VAN-E MÉG A MAGYAROKNAK ORSZÁGA?

2016/05/24

Ezt a kérdést feszegetik -nemcsak mi-, hanam sok más nemzeti érzelmű magyar, akik gyakran megállapíthatják a magyarság körül folyó politikai csatározásokból és azok elleni intézkedésekből, hogy gyakran a nyilvánvaló magyar érdek elsikkad, vagy meg sem nyilvánul. A kérdés az, hogy az országon belül megnyilvánul-e eléggé a magyar érdekvédelem, általánosan kifejezve a nemzetvédelem? Ennek megvizsgálásához ki kell dolgoznunk egy felmérési módszert, amivel ezt megállapíthatjuk, vagyis bizonyosságot szerzünk. A felmérési eredményeket mennyiséggé kell tennünk és statisztikailag kiértékeljük. Mint érezhető a bevezetőből ezen feladat elvégzéséhez szakintézet kellene és egy jó szakemberekből összeállított csoport, akik ezt a projektet megfogalmazzák, hozza pénzt szereznek és elvégzik a felméréseket, statisztikailag kiértékelik és az eredményeket behelyezik a matematikai modellbe. Egy leegyszerűsített modellhez, és kapásból vett “felmérési eredményekhez” a következő javaslatot terjesztem elő: Vannak a magyarságot kedvezőtlenül érintő bajok és magyar érdekű döntések, melyeket a magyar politikai elitnek kellene a magyarság számára kedvezően megoldaniuk, élükön a magyar kormányzó párttal, a kormánnyal, miniszterelnökkel. A döntéseket felügyeli az államfő és az Alkotmány Bíróság. Ennek ellenére a magyarság elégedetlensége folyamatosan nő és lassan kialakult az a benyomás, hogy a magyarok országában nem a magyarok érdekei érvényesülnek, hanem egy bizonyos PT (Párhuzamos Társadalom) érdekei. Felvetődik, mind súlyosabban, a kérdés, hogy van-e még a magyaroknak saját országuk, melyben, természetesen, szinte kizárólagosan a magyar érdek érvényesül??? Ahhoz, hogy ezt megfelelő megközelítéssel meg tudjuk válaszolni szükséges az egész kérdéskört mennyiséggé tenni (kvantifikálni). A bajoknak, melyek minden nemzet életében elő fordulnak, és megoldásra várnak, adjunk súlyt! Például a föld kiárusítása egy nagyon súlyos, rendkívül fontos, stratégiai fontosságú probléma. Kapjon 10-es súlyt. A megoldásoknak, döntéseknek adjunk értéket (jegyet), mint az iskolában.

Javasolom 1-töl 10-ig. 5-ös még át menő jegy. 5-6 -> elégséges 7-8 megfelelő vagy jó 9-10 nagyon jó 1-2 ellenséges 3-4 bujtatott ellenséges.

Az előbbi problémára, vagyis a magyar termőföld kiárusításának törvényi megakadályozására adjunk jegyet: 1-es, vagyis ellenséges a magyarság számára. Mivel a FIDESZ, és elnöke Orbán Viktor, előre mell döngetve ígérte, hogy a magyar föld nem eladó, megvédjük a magyar földet, végül pedig a név szerinti szavazáson az országgyűlésben eladta a magyar földet és ezt tette a kormánypárt, és a bal-liberális pártok összes képviselője. Ezért erre a FIDESZ által képviselt megoldásra 1-es jegyet adunk! A FIDESZ és elnöke, aki egy személyben a magyar miniszterelnök is, ellenséges magatartást tanúsított a magyarság érdekeivel szemben!!!

