Kedves K. L.!
Köszönöm, hogy nekem is elküldted ezt a levelet.
Vannak kérdéseim és kételyeim az elképzeléssel kapcsolatban, melyekre Te, mint indítványozó meg kell tudd a válaszokat adni.
Politikai Foglyok Intézete
Intézet: nevében is benne van, hogy intézkedik. Azt tudjuk, hogy az intézkedés előtt elméleteket gyárt különböző a profiljához tartozó témákban. Az elméletek kidolgozásához meg kutatás szükséges.
Honnan veszed ehhez a pénzt?
Amennyiben ez a pénz nincs meg, akkor ebből az ötletből lesz egy újabb internetes oldal, ahogy pl. létezik az Emigráns Magyar Kormány is.
Elképzelésedről többet lehet TUDNI?
A politikai fogoly, mint státusz, eltünt. Van helyette terrorista, aki ne számítson könyörületre. A kommunisták harcolták ki maguknak ezt a státuszt sok éhségsztrájk árán. Ezzel külön státuszra tettek szert a börtönökben.
Ez a státusz a kommunisták hatalomra jutásával megszűnt és a rendszerváltáskor az "újpolgárok" naivságukban nem törődtek a politikai fogoly státuszának visszaállításával.
Néhány fontos tudnivaló a nemzetközi jogban a politikai fogvatartásról:
________________
A politikai fogoly, más néven politikai fogvatartott olyan személy, akit politikai vagy ideológiai okokból tartanak fogva. Ez nemcsak azokra a személyekre vonatkozik, akiket az adott államban tiltott véleménynyilvánítás vagy politikai tevékenység miatt tartanak fogva, hanem minden olyan esetre, amikor a fogvatartott politikai beállítottsága vagy politikai tevékenysége döntő befolyással volt az ítélet meghozatalára. A politikai és a törvényes fogvatartottak közötti különbségtétel jogi pozitivista alapon nem egyértelmű. Meghatározás Stefan Trechsel, a Zürichi Egyetem büntetőjogi professzora és az Emberi Jogok Európai Bizottságának korábbi elnöke a politikai fogva tartást többek között úgy határozza meg, hogy az például olyan személyekre vonatkozik, [akik esetében] a büntetés az elkövetett bűncselekményhez képest aránytalanul magasnak bizonyult politikai okokból. Vagy másrészt azokra a fogvatartottakra, akiket politikai okokból bántalmaztak rosszul, vagy nem kaptak megfelelő jogi segítséget[1]. Az Európa Tanács a szabadságától megfosztott személyt politikai fogolynak tekinti, ha az alábbi feltételek egyike teljesül: - a fogva tartás sérti az emberi jogok európai egyezményében foglalt alapvető garanciákat, különösen a gondolatszabadságot, a vallásszabadságot, a véleménynyilvánítás szabadságát, a tájékozódás szabadságát, a gyülekezési szabadságot és az egyesülési szabadságot. - a szabadságvesztés kiszabására pusztán politikai okokból került sor, bűncselekményhez való kapcsolódás nélkül - az őrizetbe vétel időtartama vagy körülményei nyilvánvalóan aránytalanok ahhoz a bűncselekményhez képest, amelynek elkövetésével az érintett személyt gyanúsítják vagy bűnösnek találták, politikai okok miatt - a személyt más fogvatartottakkal szemben politikai okokból megkülönböztető bánásmódban részesítik - a fogva tartás nyilvánvalóan tisztességtelen eljárás eredménye, amelyben az állami hatóság politikai indítékai feltételezhetőek[2]. Annak megítélése, hogy egy adott személyt politikai fogolyként kell-e besorolni, gyakran ellentmondásos, és politikai nézettől függően változik. Nyugati demokratikus szemszögből a diktatórikus rendszerrel szembeni ellenállásuk miatt bebörtönzött foglyokat (disszidensek) általában politikai foglyoknak tekintik. Eszerint az ideológiai alapú erőszakos cselekmények (terrorizmus) miatt