2022. február 4., péntek
Romek Károly AZ ÁLLAM FELJELENTÉSE
Minden feljelentés valamilyen jogi helyzettel jár, de ez csak ritkábban történik politikai céllal. Az állam feljelentése a részemről kifejezetten politikai céllal történt, és ezt a nyilvánosság elé kell tárnom. Ha egy per szerkezetét nézzük, három félről tudunk beszélni: a feljelentőről, a feljelentettről és a kettő között az állam igazságszolgáltatásáról. A bűntény fennállását előbb bizonyítani kell, és csak utána következhet a büntetés, ha a vád beigazolódott. De mi a helyzet akkor, ha magát az államot jelentik fel a törvény megsértéséért? Feljelenthető egyáltalán az állam? A jelenlegi alkotmány szerint igen: ,,C) cikk (2) Senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetve kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és köteles fellépni.” A hatalom gyakorlására egyedül az állam képes. Nem lehetséges olyan, hogy valakik az állam mellett kizárólagosan gyakorolják a hatalmat, mert az államot a hatalom teszi állammá. Ha övé a hatalom, ő az állam, ha valaki másé, akkor valaki más az állam. Ha a hatalom kizárólagosan is gyakorolható, akkor azt kifejezetten csak az állam valósíthatja meg. Ezt pedig az alaptörvény tiltja, így az állam az alaptörvény alapján perelhető! Milyen jogi helyzet alakulna ki abban az esetben, ha valaki feljelentené az államot saját rendőrségén? De miért a rendőrségen és miért nem az főügyészségnek címezve? Azért, mert a bíróságokat, ügyészségeket a feljelentett állam nevezi ki, így a hatalombitorlás vádjával feljelentett állam nem bocsáthatja rendelkezésre saját igazságszolgáltatását, mert csak is elfogult ítélet születhet. Az állam elleni vádat tehát független ügyészségnek kell eljárásba vonni. Független igazságszolgáltatás viszont nem létezik, hiszen az az állam irányítása alatt áll. Egy állam elleni feljelentésből következő jogi helyzetből egy fejlettebb rendszer megvalósításával lehet csak kijutni. Különben a rendkívülinek mondható jogi helyzet beáll, és nem változik semmi. Az állam vállalja a az alaptörvénnyel szembeni hatalomgyakorlás vádját, és tehet, hogy nem történt semmi. A következmény pedig az állam tekintélyének, erkölcsének fokozatos megsemmisülésével jár. De ha az államtól független igazságszolgáltatás nem létezik sőt nem is létezhet, akkor annyira beszélhetünk független bíróságokról független ügyészségekről, mintha tündérekről beszélnénk? Függetlennek mondható az a bíróság, ügyészség, melynek a tevékenységét nem vád alá helyezett állam határozza meg, hanem a nép, a világ – Isten – szolgálata. Saját törvényei szerint tehát az állam lehet bűnelkövető is, ebben az esetben az állami vezetők utasításainak végrehajtása a nép részéről bűnrészességnek tekinthető, amennyiben nem tett kísérletet az állammal szembeni ellenállásra, miközben az állam sem lépett fel a vele szemben fellépőkkel. Miért is lépett volna fel, hiszen ellene sem lépett fel senki törvényes úton? 2021. november 18-án jelentettem fel az államot az Országos Rendőr-főkapitányságon hatalombitorlás vádjával. A vádban eljárni illetékes független ügyészség és bíróság nem létezik, így az ügy beállt. Az ügyészségtől érkező elutasító határozatot pedig semmisnek nyilvánítottam a fent már leírt okok miatt, melyet mind az Országos-rendőr-főkapitánysággal, mint a határozatot kimondó ügyészséggel közöltem. Az állam tehát nem tehet úgy, hogy jogi úton lerendezte a feljelentésből következő jogi tényállást. Mivel a néptől nem várható továbbra sem fellépés a hatalmat kizárólagosan alkalmazó állammal szemben, az államnak kell lépéseket tennie az alkotmányos renddel szemben megvalósított hatalomgyakorlás megszüntetésére. Hogy mi lesz az, az a jövő zenéje. Orbán kormányai próbálkoztak már felszínes ,,konzultációval” a néppel, jelentéktelen, a népet kevésbé érdeklő és érintő kérdésekről, azonban ezek a lépések nem változtattak semmin, a nép ezeket a próbálkozásokat nem fogadta el demokráciának. Feljelentés (személyes adatokat töröltem, a hitelességet az iktatószám igazolja:
Romek Károly ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG
……………... részére
…………. panasz.orfk@orfk.police.hu
…..
