A napenergia hasznosítása függ a napsütéses órák számától, amit a földrajzi fekvés és éghajlat erősen befolyásol. Baranya megyében 2012-ben az átlagos napsütéses órák száma 2490 volt.
A Déldunántúli régióban és Osijek-Baranja megyében is megfigyelhető egy növekvő tendencia, miszerint évről évre egyre magasabb napsütéses óraszámokat mérnek a mérőállomásokon. Ez indokolttá teszi a napelemek támogatását, mint alternatív energiaforrást (OMSZ 2013; Orbán 2010).
A 21. táblázatból kiolvasható, hogy Magyarországnak milyen elméleti potenciáljai lehetnének megújuló energiából. A fotovillamos potenciál összesen 486 TWh/év. Ebből jelenleg 690 kW napelemet telepítettek. A becslések alapján számított villamos energia potenciál az ország 12- szerese. Érzékelhető a drasztikus különbség, miszerint rengeteg lehetőségünk lenne a bővítésre.
Az MTA, Megújuló Energia Albizottság számításai szerint napenergiából 2 PJ/év energia lenne kiaknázható, míg a jelenlegi felhasználás 0,16 PJ/év (Farkas 2010; Tóth et al. 2011; IMNTP 2009).
21. táblázat Magyarországon megújuló energia potenciálja.
Forrás: Tóth et al. 2011
Magyarország középső és déli része alkalmas leginkább a megújuló energia hasznosítására (21. ábra). Az ország déli részén elsősorban a napenergiában, biomasszában, valamint a geotermális energiában vannak lehetőségek. Ebben a régióban a szélenergia elenyésző (Orbán 2010).
A ma korszerű energia átalakító technológiák idővel elavultak lesznek. Ezért az energiapotenciál meghatározásánál fontos ismertetni különböző potenciál meghatározási módszereket (1. ábra), hogy megismerkedjünk azokkal a tényezőkkel, amik a felhasználás növekedési ütemét befolyásolják és igyekeznek az elméleti potenciál kihasználásához közelíteni. Jól érzékelhető az 18. ábrán, hogy a hagyományos fejlődési szakasz után lassan tovább fejlődik a megújuló energiák áram termelése, de az elméleti potenciált 2020-ra sem fogjuk elérni.
1. ábra: Módszer a potenciálok meghatározására.
Комментарии