A kérdés az, hogy mekkora periódust vizsgáljunk meg és mennyi ideig! Javaslatom, hogy a vizsgálatot kezdjük el a rendszerváltásnak nevezett 1990-töl, vagyis az ANTALLLL kormánytól! Vizsgáljuk meg azóta 100 bajunkat, tulajdonképpen egy alapos felméréshez az összes döntést Ls nemcsak 100-at, amit a “demokratikus” kormányaink és pártjaink megoldottak. De elegendő pontossággal meg tudjuk állapítani országunk elfoglalási állapotát, ha csak a stratégiai ágazatokat vizsgáljuk meg. Amennyiben 5-ös alatti jegy jön ki, akkor az országunk el van foglalva és intézkednünk kell!!! Minden magyar hazafit mozgósítanunk kell: utcára mindenkinek!!! Mégpedig az országot átfogó tüntetésekre. Mert ez azt jelenti, hogy az országunkat a szemünk láttára elfoglalták!!! Ellopták alólunk a lovat!!! Szükséges további bajaink felsorolása melyeknek súlyt és a kormánypárt részéről ajánlott és elfogadott megoldásra jegyet adunk. Javasolom, hogy a stratégiai ágazatoknak mind 10-es súlyt adjunk és a megoldásokat értékeljük. Ahhoz, hogy a kiértékelési rendszeremet mindenki megértse adok néhány példát, melyeket nem ellenőrzötten, vagyis légből kapottan fogok felsorolni és kiértékelni. Ezzel az a célom, hogy a magyar hazafiaknak megmutassam az utat miként kell elbírálni kormányok tevékenységét, és miként kell bizonyosságot szerezni arra az esetre, mikor bizonytalanok vagyunk: van-e még saját országunk! Javasolom erre a Svájcban gyakran használt és varázs képletnek nevezett, felületek súlypont számítására használt, képletet, melynek segítségével értékeltem ki és adtam a diákoknak a szemeszter munkáikra a jegyeket. Vegyük MJi-nek a Miniszteri megoldás (lehet nevezni kormánynak vagy kormánypártnak) jegyét, értékét. Az i-betű a megoldás sorrendjét jelenti, vagyis, ha a földkérdést elsőnek említjük, akkor az i=1. Ha a Paksi erőmű privatizációját 100.-ik megoldott problémának vesszük, akkor i=100. MSi – jelenti a megoldandó probléma fontosságát vagyis súlyát. Az összes stratégiai probléma 10-es súllyal bír. Vagyis a földtörvény meghozásában 10-es súlya van. Mivel a földtörvényt elsőnek tárgyaljuk ebben az esetben így MS1=10 Ahhoz, hogy a modellt bemutassam csak 5 nemzeti bajunk megoldását soroljuk fel kapásból. Ez kevés számú probléma-megoldás ahhoz, hogy egy kormány, vagy több kormány tevékenységét értékelhessük, különös tekintettel arra, hogy az országunk ellopásának, kisajátításának megállapításáról van szó. Ahhoz, hogy a kiértékelésünk mindenre kiterjedő legyen tulajdonképpen az összes kormány döntést értékelnünk kell. Viszont elégséges lenne a stratégiai fontossági ügyeinkben a kormányok döntéseit kiértékelni.

A javasolt képlet a következő képpen néz ki általános formában:

M, mint minősítés a miniszteri döntések értékének és a megoldott ügyünk súlyának (fontosságának) szorzata összegéből áll, elosztva a miniszteri döntések súlyainak összegével. A fenti képlet szétbontva a megadott 5 esetre a következőképpen néz ki:

Amennyiben csak a stratégiai ügyeink megoldását vizsgáljuk, akkor ezeknek külön-külön a súlya 10 vagyis az összegük

MSi= MS1+MS2+MS3+MS4+MS5 =10+10+10+10+10=50

A földkérdés megoldásának jegye és súlyának szorzata MJ1 * MS1 = 1 * 10 = 10

Vegyünk kapásból, csak a modell működésének bemutatása miatt, még néhány példát. A mezőgazdasági termékeink feldolgozóipara szintén stratégiai ágazatnak számít. Például az összes cukorgyárat eladták. Az étolajgyárakat szintén mind eladták, habár ezekből működnek, de idegen cégek kezében, még néhányan az ország területén. Ismerni kell a működő étolajgyárak számát és azt is, hogy van-e egyáltalán Magyar kézben egy is ezek közül. Az össztermelést és abból %-ban a Magyar kézben lévőt be kell vonni a számításainkba. Amennyiben az Ország területén működő étolaj gyárak nem elégítik ki az Ország szükségleteit akkor ezt mindenképp negatívan kell értékelnünk. És ha még a megtermelt nem elegendő mennyiség is nagyobb részt külföldi cégek kezében van, akkor ez azt jelenti, hogy ezen a területen a kormányaink rendkívüli felelőtlenséget tanúsítottak, vagy egyenesen ellenséges tevékenységet folytattak. Hasonló módon kell az egész ágazatot felmérni és végül egy egységes jegyet adni az összes kormánynak, akik eddig ezt az ágazatot kiárusították. Mivel az élelmiszeripar -tudjuk mindannyian nagyon jól, ki lett árusítva, illetve bizonyos részei meg lettek szüntetve, ezért a jegy elégtelen, vagyis

