A könyv letölthető innen: https://mega.nz/file/zz4XmTia#L8BZM5995VlbZLqWeyslKsFyOxF_-baBfYP5JxtSr40
Kép : Szotyizás a strohmannal, de ki a stohmann? Ki kinek a strohmannja?
Bevezető
A korrupció a Transparency International Magyarország (a továbbiakban: TI Magyarország) által elfogadott fogalom szerint a közhatalommal, közbizalommal, illetve a ráruházott pozícióval való visszaélés egyéni haszonszerzés érdekében. A korrupció során a szereplők egy csoportja gazdasági előnyt szerez társadalmilag hasznos ellenszolgáltatás nélkül, ezért társadalmi szinten veszteséget okoz, mind a kevésbé hatékony erőforrás-allokáció, mind a működtetés és az üldözés költségei révén. Magyarországon 2010 és 2018 között a demokrácia és a jogállam intézményeinek szétzilálása nagymértékben gyengítette az állami intézményrendszer korrupcióval szembeni hatékonyságát. Magyarországon az állam foglyul ejtésének („state capture”) inverz változata valósult meg. Szemben a foglyul ejtett állam klasszikus formájával, amikor befolyásos gazdasági érdekcsoportok vonják ellenőrzésük alá a gyenge közhatalmat, Magyarországon az Európai Unióban páratlanul erős közhatalom és a hozzá közel álló üzleti körök (oligarchák) átláthatatlan együttműködése vált jellemzővé, amelynek során a végső szót többnyire a politikai szereplők mondják ki. A TI Magyarország álláspontja szerint az állami intézmények szinte mindegyike a kormányzati akaratot hajtja végre, így nem kontrollja, hanem eszköze a kormányzati hatalomnak. Egy kivétel van: a bíróságok, amelyek a TI Magyarország álláspontja szerint még mindig a hatalomtól független, autonóm szereplők (itt elsősorban a bírói döntésekre, és nem pedig a bíróság szervezeti felépítésére gondolunk). A közhatalom ilyenformán történt magánbirtokba vétele egyszerre volt oka és okozata a demokratikus fékek és ellensúlyok rendszerében véghezvitt intézményi rombolásnak. Oka annyiban volt, amennyiben a klikkszerű politikai hatalomgyakorlás nem tűri az intézményes kontrollokat, míg okozat azáltal volt, hogy a kontrollok gyengülése az államhatalom egyre kevésbé átlátható és elszámoltatható gyakorlását tette lehetővé. Az, hogy a végrehajtó hatalmat kontrollálni hivatott állami szereplők nem vagy elégtelenül látják el feladataikat, megkönnyíti a kormány számára a közjó helyett a hatalmon lévő csoport érdekeit szolgáló döntések meghozatalát és végrehajtását. A korrupció ebben a folyamatban olyan sajátos eszköz, amely rövidtávon elsősorban a közpénzek elosztásával erősíti a hatalom birtokosainak helyzetét. A korrupció tehát nem csupán az egyéni gazdagodást célozza – bár kétségkívül ilyen hatása is van –, hanem sokkal inkább a hatalom birtokosainak elszámoltathatatlanságát és leválthatatlanságát hivatott biztosítani. Olyan megoldás, amelynek segítségével jutalmazhatóak a lojalitás alapján kiválasztott klientúra tagjai. 8A korrupció súlyos formái a 2010 előtti időszakban is jelen voltak Magyarországon. A TI Magyarország már 2008-ban 1 felhívta a figyelmet arra, hogy a „korrupció az intézményesülés tendenciáit mutatja”, és megállapította, hogy a „korrupció jelensége intézményesült formájában nem elhanyagolható súllyal van jelen a mai magyar gazdasági életben”. A demokratikus fékek és ellensúlyok rendszerének szétzilálása azonban a korrupciónak is olyan új minőségét eredményezte, amely kétségkívül a 2010 óta kiépülőben lévő magyarországi hatalomgyakorlási rendszer terméke, egyszersmind működési módjának meghatározó sajátossága. A jelenlegi korrupció ilyenformán túlmutat a tranzakciókon, a hagyományos vesztegetésen és kenőpénz-fizetésen, és rendszerszintű jelleget ölt. A legfontosabb korrupciós kockázat magának az intézményrendszernek az eltorzulása.
