Nemcsak a ma Romániához tartozó Moldvának vannak magyar településnevei, hanem Moldova Köztársaságnak is, melynek fővárosát Kisjenőnek (Chisinau) nevezik.
Moldova Köztársaság éppen most sodródik bele az ukrán-orosz háborúba, mivel Románia, -hasonlóan Lengyelországhoz, aki egész Ukrajnával egyesülne-, egyesülni akar vele. Majd megválik, hogy ez mennyi vér árán fog sikerülni, vagy sem. A vér a román expanziós politika miatt azonban folyni fog. Ne felejtsük, hogy Trianonban az ígényeik Kelet-Magyarországra a Tisza folyóig voltak.
Nincs veszélyesebb ellenség az elborult agyú elit expanziós politikáját folytató országokénál.
Nézzétek a alábbi térképet és gondoljatok bele abba, hogy mi lenne, ha Magyarország egészen a Dnyeszterig magának követelné Moldovát?! Történelmi alapunk lenne hozzá!!!
14. század: a moldvai megtelepedés
A Moldvai Fejedelemség megalapítása a magyar király, Nagy Lajos (1342–1382) támogatásával történt: miután 1345-ben Lackfi András legyőzte a tatárokat, a Magyar Királyság birtokába került a Kárpátoktól a Dnyeszterig terjedő terület, s itt határvédelmi sávot hoztak létre. A terület uralkodójává Nagy Lajos Dragoş máramarosi (román) vajdát tette meg, a csángók elődeinek első csoportjai minden valószínűség szerint szintén vele érkeztek. A Moldvába települők között más magyarországi csoportok tagjai, jászok és szászok is voltak, az előbbiek alapíthatták Jászvásárt (Iaşi), róluk későbbi adataink nemigen vannak. A szászokról annál inkább: Észak-Moldvában egészen a 17. század végéig jelen voltak, és jelentős szerepük volt a városi életben, például Moldvabányán, Kutnárban, Szucsáván, Szeretvásáron, Németvásáron.
EMK, Zürich
2022 május 7.