top of page
  • Szerző képeKairos

Románia nem egy valóságos ország, hanem egy álcázott amerikai katonai támaszpont.

Románia a krími háborúnak köszönheti létrejöttét. Keleti szomszédunk most egy kísértetiesen hasonló konfliktusban teszi kockára a szerencséjét.

  • 2021. május 8. 13:00

  • írta: Szalma Gyuri


Románia a nagyhatalmak vetélkedésének köszönheti létezését, a románok sosem harcoltak meg az országukért, nem vívták ki a szabadságukat. Egyszerűen az történt, hogy a nyugati hatalmak által támogatott Oszmán Birodalom háborúba – krími háború – keveredett az Orosz Birodalommal a Fekete-tenger feletti uralomért, amikor pedig sikerült lenyomni az oroszokat, akkor a győztesek megengedték a románoknak, hogy a két fejedelemségükből csináljanak egy országot. Hogy végül nem egy ország lett belőle, hanem Románia, az senkit nem érdekelt akkoriban. Forrás: AFP A nagyhatalmak éppen elegendő volt, hogy létrejött egy ütközőállam Oroszország és az Oszmán Birodalom között. Ennyi. Ez Románia létrejöttének regényes története. Néhány éve egy újabb „krími háború” zajlott le a szemünk előtt, a Fekete-tenger birtoklása pedig éppen úgy konfliktusforrás, mint 170 évvel ezelőtt. Kísérteties hasonlóságot mutat a jelen konfliktusa a fent vázolt történettel. A világ alig változott, ugyanazok a feszültségek, mindössze a szereplők cserélődtek ki.

Most a törökök helyett az amerikaiak akarják kiszorítani Oroszországot a térségből.

Új szereplőként jelent meg Románia is, aki mindent megtesz annak érdekében, hogy az új fekete-tengeri konfliktusban észrevehető legyen. A Krím-félsziget 2014-es orosz annektálása után azonnal felajánlotta a NATO-nak, hogy tartsanak taktikai hadgyakorlatot a román vizeken. A meghívót 2021 márciusában érvényesítette a NATO, éppen az orosz-amerikai konfliktus zenitjén. Nemrég Románia szervezett egy NATO-külügyminiszteri minicsúcsot is a lengyel, a török és a román külügyminiszterek részvételével. Erre meghívták az oroszokkal éppen nagyon-nagyon rosszban levő Ukrajna és Grúzia külügyminisztereit is.

Az oroszok nem voltak elragadtatva a külügyminiszterek csoportképe láttán. A romániai orosz nagykövetség Facebook-oldalán jelezte is, hogy:

„Romániának semmi oka aggodalomra a Kelet-Ukrajnában kialakult helyzettel kapcsolatban, kivéve azt az esetet, ha a saját vagy a stratégiai szövetségesei akaratából esetleg részt vesz egyfajta katonai kalandban, amelyet NATO-központ „forró fejűi” kitalálnak.”

Az üzenet tartalma nagyjából annyi, hogy Romániának nem kell félnie, csak akkor, ha az oroszok dolgába üti az orrát. A román külügyminiszter válaszolt a burkolt fenyegetésre:

„Sajnálatos dolog, hogy az orosz diplomácia számára még mindig nem ismeretes, hogy 17 évvel Románia NATO-csatlakozása után Románia a NATO Bármely Románia elleni fenyegetés valójában NATO elleni fenyegetés és mi ezt komolyan vesszük.”

Szokatlan harciasság ez a románok részéről. Bár sanszos, hogy nem a románok növesztettek férfiasságot, hanem Amerika utasításba adta: Önérzetesebben! Vigyetek bele egy kis pimaszságot! Románia ugyanis mindenestül Amerika katonai bázisává változott az elmúlt 30 év alatt, és mint ilyen jószágot, kézben is tartják a tulajdonosai. Azt is tudni kell, hogy Romániában a titkosszolgálat az egyetlen állami intézmény, amely kifogástalanul működik, minden más amolyan romános tempóban ketyeg. A román titkosszolgálatok azonban példás összeszedettséget mutat, ami annak tudható be, hogy gyakorlatilag az amerikai szervek meghosszabbított kezeként működnek.

Van egy mondás Romániával kapcsolatban: ha a román külügyben akarsz valamit, az amerikaiakkal kell megállapodj.

Ez nem azért van, mert Amerika szereti a románokat, hanem stratégiai szempontból fontos területen fekszik az ország. Az amerikaiak vigyáznak arra, hogy Romániában ne törjön ki veszélyes etnikai konfliktus, az ország egyben maradjon, ne omoljon össze a gazdaság, illetve a legfontosabb, hogy Románia stabil bázis maradjon az amerikai haderő számára.

A szigorú bánásmód indokolt, főleg, hogy a románok közmondásosan megbízhatatlanok, ha a szövetségi hűségről van szó.

Megjárattam a fantáziámat azon a kérdésen, hogy milyen megfigyelés alatt tarthatja Amerika a román politikai osztály tagjait, ha még a sokkal kiszámíthatóbb Németország kancellárját is lehallgatták néhány évvel ezelőtt? A kérdésre részben választ ad egy néhány napos hír, miszerint videófelvételek bukkantak elő, amelyeken állítólag az látható, ahogy Alekszej Grisajevet, a bukaresti orosz nagykövetség helyettes katonai attaséja informátorokkal, politikai kapcsolataival diskurál bukaresti vendéglők teraszán.

A felvételek csak a titkosszolgálattól származhattak, ami azt jelenti, hogy a román politikusokat és az orosz diplomatákat egyaránt szoros megfigyelés alatt tartják Bukarestben.

Amerikának maga mellett kell tartania Romániát Oroszországgal szemben, még akkor is, ha ez ellentétes a románok érdekeivel. Mert ne legyenek kétségeink azt illetően, hogy Oroszország hosszú és rövid távon abban érdekelt, hogy megszabaduljon hátába ékelt kockázati tényezőtől. Így a történetet keretezve elmondhatjuk, hogy az új fekete-tengeri konfliktus abban is hasonlóságot mutat a XIX. századi csetepatéval, hogy a nagyhatalmak vetélkedésének újra jelentős hatása lehet Románia létezésére. Ha én adnék tanácsot a románoknak, akkor azt mondanám, hogy szeressék a magyarokat, az erdélyi magyarokkal viselkedjenek tisztességesen! Mert, ha baj lesz, csak Magyarország irányába menekülhetnek.


72 megtekintés0 hozzászólás
bottom of page