2021. május 27. Szakmai és Sajtókonferencia a tisztánlátás érdekében / Hamburg
Dr. Andreas Diemer orvos, a DAGIA sajtószóvivője
Téma: Oltások tesztelése, oltásengedélyezés. Lesznek jó oltások? Lesznek biztonságos oltások?
Javasolt oldal: https://www.dagia.org/de
Már a korona járvány előtt felmerült, hogy az oltásokkal valami nincsen rendben. A hatástanulmányokkal, a pénzekkel könnyen lehet manipulálni. A koronajárvány esetében ez még inkább aktuális probléma. A DAGIA, Doctors Active for Global Immunization Awareness, a globális oltástudatosságért tevékenykedő orvosok szervezete, egy 10 pontos listát állított össze annak érdekében, hogy a vakcinák engedélyezési színvonala növekedjen. Ez egy minimum lista, amelyen az oltóanyagoknak át kellene menni.
Az első oszlop a korábbi oltóanyagokra vonatkozó jóváhagyási kritériumok, a jobb oldali oszlop a Covid oltóanyagra.
1.Random placebo ellenőrzött multi vakkísérlet nem nem
2.Nyilvános tudományos regiszterbe kötelező bevezetés részben nincs info
3.Valós placebó használata részben részben
4.Megfelelő számú résztvevő részben igen
5.Átláthatóság a kísérlet során és az adatokban nem nem
6.Minden egészségi probléma feljegyzése a kísérlet során nem nem
7.Független értékelő, akihez az oltott bármikor mehet nem nem
8.A járvány reális felmérése a lakosság körében nem nem
9.Követő tanulmányok hosszú távon, konkrét kritériumokkal nem nem
10.Gyártófüggetlenség nem nem
Az engedélyezéshez kísérleteket kell végezni, ehhez pedig tesztalanyokra van szükség. Amennyiben fiatal, egészséges embereket találnak, akkor valószínűleg kevesebb negatív eredmény jelentkezik. A kísérletekben azonban részt kellene venniük a lakosság minden rétegének, időseknek, betegeknek, gyerekeknek, terheseknek. El kell mondani, hogy már a tesztalanyok kiválasztásakor is tud a gyártó manipulálni, annak függvényében, hogy milyen embercsoportokat von be a kísérletbe. A gyártó tudja, hogy milyen eredményeket akarnak elérni a kísérletek során. A tesztalanyok egy része placebót kap. Az orvosok nem tudják, hogy ki kapja a valós vakcinát és ki kap placebót. A tesztalanyok sem tudják. A placebóval is vannak problémák. A placebónak pl. sóoldatnak kellene lennie. Nem lehetne egy másik oltóanyag, pedig ez is gyakran előfordul. Így nem lehet reálisan értékelni, hogy a kísérleti oltóanyag milyen hatást vált ki. A tesztek kiértékelése is lehetőséget ad manipulációra. Az is gyakran előfordul, hogy a gyártó nem elégedett a tesztek eredményeivel és ezért azokat a padló alá söpri. Beszélni kell a kutatások nagyságáról és időtartamáról. A tanulmányokat legalább 10000 – 20000 emberrel kellene végezni. Különben statisztikailag használhatatlanok lesznek az adatok. Egyes esetekben, a 3. fázisban ez most megvalósult, de a tanulmányok időtartamával nagy problémák vannak. Normál körülmények között 5 évig kellene ennek a fázisnak tartania. Most pedig tartottak 6 – 8 hónapig? Ha egy tanulmányt készítünk, meg kell határozni, hogy mit keresünk, mit akarunk megtudni. Pl. mennyire hatékony az oltóanyag?
