Koppány Vezért nem négyelték fel!

Augusztus 20-án István királyt ünnepeltetik.

A Balatonnál Koppánynak is vannak emlékei.

Szólád mellett, a nezdei dombtetőn a Szkíta Golgota, a somogyvári erdőben pedig Koppány köve emlékeztet az itteni területek egykori urára.

Hiába zajlanak több mint 50 éve folyamatos feltárások Somogyváron, azon sokáig vita volt, hogy valóban a falu területén állt-e Koppány egykori vára és szálláshelye. Ma már ez nem kérdés, régészeti kutatások bizonyították, hogy Koppány vezér sáncvára volt az 1091-ben I. László király által alapított bencés apátság előzménye Kupaváron. Az egész környék, a honfoglalás idején Koppány vezér nemzetségének ősi szálláshelyeként volt ismert, amit Fajsz fejedelemtől, valamint apjától, Tar-Zerindtől örökölt, határai pedig a mai Zágrábig tartottak. Hóman Bálint kutatásai alapján Tar Zerind a honfoglaló nagyfejedelemnek, Árpád legidősebb fiának, Tarhosnak volt az unokája, vagyis Koppány azon a jogon is követelhette a trónt, mint Árpád ükunokája, ezt a nézetet pedig a mai régészek és történészek közül is sokan osztják.

Freskó is megörökíti, amint István király, Somogyvár mellett, a Szentesica forrásban megmossa a kezét.

A Koppány tisztelők véleménye, hogy Vajk itt mossa le kezeit a vértől, miután Koppányt legyilkolta. A mai Somogyvárt körülvevő erdőben csörgedezik az a Szentesica forrás, aminek egykor csodatévő, gyógyító erőt tulajdonítottak. Sőt a legenda szerint itt mosta meg kezét István király Koppány legyőzése után. A Szentesica forrás mellett, Stamler Imre történész kezdeményezésére, 2001-ben avatták fel a Koppány emlékművet. Ezt, a Kapuvár-hegyi Nemzeti Emlékhelytől indulva jelzett úton lehet megközelíteni. Két kopjafa között egy, tegez, mellettük pedig Koppány köve látható.

A Szentesica forrás közelében hozták létre Koppány emlékhelyét a somogyvári erdőben.

Koppány: nem volt pogány és nem négyelték fel? Koppánnyal kapcsolatban a legismertebb állítás, hogy pogány volt és az István elleni lázadása után felnégyelték. Nézzük, ezzel szemben mi a történeti és régészeti szakirodalom álláspontja. Ezekből az időkből alig vannak hitelesnek tekinthető források, és amik maradtak, azok is rendkívül hiányosak. Az azonban évszázadokig egyik helyen sem szerepelt, hogy Koppány pogány lett volna. Azért is szokás Koppányt pogányként emlegetni, mert Saroltot, Géza feleségét és trónját is követelte, az “ősi jog”, vagyis a sztyeppei népekre jellemző szokásjogok szerint. Pedig a trónöröklés körüli időkben még, a korai feudális államrend kiépülőben lévő intézményei és a törzsi társadalmi berendezkedés korábban megszokott elemei erősen keveredtek egymással. Ez tehát, önmagában még nem jelent semmit.

Kupa-Koppány emlékpark: lenyűgöző hangulata van a nezdei dombtetőnek és hatalmas szobroknak Ellenben az, hogy Koppány dukátusa és ezzel Somogy, ahol a szállásterülete volt, a bizánci kereszténység térítőövezetéhez tartozott elég sokat mond. Még Györffy György történész – aki a rockopera szakértője is volt és ezzel a mai Koppánykép kialakulásában komoly szerepet játszott – szerint is , a „görögnek” mondott szávaszentdemeteri apátság akkori birtokösszeírása alapján Somogyvárnál – vagyis a Koppány birtokközpontjánál- szereplő vámharmad a Száva menti barátokat illette. Az is tény, hogy a nyugatra is eljutott bizánci szentek – Kozma, Domján, Miklós, valamint György – tiszteletének nyomai már ezekben az időkben is fellelhetőek Somogyban. Vagyis Koppány keleti keresztény is lehetett, és erre egyre több elfogadott forrás utal. Azok az írásos források, amelyek István korában és az azt követő évtizedekben, tehát az eseményekhez közeli időkben keletkeztek – pannonhalmi alapító levél, az István legendák, vagy a Kézai Simon féle Gesta Koppányt alig említik, vagy néven sem nevezik és nem részletezik a konfliktust sem Koppány és a későbbi Szent István között. Felnégyeléséről pedig egyik sem ír. A történelmi köztudatba beivódott büntetésről, négyszáz évvel(!) az események után, Kálti Márk ferences szerzetes és udvari pap Anjou-korabeli Képes Krónikája emlékezik meg elsőként. Semmi nem bizonyítja tehát Kálti Márk felnégyelésre vonatkozó történetét, mint egy olyan feltételezés, hogy ez a krónika, a korábbi, azóta megsemmisült őskrónikák alapján készült. Valószínűbb azonban, hogy ez az Anjou-ház hatalmának erősítését szolgáló példázat, mintsem valóban megtörtént esemény – vallja ma már egyre több történész.

