top of page
  • Szerző képeKairos

Massziv csalas az amerikai elnökvalasztason! Orbanek innen tanultak?

Amit az alabbi cikk nem tartalmaz:

Több államban, Swing Staates, ahol Trump vezetett leállt a szavazatok számlálása, szinte egy időben és egy esetben 12 órán keresztül nem volt szavazat számlálás:

North Carolina - Democrat Gov Pennsylvania - Democrat Gov Wisconsin - Democrat Gov Michigan - Democrat Gov Nevada - Democrat Gov Georgia - *RINO Gov

*RINO jelentese Republican In Name Only, vagyis csak neveben republikanus, de a valosagban nem.


Azokban az államokban, amelyek meghatározóak a választási győzelem szempontjából, a számlálást hirtelen megszakították a választási éjszaka közepén, amikor Donald Trump egyértelműen az élen állt. Röviddel ezután Joe Biden azzal a bejelentéssel búcsúzott, hogy megfordítja meg az asztalokat. Kicsit később Trump kinevezte magát választási győztesnek. Ami ezután történt, ezt a pofatlansagot nehez überelni:



Lathato, mint ugrik meg meredeken a kek görbe, majd utoleri a vörös görbet.


Itt lathato szamokban a csalas.


Orbánék ezt a csalasi módszert Amerikából importálták. Ugyanis, mikor újraindult a számlálás, akkor már Biden vezetett. Ez a választó polgárok szeme előtt történt direkt közvetítéssel a tv-ben. Még a CNN választási elemzői is meglepődtek, amikor látták, hogy Biden szavazatai hirtelen 100000-rel felugrottak.


A videot, melyben a CNN, a Demokrata Part fö hazugsag gyartoja, 2 valasztasi elemzöje a meglepetestöl makogni kezdenek, itt nezhetitek meg:


Egy másik példa Pennsylvania rendkívül fontos állama (20 elektori szavazat), ahol Trump mintegy 500 000 szavazattal vezetett. Időnként ez meghaladta a 700 000-et is! Aztán a szavazat szamlalas körülbelül 12 órán át állt. Miért?


Miért hagyta abba Pennsylvania ilyen sokáig a számolást?

Ez a Mély Allam (Deep State) stratégia. A swing államokban, ahol Trump vezet, a számlálást gyakorlatilag egyszerre törölték, hogy órákkal később a szükséges szavazatokat elöhuzhassak a kabatujjukbol, hogy Biden megfordithassa a valasztast.


A Pennsylvania és Arizona összehasonlítása szintén érdekes. Arizonát érthetetlenül korán jóváírták Bidennek, és Pennsylvania továbbra is nyitott, bár Trump vezető szerepe itt nagyobb, és százalékosan több szavazatot számoltak Trumpnak.


A csalasi metodusok szamosak:

-a levelbeni szavazasokat a demokrata szavazat szamlalo biztosok szamoljak, ök bontjak fel a boritekokat is.

-nehany allamban bejelentettek, hogy meg mindig van többszazezer kibontatlan boritek, söt egy esetben millios boritekrol tettek emlitest. Trump kampanystabja a Legfelsöbb Birosaghoz fordult, hogy azonnal allitsak le a boritekok felbontasat, es tegyek lehetöve a republikanus szavazat szamlalo biztosok hozzafereset a boritekok kibntasahoz.

-Van olyan allam is, a fent felsoroltak között, ahol az allamtitkar olyan rendeletet hozott, hogy a szavazat szamlalasi nap utan meg 3 napig jöhetnek be boritekok.


Elkepesztö!!!


Mivel Amerikában a demokraták nem először csináltak ilyen szemermetlen csalast, ezért ezt a csalási lehetőséget a szabad zsurnalisták hetekkel előbb már beharangozták. Trump is utalt rá többször. Megsem tudtak megakadalyozni a csalast. Remeljük, hogy a legfelsöbb Birosag a szavazat szamlalasi csalast felülvizsgalva megfelelö döntest fog hozni.

Ha nem?

A polgarhaboru be van programozva?


Könyvajanlo az amerikai helyzet jobb megismerese erdekeben, leforditva magyarra. A könyv egy feher faju, amerikai kifejezessel kaukazusi feher börü, lakossaggal összetevödö allam letrehozasat es ennek müködeset targyalja.


hollok-hegye-regeny-egy amerikai feher faju allamrol
.pdf
PDF letöltése • 1.83MB

 

Következzen egy cikk a Kanadai Hirlapbol:


2020 NOVEMBER 4 11:28

Valami nagyobb dolog történik a politika világában és úgy általában a nyugati társadalmakban. E rovat megírásakor még mindig nem tudjuk az amerikai elnökválasztás végeredményét. Lehet, hogy egy ideig nem is tudjuk. Az eredmény most már csak néhány államon műlik, köztük Michigan, Wisconsin és Pennsylvania. A bizonytalan eredmény kizárja a teljes számvetést azzal, amit a választási eredmények elmondanak a politikáról, a közpolitikáról és az amerikai társadalom szélesebb körű tendenciáiról. De ez nem jelenti azt, hogy nem kezdhetünk el bizonyos konklúziókat levonni az eddig ismertek alapján – beleértve természetesen Donald Trump elnök és Joe Biden volt alelnök közötti verseny váratlan szorosságát.

