TRIANONRÓL, másképp

Romek Károly írása

Kép: Románia 100 éve lopja már a Székelyföld-i földgázt, miközben a Székelyföldet képező 3 megyét románia legszegényebb megyéivé tette. Tartozása legalább 200 milliárd Euróra rúg. A keleti Kárpátoknál az Onesti felé vezető dupla tranzit gázcsöveket el kellene zárni. A déli Kárpátoknál a Koródtól induló gázcsöveket szintén!

---

Magyarországgal úgy bántak a két világháború győztesei, mint Németország után az első számú háborúzó féllel. Mindkét esetben egyértelműen jogi sérelem érte Magyarországot, súlyos következményekkel.

.

A második világháború befejezésekor már több mint egy éve Magyarország nem volt szuverén ország, a magyar államot Németország Margarethe hadművelettel felszámolta – 1944 március 19-én. Magyarország háborúban tartása kizárólag a német irányítás alatt kormányzó, németeket kiszolgáló Szálasi rezsim műve volt.

.

Az első világháborút az ország az Osztrák-Magyar Monarchia részeként vesztette el, tehát elsőre teljesen logikus a vesztett háborút követő számonkérés. A világpolitika irányítói azonban tudtak mindenről. Ők mindig és mindenhol másként látták azokat az eseményeket, mint ahogyan az eseményekben résztvevő emberiség látta.

.

A trianoni békeszerződést a 1867 július 28-án született kiegyezés előzte meg. Utóbbiból következett az előbbi. A trianoni békeszerződés jogilag elfogadhatatlan volt és maradt, mivel Magyarország szuverenitása az első világháború végéig bizonyíthatóan nem állt fent. Ausztria soha nem akart lemondani Magyarországról és nem is tervezte a monarchia keretei között való kapcsolatát sem vele. A königgrätzi csata utáni helyzet kényszerítette Ausztriát arra, hogy elkerülje a forradalommal a veszélyt, és látszatfüggetlenséget adjon Magyarországnak meg más népeknek.

.

https://hu.wikipedia.org/wiki/De%C3%A1k_Ferenc_(igazs%C3%A1g%C3%BCgy-miniszter)

.

Trianon újra tárgyalása a kiegyezés vizsgálata nélkül értelmetlen és kilátástalan.

Kérdés, hogy a kiegyezéssel megvalósult-e Magyarország valódi függetlensége, vagy csak a függetlenség látszatának létrehozás volt a monarchiába foglalt népek és a világ számára. Az előbbi esetében Magyarországnak tudomásul kell vennie, hogy kezdeményezőként vett részt egy háború kirobbantásában és abból vesztesként került ki. A győzők joga szinte mindenre kiterjed. A látszatfüggetlenség ugyanakkor felmenti Magyarországot az első világháborúban való részvétel minden felelőssége alól. Ebben az esetben egy önrendelkezést nélkülöző országot daraboltak fel, amely határait nem hódítások árán alakította ki, hanem azok ténylegesen történelmi határok. Fontos dolog, hogy egy önrendelkezést nélkülöző népet nem lehet más népek elnyomójaként minősíteni. A gyarmati rendszerben nincsen egyszerre elnyomott és elnyomó tényező, vagy az egyik, vagy a másik. Az első világháborút követő békeszerződés nem tartalmazhat olyan kijelentést, hogy a trianoni országfelosztás a népek szabadságát célozta megvédeni azzal, hogy elszakították őket a történelmi Magyarországtól.

.

A kiegyezés akkor lehetett volna Magyarországnak valódi függetlenséget adó egyezmény, ha a megegyezés is valóban két függetlent fél között születik. Jogi szempontból jogosan kérdőjelezhető meg Ausztria szándéka Magyarország függetlenségének visszaadására, hogy a kiegyezésre königgrätzi csatát követő évben került sor. Nem Magyarországnak biztosítandó függetlenség volt, hanem helyzetből következő kényszer, hogy megelőzzenek egy forradalmat Magyarország részéről, amelyben esetleg már más népek is beléptek volna. Jogilag is helytálló az az érv, hogy amennyiben Ausztria valóban független Magyarországot akar, akkor ahhoz miért kiegyezésre, és miért nem Magyarország függetlenségének kimondására volt szükség? Miféle megegyezés születhet jogi értelemben egy gyarmattartó és gyarmata között? Erre a jogászoknak és politikusoknak választ kell adniuk.

.

A kiegyezés egyezményét nem két független fél írta alá, hanem I: Ferenc József, Ausztria császára, és az általa kinevezett felelős, „magyar” kormány tagjaként és képviseletében Deák Ferenc.

A Wikipédiából:

.

,,A háborús veszteség után a császár november 17-ére újra összehívta a magyar országgyűlést, és minden nehézség elhárítása után, amiben az uralkodó mellett Deákot illette a legfőbb érdem, 1867. február 17-én kinevezte a felelős magyar kormányt…”

.

Ugyanezt másképpen:

.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Kiegyez%C3%A9s

.

,,Még kicsit korábban, Deák húsvéti cikke hatására Ferenc József megengedte a magyar országgyűlés összehívását, illetve az ehhez szükséges 1865-ös választások kiírását és lebonyolítását. Az ennek eredményeképp 1865. december 11-én összeült parlament a választásokon abszolút győzelmet szerzett Deák Párt vezetőjét, Deák Ferencet tette meg a magyar tárgyalódelegáció vezetőjévé.”