A Nezde-hegy, Somogy megye majd legmagasabb pontja, a legenda szerint nem négyelték fel, és itt temették el Koppányt Berend Nóra, a Cambridge-i Egyetem tanára is, aki elsőként mutatott rá arra, hogy maga a felnégyelés, mint sajátos középkori kivégzési mód csak a XIII. század végén alakult ki Angliában. A kontinensen csupán a XIV. században terjedt el a felségsértés büntetési nemeként, következésképpen ez a kegyetlen büntetési mód Szent István korában még nem is létezett. Nezde-hegy: a legenda szerint itt temették el Koppányt Az már egy a nép száján fennmaradt másik legenda, hogy Koppányt nem négyelték fel, és a Nezde-hegyen temették el. Ez egy valóban igéző vidék, Somogy legmagasabb pontjától, az Alman tetőtől alig pár kilométerre és csak picit alacsonyabban fekszik. Az itteni emberek azt is ki tudja mióta beszélik, hogy a Nezde-tetőnek gyógyító ereje van. Állítólag, amíg felhajtották odáig a szarvasmarhákat, rendszeresen úgy kellett zavarni őket, hogy onnan elmozduljanak. A helyi emlékezet úgy tartja, hogy valahol a Nezde-hegyen helyezték örök nyugalomra Koppány vezért és lelke ma is ott bolyong. 2002-ben mindenesetre létrehoztak itt egy szoborparkot, ami ennek a legendának állít emléket. A Szkíta Golgota kilenc stációja, a táltostól, a kereszténységig vezet. A kereszténység útjn pedig Koppány vezér az első és legnagyobb alak a sorban.

Koszti István Miklós Csíkszeredában élő szobrász készítette a szobrokat, az emlékpark legnagyobb alkotása Koppányról készült Mindig csak nézz és tarts felfele! A Szkíta Golgota, egy szakrális kiránduláshoz is kiváló célpont. Szóládon a falu szélén egy kis fa tábla jelzi, hogy ott kell balra fordulni az emlékhelyhez vezető útra. Innen azonban már csak pár száz métert lehet megtenni autóval. Egy rövid, eső által alámosott horhó után, személyautóval már járhatatlan út következik. Érdemes azt is tudni, hogy az innen felfelé vezető ösvény elég meredek, fiatalabbaknak, vagy jó erőben lévő, tapasztalt túrázóknak ajánlott. A figyelem és a kitartás sem mellékes ezen az úton. Az útjelző táblákból kevés van, egy idő után pedig el is tűnnek. Segítség lehet egy terebélyes gesztenyefa és mellette egy pihenőhely pár paddal. Jól is esik kicsit szusszanni és gyönyörködni ott a balatoni panorámában. Innen már csak 5-8 perc séta felfelé és a dombtetőn látni is lehet a Koppány emlékhelyet.

A Szólád melletti völgyből, a hegy tetejére, a kettős kereszthez vezet az út Ha valaki úgy dönt, hogy a faluban az út szélén hagyja az autóját és onnan indul gyalog, úgy számolhat, hogy egy tempótól függően, 35-50 perces kapaszkodós sétával érhet el az emlékhelyre. Igaz nem hosszú, úgy két kilométeres, de nagy melegben ez egy megerőltető túra, eső után pedig nem is érdemes próbálkozni, vannak ugyanis annyira rossz állapotú részei az útnak, hogy olyankor veszélyes. Megéri azonban leküzdeni a nehézségeket. A hatalmas szobroknak, egészen varázslatos a hangulata ott a semmi közepén, szinte a felhők között, a Balaton és a sűrű somogyi erdők fölött. Nem csupán a fáradtság múlik el amikor az ember megérkezik, valami furcsa, jól eső érzés is a hatalmába kerít, lehet nem véletlen, hogy régóta gyógyító helynek tartják Koppány állítólagos nyughelyét.

Forrás: https://likebalaton.hu/telepules/balaton/hireink/koppany-vezer-emlekei-a-balatonnal-nem-is-ugy-volt-ahogy-tanultuk-117702/