..........…………………………….
Tárgy: Feljelentés Jellege: Országos szintű, Btk.-t érintő, politikai vonatkozású beadvány. Nem igényel sürgős beavatkozást!
FELJELENTÉS
Feljelentésem jogi értelemben vett célszemélye az állam.
Feljelentésemet az alkotmány C) cikke alapján teszem meg. Mivel az eljárásba nem vonhatók be a feljelentésemben alperesnek tekinthető ügyészségek és bíróságok, az állam oldalán csak a rendőrség maradt, mint beadványt elfogadni képes intézmény.
Nem tekintek illetékesnek az állam döntéshozói oldalán ténykedő jogot képviselő személyeket, akik állam alkalmazásában állnak, akik az államtól függnek, akikre az állam befolyást gyakorolhat, vagy állami szerv, mely az állam irányítása alá tartozik, mivel a feljelentésemben ők is célszemélyek. Konkrétan a fent említett személyekhez és intézményekhez tartozóknak tekintem állam által kinevezett bíróságokat, ügyészeket és ügyvédeket is.
Feljelentem a magyar államot, hogy hatalmát az alkotmányban meg nem engedett módon gyakorolja. Ennek következményeként a hatalom jelenlegi birtokosai tevékenységükkel megvalósítják a hivatali visszaélés, sikkasztás tisztességtelen haszonszerzés, az ország érdekeinek alárendelését idegen érdekeknek.
A Btk. megsértésének esetei csak akkor vizsgálhatók, ha igazolódik a feljelentésemben elhangzott hatalombitorlás vádja, valamint az államnak megszűnnek ezen vizsgálatok elvégzésének lehetséges akadályoztatásai!
BIZONYÍTÁS
- két lépésben
1.
Nem valósul meg az alkotmányban deklarált néphatalom azon oknál fogva, hogy a néphatalmat deklaráló rendelkezés nem határozza meg a néphatalom megvalósításának konkrét, gyakorlatban is alkalmazható módját, vagyis az állam tudatosan szabotálta a néphatalom gyakorlati feltételét jelentő törvényi háttér megvalósítását. Így csak az alkotmány B) cikke kimondani tudja, hogy népé a hatalom, a további törvényi szabályozás híján a B) cikk üres rendelkezés!
(Megoldás: az alkotmány szerint a nép a képviselőin keresztül gyakorolja a hatalmat, ami valamilyen kapcsolatot feltételez a képviselő és választói között. Erről a kapcsolatról törvény nem rendelkezik, tehát nem valósítható meg, ami a hatalombitorlás egyik kézzel fogható bizonyítéka. A képviselő és a választói közötti kapcsolatot törvénynek kellene szabályoznia, hogy az a gyakorlatban is megvalósítható legyen.
Mivel a képviselő és a nép (jog szempontjából a nép a választásra jogosult személyeket jelenti) kapcsolat a demokráciában csak is munka jellegű lehet, és a nép a hatalom forrása, nép a munkaadó és a képviselő a munkavállaló. A képviselő és a választói közötti kapcsolatnak része kell lennie a munkatörvénykönyvének is, hogy biztosítva legyen képviselő felelősségre vonása, ha munkáját nem megfelelően végzi. Az alkotmány B) cikkének folytatására lenne szükség)
B) cikk
(1) Magyarország független, demokratikus jogállam.
(2) Magyarország államformája köztársaság.
(3) A közhatalom forrása a nép.
(4) A nép a hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja.
2. Az alkotmány 8) cikke kizárja a nép hatalommal való rendelkezését azzal, hogy meghatározza számára azokat a kérdéseket, melyről nem szavazhat. A 8) cikkben felsorolt kérdések a jelenlegi hatalom monopóliumát szüntetnék meg, mely hatalom a 8) cikkben felsorolt kérdésekben kizárólagos döntést akart és akar biztosítani. Ez a hatalombitorlás másik kézzel fogható bizonyítéka!
8. cikk
(2) Országos népszavazás tárgya az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet.