.

Aki jogász és politikus ezt nem érti, az nem is akarja érteni. Az osztrák uralkodóház önmagával tárgyalt a kiegyezés tartalmáról, az általa kinevezett ,,magyar” tárgyalóféllel! Még az sem hozható fel a kiegyezés mellett, hogy Deákék legalább a magyar törvények szerint jártak el az egyezmény tárgyalásakor. Újra idézek a Deákkal foglalkozó Wikipédia anyagából:

,,…Deák megkezdte az alkut, még mielőtt a magyar alkotmány teljesen el lett volna ismerve és helyreállítva.”

.

Deák Ferenc és a ,,felelős magyar kormány” mögött nem volt alkotmány, de nem is lehetett azon oknál fogva, hogy egy gyarmat nem is szokott ilyennel rendelkezni. A függetlenséget ugyan nem zárja ki az alkotmány megléte vagy nem léte, de ennek hiányában milyen más törvényekre hivatkozva lehet Deákék tárgyalásait a magyar részről felhatalmazottnak tekinteni? DE van ennél ütősebb érv is, amely aláássa, hogy Deákék tárgyalása az ország egyetértésével történt volna.

Idézek a Wikipédia kiegyezéssel foglalkozó anyagából:

.

,,A kiegyezést a magyar társadalomnak elenyészően kis része rendezte el és törvényesítette (a választójog igen korlátozott volt, a népességnek kevesebb, mint 8 százaléka bírt szavazati joggal), és a nép nagyon nagy része tekintette azt a magyar ügy és a forradalom öröksége elárulásának. Ez mély és tartós töréseket okozott a magyar társadalomban.

“Viszont a kiegyezés elfogadtatása a társadalommal, komoly nehézségekbe ütközött. Több megye (például Heves, Pest, Szatmár) elutasította a kiegyezést és kiállt Kossuth mellett, az ellenzék megszervezte a demokrata körök hálózatát, az Alföldön többezres kormány- és kiegyezés-ellenes népgyűlésekre került sor stb. A kormány, felfüggesztve liberális elveit, határozott ellenlépésekre szánta el magát: bebörtönözte a Kossuth leveleit közlő Böszörményi Lászlót, betiltotta a demokrata köröket, a leginkább ellenálló Heves megyébe pedig királyi biztost küldött.”

.

A lényeget röviden összefoglalva:

.

1. Ausztria a maga általa kinevezett delegációkkal tárgyalt Magyarország és Ausztria jövőbeni együttműködéséről.

2. Ausztria azt szabta a tárgyalások feltételéül, hogy Ausztria császára legyen egyben Magyarország királya is, vagyis a függetlenség ára az legyen, hogy Ausztria császára marad Magyarország uralkodója is. Ismerve a magyar szabadságharc leverésének történetét, a jogászok nyugodtan elkönyvelhetik azt a tényt, hogy a kiegyezést valóban független és szabadon választott magyar országgyűlés soha nem írta volna alá. (Ennek kapcsán jegyzem meg, hogy nem véletlen az sem, hogy Deák Ferenc mind a szocializmusban mind,,rendszerváltást” követő korban az ország ,,bölcse”. Emlékezz arra, hogy az első magyarországi ,,szabad választások” idején még a szovjet hadsereg Magyarországon tartózkodott, azaz az első választásokat megszállt országban tartották meg, mely nyugat nagy jogászainak figyelmét elkerülte. Így kerülte el a figyelmüket Magyarország az első és a második világháború utáni meghurcolása folyamán a német megszállás és a kiegyezés realitása is.)

3. Nem volt a tárgyalások alapjául szolgáló, törvényre visszavezethető felhatalmazás Deákék számára, sem a néptől, sem a nép által elfogadott törvényes vezetőtől.

4. A kiegyezés a nép akarata ellenére történt, a kiegyezést a későbbiekben sem támogatta a társadalom többsége. Márpedig a legitimáció alapja a társadalom támogatása.

.

Deák Ferenc hazaárulónak minősülne, ha bizonyítható lenne, hogy a magyar nép megkerülését tudatosan annak kárára követte el a kiegyezés nevű színjátékban való tudatos közreműködéssel.

.

Trianon rendezését a kiegyezés felülvizsgálatával kellene kezdeni, de ilyen felülvizsgálat talán soha nem lesz. De mi lenne, ha még is bekövetkezne a képtelen helyzet, és a nagyhatalmak elismernék a jogsértésekből következő jogsérelmeket, melyeket Magyarországot ért a két világháború végén?

.

Jobban élnénk, ha Erdély az országhoz tartozna? Hogy az országot nemzetiségi ellentétek osztanák meg és az ezzel járó konfliktusok? Hogy a magyar kormányzó elit első dolga az lenne, mit lophatna el a visszaszerzett országrészekből? Hogy Orbán és csapata lenyúlnák Erdély legszebb vidékeit, és integrálná gazdaságát embereinek cégeibe? Hogy a kis maffia-Magyarországból Orbán nagy maffia-országot csináljon?

Orbán és köre számára a történelmi nagy Magyarország birtokainak és hatalmának kiterjesztését jelenti, semmi többet.