Szőke István Atilla
Labancország nem kell…
Lombos erdő ága került a parázsra,
Országunk kincsét, csenik ládaszámra
Nagy zsebeket tömnek a régi barátok,
S koccintanak: „Éljen a Turáni átok!”
Magyar szóval lopnak, ismerős a nóta,
Ez történik mindig Ősapáink óta?
Mert a labanc dőzsöl, a Kuruc csak nézi,
Eltűnik az érték, eltűnik a régi.
Nekünk nem marad már semmi hazánkból,
Kinézik a kevés falatot a szánkból,
A Kuruc nem szólal, a kuruc csak nézi,
Az ártó labancot a törvény is védi.
Tíz helyébe száz jő, száz helyébe még több,
Csak jönnek és jönnek, vigyorog az ördög,
Ellepik a földünk és szidják a népünk,
Egyenesedj, pajtás, mert különben végünk.
Gyere Kuruc Testvér, csapjunk a fejükre,
Nem mondhatnak rossz szót ősi Nemzetünkre,
Nem vihetnek többet, munkánk gyümölcséből,
Nem foszthatják meg a Magyart Istenétől.
Labancország nem kell, kuruc kell minékünk,
Ezt kívánja mindig, büszke szabad népünk.
Labancország nem kell, a kuruc az álmunk,
Küldjük őket innen és lészen országunk.
Comments