bebörtönzött személyek nem minősülnek politikai foglyoknak. Az ENSZ Polgári Egyezségokmányának 19. és 26. cikke kizárja a politikai nézeteken alapuló elítélést, és garantálja a véleménynyilvánítás szabadságához való jogot[3]. Ennek megfelelően a politikai fogva tartás sérti a nemzetközi jogot, ezért a fogalom politikai harci fogalommá vált. A Vörös Hadsereg Frakció tagjainak terrorista szervezethez való tartozás miatt történő elítélése kapcsán a RAF szimpatizánsai a Német Szövetségi Köztársaságban az 1970-es években a Stammheimi börtönben bebörtönzöttek "politikai bebörtönzéséről" beszéltek. A politikai és a törvényes fogvatartottak közötti különbségtétel jogi pozitivista alapon nem egyértelmű, mivel szinte minden államban a kívülről politikai kritikával illetett bebörtönzést megfelelő bűncselekményekkel fedik le. Azt, hogy egy fogvatartott politikai fogvatartott-e, ezért általában csak úgy lehet megítélni, hogy a fogva tartás alapjául szolgáló törvény jogszerűségét túlzó normák alapján értékeljük. Sok országban a politikai foglyok történelmileg kiváltságos státuszban voltak a "közönséges" bűnözőkhöz képest. Németországban a weimari köztársaság végéig a politikai bűncselekményekért elítélteket általában nem börtönbe vagy fegyházba, hanem erődítményes fogházba ítélték, amelyet kevésbé becsületesnek tartottak, és általában jobb börtönkörülményekkel rendelkeztek. Az NDK-ban a politikai foglyok gyakran voltak kitéve a börtönszemélyzet által alkalmazott elnyomásnak, valamint az állambiztonság úgynevezett "operatív pszichológiai" intézkedéseinek, amelyek számos dokumentált fizikai és pszichológiai következményhez, különösen poszttraumás stressz zavarhoz vezettek[4]. A kommunisták üldözése során a Német Szövetségi Köztársaságban is voltak politikai foglyok[5]. A politikai foglyok érdekében fellépő szervezetek közé tartozik különösen az Amnesty International, a Human Rights Watch, a Red Aid és a Fédération internationale des ligues des droits de l'Homme, Vyazna. 2021 augusztusában több mint 600 politikai fogoly volt Fehéroroszországban (a Vyazna adatai szerint)[7]. A fogvatartottak kategorizálása/azonosítása
Politikai foglyok napja Számos országban március 18-át a politikai foglyok napjaként ünneplik, elsősorban rendezvényekkel, tüntetésekkel, újságok és magazinok különkiadásával, előadásokkal és filmvetítésekkel. "Politikai", mint a koncentrációs táborok foglyai A nemzetiszocializmus idején a politikai foglyok tömeges elnyomásnak voltak kitéve. 1933 és 1945 között egyre több embert küldtek koncentrációs táborokba politikai bűncselekményekkel, pártokhoz és pártokhoz kötődő szervezetekhez való tartozással, vagy egyszerűen származásuk miatt. A védőőrizet kifejezés gyakran használt eufemizmus volt erre. Különösen a második világháború kezdetével[8] folyamatosan nőtt a különleges bíróságok (Volksgerichtshof) által ilyen okokból, gyakran csak ellenállás gyanújával hozott halálos ítéletek száma. A ruházaton lévő jelölés, egy háromszög alakú piros ruhadarab - a vörös szög - a tábori nyelvben is gyakran szolgált az ebbe a fogolykategóriába tartozás megjelölésére. A feltételezett "politikai bűncselekmények" üldözésére már a náci uralom kezdetén létrehozták és kibővítették a Gestapót, mint a többi feladatköröktől elkülönült politikai rendőrséget. Forrás: de.wikipedia.org ___________________ László, a fenti szövegből máris sok ötlet meríthető, melyet át lehet venni és megvalósítani MAGYARORSZÁGON!