Keletkeznek-e ellenanyagtestek? Vagy pedig azt akarom megtudni, hogy az oltás után a tesztalanyok kevésbé betegednek-e meg vagy egyáltalán nem betegednek meg? A tesztalanyok számára lehetővé kell tenni, hogy bármilyen mellékhatást jelentsenek. Egy független szervnek kellene ezt jelenteni, nem a kísérletet vezető szervnek. Azt is tisztázni kell, hogy van-e orvosi alapja annak, hogy egy betegség ellen oltani akarjunk. A Covid-19 esetében nincsen orvosi alapja az oltásnak. Felmerül ezzel kapcsolatban a kérdés, hogy hol van a nagy járvány? Márciusban kevesebb volt a halálozás, mint az elmúlt 4 korábbi év márciusában. 2020-ban egész évben kevesebben haltak meg Németországban, mint a megelőző 4 évben bármikor. Ez az a járvány, amelyet azonnal, feltétlenül kezelni kell? Ehhez kell rendkívüli engedélyezési eljárást lefolytatni, ehhez kell sátrakat felállítani, hogy az embereket ott tömegével be lehessen oltani? Ezt nem is lehet érteni. Esetleg egyáltalán nincs is szükség az oltásra? Vagy nyugodtan el lehetne végezni az összes tanulmányt, meg lehetne határozni, hogy több előnnyel jár-e az oltás, mint amennyi kockázattal. Ezt mindenképpen meg kellene állapítani. A kockázat nem jelentkezik azonnal. Normál körülmények között a hosszútávú kísérletek 5 – 8 évig tartanak. Utána születik döntés. Ettől függetlenül utókövetések is vannak még 10 vagy akár 20 éven át. Meg kell tudni határozni, hogy milyen hosszútávú mellékhatások lépnek esetleg fel. Ezek közé tartoznak az autoimmun betegségek, a cukorbetegség, MS, Parkinson kór vagy bármi más. Ezek a problémák nem 2 nap után jelentkeznek. Beszélnek mostanában folyamatosan az oltási státuszról. Ez egy félrevezető manőver. Követni kellene a mellékhatásokat. Ehhez egy szervezeti rendszert kellene felállítani. Ilyet manapság egyáltalán nem látni. Az oltósátrakba jönnek az emberek, minden nap más orvos oltja a jelentkezőket. Fogalmuk sincsen az orvosoknak, de még a háziorvosoknak sem, hogy mi történik az oltottakkal.
Az oltási tanulmányok készítésénél a legnagyobb probléma, hogy nem független módon készülnek.
A javasolt 10 pontot nem követik a tanulmány készítői. Gondoljanak arra, hogy fel akarnak szállni egy repülőre. A repülő 10 biztonsági berendezéséből 6, vagy akár 8 nem működik, esetleg soha nem vizsgálták meg, hogy működik-e.
Felszállnának-e erre a repülőre? Biztosan nem. Túl sok bizonytalansággal járna. Most pedig itt vannak ezek az oltások. Nem tudjuk, hogy használnak-e bármit. Azt sem tudjuk, hogy mennyi ideig tart a védelem. Nem ismerjük a mellékhatásokat. A TV-ben pedig bemondják, egy miniszter azt mondja, hogy az oltás biztonságos és hatékony. Erre azt tudom mondani, hogy ez hazugság. Vannak további csúsztatások is. Beszélnünk kell egy gógyszer vagy oltóanyag abszolút és relatív hatékonyságról. Vegyük a Diphterix oltóanyagot, ahol 1000 főt oltottak be. Az oltottak közül 2 kapott diftériát. Az oltatlanok közül 3 fő. Mondhatjuk, hogy a 2 az kevesebb, mint a 3. Pont harmadával. Tehát az oltóanyag hatékonysága 33 %-os. A covid oltásoknál pedig azt halljuk, hogy a hatékonyság 90 %-os, 98 %-os! Ez mind játék a számokkal. A relatív hatékonyság senkit nem érdekel. Az abszolút hatékonyság a fontos. A Diphtherix esetében, ha 1000 emberből 1 embert megmentenek, akkor az abszolút hatékonyság 0.1 %. Van egy másik példa is. Kollégák gyakran mondják, milyen remek, mennek lefelé a számok, működik az oltóanyag. Azt nem nézik, hogy miért mennek lefelé a számok. Egy vírusnak van élettartama, ami lefut. Majd újra kezdődik a körforgás. A kanyaró egy jó példa erre. Egy olyan vírus esetében, amely a maga körforgását járja és kifut, nem szabad oltani. Ez a Covid esetében a valóság. Az oltás esetében a haszon / kockázat elvnek összhangban kell lenni. Meg kell tudni magyarázni az oltásra várónak, hogy miért van szükség a beavatkozásra. Különben nem adja beleegyezését. Márpedig beleegyezés nélkül testi szinten sérelem éri. Ez már egy jogi téma inkább. Végül meg kell említeni, hogy a koronavírus esetében vannak magas rizikójú csoportok. Hogyan lehetne a gyereket oltani, amikor a gyerekekre való tanulmányokat el sem végezték? Ez minden határt átlép már, ez a test ellen elkövetett bűn. Ezt nem lehet megmagyarázni. Ezt az 21 gészet be kell fejezni.
Forras: Krisztina Jelenics emailje
2021 Napisten hava 6.