A rémhír
A rémhírek terjesztése csak akkor igazán hatásos ha a célcsoport minden gondja, problémája, viselkedése a legapróbb részletekig ismert. Ezért a hódító-elnyomó hatalom megfelelő szerveinek állandó, fő feladata a célcsoportról a legrészletesebb információk beszerzése és ezek rendszeres statisztikai feldolgozása.
A célcsoport viselkedésének állandó követése a sikeres pszichológiai hadviselés előfeltétele.
A hírszerzés szigorúan objektív kell legyen és kiiktatandók az előítéletek, az ellenséges célcsoport utálata, gyűlölete. A pszichológiai hadviselés stratégiájának, taktikájának és a harci propaganda operációjának helyes kialakításához feltétlen szükséges az ellenséges célcsoport erősségeinek, gyengéinek, értékrendszerének és dinamikájának részletes ismerete.
A rémhírek csak bizonyos pszichológiai helyzetekben keletkeznek, mikor a szociális kommunikáció emocionális élményekkel terhelt. Ilyen helyzetek különösen krízisekben és háborús időkben fordulnak elő, mikor a félelemmel töltött újdonságok és bizonytalanságok a tömeget készen tartják a rémhírek felkapására és terjesztésére. A rémhírek keletkezésének okaira P.R. Hoffstätter a következő hét tézist állítja fel:
1. Rémhírek olyan helyzetekben lépnek fel, mikor a nép nagyobb része elnyomva vagy veszélyeztetve van. A rémhír feladata, hogy ezeket a helyzeteket egy vagy több felelős személy megjelölésével átlátszóvá és érthetővé tegye egy egocentrikus okozati princípium értelmében.
2. A rémhírek azért terjednek, mert minden átadási helyen a terjesztő (mesélő) presztízssikerre tesz szert.
3. A rémhírek terjedésük folyamán állandó átalakulásban vannak, ami ahhoz vezet, hogy a mesélők mind jobban és jobban hajlanak arra, hogy hírmondásukat önmaguk is igaznak tartsák.
4. A széles körben elterjedt rémhírek tartalma (a bennük lévö események, tényállások) az igazság szempontjából kritikusan át vannak dolgozva. ...minden terjesztő azt tesz hozzá, amit az ismeretei a tényállással kapcsolatban megengednek.
5. A rémhíreket "szalagmunka"-folyamatként kell felfogni, melynél nivellálódással, a részletek elhagyásával, vagy azok kihangsúlyozásával új átalakulási betéteket (részleteket) kap. Ez a két tendencia engedi meg a rémhír asszimilációját a célszemély által, mert megfelel amaz elvárásainak, előre megfogalmazott véleményének.
6. Olyan közléseket, amiket deklaráltan rémhírként továbbítanak, könnyebben, kritika nélkül vesznek át; hatásfokukat a fogadó beállítottságára, egy idő után alig lehet megkülönböztetni egy gondosan összeállított és megvizsgált tényállás jelentéstől.
7. A rémhír funkciója a hivatalos hírek kiegészítése. Ezeket az egocentrikus okozati princípium értelmében kommentálja a felelősök és a hibásak megjelölésén keresztül. A következmény: egy társadalom minél szigorúbban ellenőrzi a hírszolgáltatást vagy elvből, vagy szükségállapot miatt, annál jobban kell a második kommunikációs csatorna -a rémhírek-aktivitására számítson.
8. Összefoglalásként kijelenthető, hogy a rémhír keletkezése és terjedése egyenes arányban van a helyzet megoldása fontosságának (F) és a tömeg bizonytalanságának (B) szorzatával, fordított arányban a tömeg egyedeinek kritikus alapbeállítottságával (K).
Ez a rémhír alaptörvénye, amit egy quázi-matematikai képlettel a következő képpen lehet kifejezni:
Folytatás: Példák a Romániában terjengö magyar vonatkozású rémhírek
Forrás:
Apád: A magyar szabadságharcos kézikönyve 51/192 3.
Dr. Ing. Sebestyén Teleki István
Zürich, 2021 Kikelet Hava 16-än