(3) Nem lehet országos népszavazást tartani
a) az Alaptörvény módosítására irányuló kérdésről;
b) a központi költségvetésről, a központi költségvetés végrehajtásáról, központi adónemről, illetékről, járulékról, vámról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvény tartalmáról;
c) az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásáról szóló törvények tartalmáról;
d) nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről;
e) az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdésről;
f) az Országgyűlés feloszlásáról;
g) képviselő-testület feloszlatásáról;
h) hadiállapot kinyilvánításáról, rendkívüli állapot és szükségállapot kihirdetéséről, valamint megelőző védelmi helyzet kihirdetéséről és meghosszabbításáról;
i) katonai műveletekben való részvétellel kapcsolatos kérdésről;
j) közkegyelem gyakorlásáról.
(4) Az országos népszavazás érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele érvényesen szavazott, és eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.
Vannak az alkotmánynak más rendelkezései is, melyekről a részletezés igénye nélkül szólok, hogy szintén nincsenek összhangban a népfelség elvével. Ezek rendezését az alkotmány összes rendelkezésének átvizsgálásával kellene együtt rendezni.
Nem tudok a rendőrségnek tanácsot adni, hogy ebben az ügyben hogyan járjon el, mivel erre tudtommal nincsen precedens. Ugyanakkor nem tartok igényt különleges jogokra ennek a beadványnak a az elküldésével. Ez a beadvány a demokratikus jogállamisággal összhangban van, annak törvényeiből levezethető!
A beadványommal az államot hatalombitorlással vádolom, ami a Btk. bizonyos rendelkezéseinek megsértéseiben is megnyilvánul. Az alkotmány C) cikke az ország polgárait arra kötelezi, hogy a hatalmat kizárólagosan gyakorlókkal szemben fellépjen. A beadvánnyal ezt a kötelességemet teljesítettem. A hatalombitorlókkal szemben, az alkotmányos rend védelmében csak a rendfenntartó intézmények jogosultak.
C) cikk
(1) A magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén alapszik.
(2) Senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetve kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és köteles fellépni.
(3) Az Alaptörvény és a jogszabályok érvényre juttatása érdekében kényszer alkalmazására az állam jogosult.
Hozzájárulok e beadvány nyilvánosságra kerüléséhez, valamint ahhoz, hogy a beadványhoz mások is csatlakozzanak, amennyiben hitelesítették, hogy szavazásra jogosultak.
Adataim: Név: Romek Károly ………………………….. ……………………….., .... ............. ... ……………………... Kelt: Romek Károly …………………., 2021. november 18. Az ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG válasza:
Tárgy: tájékoztatásHiv. szám: -Ügyintéző: dr. .........................Tel.: +36 (1) 462-74-32
Romek Károly úrnak,
................@........................
Tisztelt Romek Károly Úr!
A 2021. november 24-én kelt levelében foglalt kérésnek megfelelően, csatoltan küldöm a korábban megválaszolt beadványát, amelyet egyébként két alkalommal küldött meg részünkre, először aláírás nélkül, majd aláírással. Jelen levelemhez az utóbbi példányt mellékelem.
Felhívom szíves figyelmét, hogy a rendőrség elektronikus ügyintézési lehetőséget biztosít ügyfelei számára. Az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos általános és részletes tájékoztatást az alábbi linken ismerheti meg: http://www.police.hu/hu/ugyintezes/elektronikus-ugyintezes.
Kérem levelem szíves tudomásulvételét.
Budapest, időbélyegző szerint
Tisztelettel:
dr. ............................mb. irodavezető
A feljelentés valódiságát igazolja a feljelentésre adott válasz. Jogi helyzet tehát van. A nép azonban ne várjon semmit, ha nem képes felfogni ezt a helyzetet, mert az azt is jelenti, nem nőtt még fel a feladatához, a hatalommal való kormányzáshoz, mely feltételezi a felkészültséggel járó felelősségtudatot is.
De mit tehet nép?
1. Szabja feltételül a szavazásnál, hogy a képviselőjelöltek nyilatkozatban kötelezzék el magukat a nép, és az Isten szolgálatára:
2. Fogadja el az új jogrendet, mely a független bíróságokról és ügyészségekről szól, valamint az alaptörvényben olyan módosítások kieszközöléséről, mely biztosítja a néphatalom törvény útján történő szabályozását, illetve eltöröl minden olyan törvényt és rendelkezést, mely a változáshoz szükséges új jogrenddel szemben áll. https://rendszerreform.blogspot.com/2022/02/