése az amerikai hegemónia hanyatlását kísérő gazdasági változások jellemzői, és aláássák a külvárosok tematizálását és megjelenését is. A gyűlölettevékenység elhelyezkedése az 1990-es évekbena külvárosokban szöges ellentétben áll az 1920-as évekbeli mintázattal, amikor a vidéki területek voltak azok, amelyeket az új modernitás építése fenyegetett, és amelyek a Klán tevékenységét támogatták. Az adatok azt sugallják, hogy azok a helyek, amelyeket az amerikai primer modernitás kezdete és vége leginkább érintett, a reakciós erők elhelyezkedési helyei. A tanulmányból levonható tágabb következtetés az, hogy a kapitalista világgazdaság erőivel szembeni politikai kihívások nem a politikai baloldal előjoga. A kapitalista világgazdaság dinamikájával kapcsolatos zavarok idején az embereket szívesen mozgósítják olyan politikai csoportok, amelyek távol állnak a progresszivitástól. A jelenlegi világrendszer e történelmi jellemzője kijózanító, tekintettel a jövőbeli rendszerváltozás lehetőségére.A politikai jobboldal gyakorlott és képzett abban, hogy a globális változásokat közvetlen és helyi félelmekhez kösse.
A politikai baloldalnak ugyanilyen ügyesen kellene összekapcsolnia a földrajzi léptékeket a saját retorikájában.
EMK