*********************************************
Példa, a Fidesz és a miniszterelnök korrupciós folyamából kiemelve
A korrupció melegágya a Hauszmann Terv
Sokak szerint felesleges presztízsberuházás, ráadásul nemcsak, hogy közlekedési szempontból nem praktikus, de építészeti és örökségvédelmi szempontból is vitatható a minisztériumok Budai Várba költöztetése. A kormány a 2014-es választások utáni első, júniusi ülése után jelentette be: a Budai várba, a Karmelita kolostor épületébe költözik a miniszterelnök hivatala. A Magyar Közlöny még az év szeptemberében közölte a kormányrendeletet, mely szerint nemzetbiztonsági érdekből a projekt egyes beszerzései minősítettek, azaz a köz számára nem megismerhetőek. 2015 novemberében adták közzé, hogy a Nemzeti Hauszmann- terv részeként a Miniszterelnökséget a Belügyminisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium (BM/NGM) is követi a Várnegyedbe. A Hauszmann-terv (amelyet miniszteri biztosként 2016 májusáig L. Simon László felügyelt) az eredeti tervek szerint 200 milliárd forintból biztosította volna – az intézmények átköltöztetése mellett – a Szent István terem felújítását, a főőrségi épület felújítását, egy mélygarázs építését a Vár falába, az egykori lovarda teljes újjáépítését, a Karmelita kolostor újjáépítését, régészeti munkálatokat és további restaurációs munkákat.
A tervet felügyelő Hauszmann-bizottság két lemondott tagja szerint azonban sokkal valószínűbb, hogy a beruházás végső összege ezermilliárdos nagyságrendű lesz. A terv megvalósítása 2016 májusában, a lovarda alapkövének letételével kezdődött meg, az épület felújítási munkálataira kiírt közel 3,5 milliárdos közbeszerzést a Várkert Bazáron is dolgozó West Bau Hungária Kft. és a Laki Épületszobrász Zrt. nyerte el. 2016 decemberében a Középülettervező Zrt. hirdetmény nélküli közbeszerzésen nyert 628 millió forintot a BM épületének tervezésére, az Úri utca 45 alatti ingatlant pedig közel egymilliárdért vásárolta meg az állam. 2017 áprilisában újabb 10 milliárdot csoportosított át a kormány a projektre, decemberben pedig további két milliárdot. 2018 februárjában derült ki, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium új helyszínének választott – egyébként nemrégiben felújított – épület átalakítása 35- 38 milliárd forintba kerül majd, és várhatóan 2,5 évig fog tartani.
A beruházást a kezdetektől sok kritika érte: a projekt olyan, már régóta a Várban működő intézmények – olykor kapkodó – kiköltöztetéséhez is vezetett, mint az MTA Bölcsészettudományi és Társadalomtudományi Kutatóközpontjai, de felháborodást okozott a Miniszterelnökség új helyéül szolgáló kolostorra épített hatalmas új erkély is. Kritizálták a Miniszterelnökség egymilliárdos műtárgyvásárlásait, köztük azt is, hogy öt festményt vásároltak egy Lázár János ismerőséhez köthető galériától. A projekt átláthatósága és a közbeszerzési verseny nélkülözése mellett a korrupció veszélyét hordozza a projektek puha költségvetési korlátja és határideje, miközben a minisztériumoknak sokkal olcsóbban is lehetett volna irodákat biztosítani. A Várban az MNB alapítványai is vásároltak értékes ingatlanokat, amelyek költséges átalakítása már megkezdődött.
Ajánlott újságcikkek http://magyarnarancs.hu/belpol/feljebb-es-feljebb-barmi-aron-102713
https://atlatszo.hu/2017/01/16/historizalo-populizmus-200-vagy-1000- milliardert-a-budai-varnegyed-atepitesenek-koltsegei/
Comments