Hadd kezdjem egy mea culpával. Attól tartok, hogy ismét alábecsültem Trump elnök támogatását az amerikai választókkal. Hibásan azt feltételeztem, hogy a választók nagy részét – köztük sokan, akik 2016-ban Trumpra szavaztak – kiborította a járvány rossz kezelése, Trump normabontó vezetése, valamint az állandó politikai dráma. Feltételeztem, hogy Biden implicit üzenete – a „visszatérés a normalitásba” – visszhangozni fog politikailag kimerült bizonytalan szavazók köreiben. És ami a legfontosabb, azt feltételeztem, hogy a közvélemény-kutatók, akik elsöprő többséggel Biden döntő győzelmét jósolták, az elmúlt négy évet azzal töltötték, hogy módszertanukat finomították a 2016-os választások hibáinak kijavítása érdekében. Tévedtem. Még akkor is, ha Biden végül szűk győzelmet arat, most már egyértelmű, hogy Trump politikai termékenységéből levonható néhány alapvető tanulság. Különösen kettő van, amely véleményem szerint sokáig velünk marad. Az első az, hogy Trump megmutatta, hogy a modern kampányokról való gondolkodásunk — beleértve azt is, hogy a politikusok hogyan mozgósítják a választókat — alapvetően téves. A hagyományos nézet szerint a választókat leginkább szűk gazdasági önérdekük motiválja. Így jutunk el a tranzakcionizmus politikájához, amely nagyjából magába foglalja a különböző politikai pártokat, amelyek versengenek a célszavazókért és e versenyben adókedvezményeket és anyagi juttatásokat igérnek. Trump most két választási ciklus alatt megmutatta, hogy a tranzakcionizmus politikájá nem nagyon tud győzelmet aratni a lelkesedés politikája felett. 2016-ban nyert, és idén még esetleg újraválasztást nyerhet, annak ellenére, hogy ellenfeleinél jóval kevesebbet költött hagyományos reklámozásra és a politikai kampány hagyományos eszközeire. Ehelyett a Trump-formula alapvetően nagyszabású gyűlésekre és a közösségi médiára épített, amelyek politikai identitás és közösség érzetét keltették az emberekben. Nem csak passzív megfigyelők voltak. Trump támogatói egy szélesebb körű mozgalom aktív résztvevői voltak, beleértve a megdöbbentő 14 gyűlést a kampány utolsó három napján.

Gyanítom, hogy ez a jövőben teljesen átalakítja a politikát. Az úgynevezett „üzenetesemények” (message events) hagyományos modellje, ahol a politikai vezetők minden nap bejárják az országot új mikrokampány-ígéretek bejelentésére, anakronisztikusnak fogják érezni a 2016-os és a 2020-as választások után. Ehelyett valószínűleg azt látjuk majd, hogy több politikus arra törekszik, hogy a választókat nagy képi ötletek (köztük olyan megfoghatatlan, nem materialista felhívások, mint a szolidaritás és az összetartozás) és a közösségi média kifinomult erőfeszítéseinek kombinációjával szólítsa meg. Az a kanadai politikai párt, amely elsőként elfogadja és magáévá teszi ezt az új valóságot előnyt élvezhet.

A második lecke a politikai átrendeződésről szól. A nyugati országokban szavazó népesség átrendeződik olyan jellemzők alapján, mint az oktatás, a jövedelem és a lokál. Kanadában, az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban és másutt látjuk azt, hogy a baloldali politikai pártok egyre inkább a városi, magasan képzett és a jól szituált szavazókat képviselik. A konzervatív pártok ma már a vidéki, kisvárosi, kevésbé képzett és a munkás szavazókat szólítják meg. Az előzetes választási eredmények minden bizonnyal ezt a változást ecsetelik. Különösen Trump floridai győzelme látszik rámutatni a konzervatív munkásosztályra építő koalíció lehetőségére, amely etnikailag sokszínű, földrajzilag is sokszínű és elég nagy ahhoz, hogy megnyerje a választásokat. Ez kihatással lehet másutt a konzervatívokra. Az elnök gazdasági nacionalizmusa (beleértve az állam aktívabb szerepét bizonyos ipari ágazatok ápolásában) és a megosztottság szándékos növelése kétségtelenül sérteni fog néhány klasszikus liberálist, de az angolszász világban működő konzervatív pártok jövőjét jelentheti ez a politika.

Bár még mindig nem ismerjük az elnökválasztás eredményét, és lehetséges (sőt valószínű), hogy Joe Biden fog nyerni, a verseny szorossága annak a jele, hogy Trump 2016-os választása nem volt aberráció. Valami nagyobb dolog történik a politika világában és általában a nyugati társadalmakban. Politikai átrendeződés zajlik. Trump elnök folyamatos és tartós támogatása annak a jele.

33 megtekintés2 hozzászólás
bottom of page