Többségi szavazás / választás
A többségi szavazás módszerét különböző országokban törvényben szabályozzák, es alkalmazzak. Az alábbi rövid cikk osztályozza a "többségi szavazás" válfajait es folytatásként az elméletet majd országokra vetíti ki es elemzi a valóságban alkalmazott gyakorlatot. Ez a második rész hiányzik ebből a cikkből, mert eléggé hosszas lenne a cikk es a WIX nem engedne ki.
Többségi választás A többségi választás, svájciul Majorzwahl, egy olyan képviseleti elv, amelynek célja, hogy egy párt számára parlamenti kormánytöbbséget hozzon létre.
Olyan választási eljárást jelöl, amelynek során a választók egy csoportjának többsége egy adott alternatíva halmazból választja ki a javaslatot. Ily módon a többségi szavazás a képviselők közvetlen, személyre szóló megválasztásának eljárásaként tűnik ki.
A többségi választást különösen az arányos választástól kell megkülönböztetni és általában személyes választásként van kialakítva
Osztályozás Többségi választásokat lehet tartani mind olyan választókerületekben, ahol javaslatonként csak egy személyt választanak, mind pedig olyanokban, ahol egy javaslatban több vagy valamennyi (egyesült) személyt választanak.
Relatív többségi szavazás A relatív többségi választáson a legtöbb szavazatot kapott javaslatot vagy jelöltet választják meg. Ez általában aránytalanul előnyös a regionális erősségű pártoknak és a regionális pártoknak. Az ilyen típusú többségi szavazás révén gyakran alakulnak ki kétpártrendszerek, például az Egyesült Államokban. Hasonló helyzet figyelhető meg például Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságában, ahol regionálisan erős pártok alakultak. Kivételt képeznek ez alól a megválasztott közvetlen jelöltek, akiket szintén csak függetlennek szánnak, például a líbiai Általános Nemzeti Kongresszusra is. Abszolút többségi szavazás Abszolút többségi választáson azt a javaslatot választják meg, amelyik a szavazatok több mint felét kapja. Annak érdekében, hogy minden esetben meglegyen a szükséges többség, gyakran tartanak második fordulót, amelyen csak az első forduló két legjobb jelöltje vehet részt. Ezt alkalmazzák például a legtöbb németországi polgármester- és kerületi tanácsi választáson, de a baden-württembergi polgármester-választáson nem. Itt a második fordulóban akár új jelölteket is lehet állítani. Ennek alternatívája az integrált második forduló, amelyben a szavazók preferencia szerint számozzák a javaslatokat. Többek között így választják meg az ausztrál parlament két kamarájának tagjait. Többségi római szavazás A római többségi szavazás olyan többségi választások megnevezése, amelyeken a szavazatokat legfeljebb két szavazási fordulóban adják le. Azt a jelöltet választják meg, aki az első fordulóban a szavazatok abszolút többségét kapja. Ha ez egyik jelöltre sem vonatkozik, második szavazásra ("új választás", "megismételt választás") kerül sor, amelyen a legtöbb szavazatot kapott jelöltet választják meg. Azt, hogy ki vehet részt ezen a második szavazáson, másképp szabályozzák. Ilyen eljárást alkalmaznak például a francia nemzetgyűlési választásokon. E többségi szavazás relatív vagy abszolút többségi szavazásként való besorolása ellentmondásos, mivel mindkettőnek találhatók elemei, és mégis néhány sajátos jellemzőt eredményeznek. Több jelöltet állító választókerületek Lehetőség van arra is, hogy egy választókerületben több jelöltet is megválasszanak a többségi választás/szavazás alapján. Általában a választópolgárnak annyi szavazata van, ahány helyet ki kell osztani, és kumulálni nem lehet. Svájc szinte valamennyi kantonjában a kormány tagjait a nép választja meg abszolút többségi szavazás alapján, ahol az egész kanton alkotja a választókerületet, és a választók annyi szavazattal rendelkeznek, ahány kormánytagot kell megválasztani. Relatív többségi választás esetén, ha "n" mandátumot kell betölteni, akkor a legtöbb szavazatot kapott "n" jelöltet választják meg. Az abszolút többségi szavazásnál az abszolút többség másképp is meghatározható a többtagú választókerületek esetében. Lehetséges az is, hogy a többtagú választókerületekben a többségi választás csak egy szavazattal történik. Ebben az esetben vagy több jelöltet együttesen lehet megválasztani, mint például az amerikai elnökválasztáson az elektori kollégiumot, vagy csak egy jelöltet választanak meg a szavazatokkal, ebben az esetben szintén át nem ruházható egyéni szavazásról beszélünk.
Az arányos képviselethez való viszony Ha a választókerületben csak egy képviselőt választanak, a relatív többségi szavazás is tekinthető arányos képviseletnek. Ezzel szemben a különösen kis választókerületekben az arányos képviseletet is többségi választásnak tekintik, mivel ugyanazt a célt szolgálja, mint az arányos képviselet. Az úgynevezett de facto akadály ekkor gyakran nagyon magas.
Az arányos képviselet egységessé válhat, ha a küszöbértéket nagyon magasra teszik. A többségi szavazás kombinálható arányos képviselettel is. A személyre szabott arányos képviseletben van integrált többségi szavazás, de ez nincs hatással a parlamenti szavazatok egyensúlyára. Az árokszavazás esetében viszont a képviselők egy részét többségi szavazással, a másik részét pedig ettől függetlenül arányos képviselettel határozzák meg. Az úgynevezett kisebbségbarát előválasztási (first-past-the-post) rendszer előírja, hogy a legtöbb szavazatot kapott párt automatikusan megkapja a parlamenti helyek bizonyos minimális arányát. Egyébként arányos képviseletről van szó. Forrás: https://de.wikipedia.org/wiki/Mehrheitswahl Összeállította: EMK
Kommentare