MJ2 = 4 MJ2 * MS2 = 4*10=40

Vegyünk egy másik példát az energia függetlenségünk, vagyis az energia szektor állami kézben maradása jelenti az energia függetlenségünket, különösen, ha nem szorulunk energia behozatalra. A példa nem kötődik a valósághoz csak nagyon kis részben, tehát a számításainak nem lesznek mérvadók. Tudjuk, hogy úgy földgaz területén, mint elektromos energia területén importra szorulunk. A kormányok nem tettek erőfeszítéseket annak érdekében, hogy ez a rémisztő függőségünk csökkenjen. Egyszóval, ki vagyunk szolgáltatva az energia exportálóinknak, mint pl. Oroszországnak a földgaz területén. Elektromos energia területén Tudtommal csak a Paksi erőmű kapcsán történt helyes döntés eleddig. Mivel energia függetlenségünk messzemenően nincs garantálva, ezért ezen a stratégiai területen az eddigi kormány intézkedéseket csak 3-as jeggyel tudjuk értékelni.

MJ3 = 3 MJ3 * MS3 = 3*10 = 30

A vízellátás is egy stratégiai ágazat, amelynek területén az ország adottságai kitűnőek, de . . . Az ivóvíz ellátás idegen kezekbe került, vagyis el lett adva! Fejből nem tudom megmondani, hogy mekkora %-ban került a városaink ivó vízellátása és csatornahálózata, szennyvíz tisztítása idegen kezekbe, de ezek a rossz hírek sokszor keringtek a világ hálózaton. Tegyük fel, hogy ez az ágazat nem volt teljesen eladva csak 40%-ban.

Igy a jegyet is ennek megfelelően adjuk: MJ4 = 6 MJ4 * MS4 = 6*10 = 60

További stratégiai ágazatok a légi szállítás. A Malév-et egy időben, most nem tudom mi a helyzet, az izraeliek vásárolták meg. El is indult a zsidó áradat Budapestre. Tudtommal ma már napi járatok kötik össze Budapestet Tel Avivval. Tehát ez a stratégiai ágazat is idegen kézen van. Vannak még kisebb, de jelentéktelen repülő társaságok, helikoptereket működtető cégek. Igy azt vehetjük ezen a területen, hogy a légi szállítás idegen kézben van 80%-ban.

MJ5 = 2 MJ5 * MS5 = 2*10 = 20

Ezt lehet folytatni. Véleményem szerint elégséges, ha csak a stratégiai ágazatokat vizsgáljuk, mivel, ha egy országnak az összes stratégiai ágazata idegen kezekben van, akkor az az Ország csak egy banán köztársaság, vagyis életképtelen és a külföldi konszernek és azok anyaországainak kormányai jóindulatától függ.

További nagyon fontos ágazat a pénzügy és ezen belül is az államadósság. Az adósság mértékét a GDP-hez szoktak mérni és a közgazdászok pontosan tudjak, hogy amennyiben az adósság terhek a GDP bizonyos %-át túllépték, akkor az adósság mértéke nem csökkenthető többet és beállt az adós rabszolgaságként ismert könyörtelen függőségi állapot, amit bábkormányok, helytartók irányítása alatt, tartanak szívesen fenn.

Összegezzük az első 5 stratégiai ágazatnak megfelelően a rendszerváltás óta fennálló, illetve kialakított állapotokat. Helyettesítsük be az első általános képletbe a felsorolt rész kiértékeléseket és számoljuk ki a súlyozott eredményt:

Ebből az egyszerű példából is látható, hogy a stratégiai ágazatok területén a rendszer váltás óta a kormányok teljesítménye a rejtett ellenség kategóriába esik. Egy komoly felmérés és kiértékelés esetén, amennyiben a végeredmény kisebb lesz, mint 5, meg kell keresni a felelősöket, akik a magyarok országát a banán köztársasági szintre süllyesztették, mert ilyen állapotot nem lehet elő idézni csak egyszerűen hozza nem értéssel, hanem céltudatosan alkalmazott, rosszindulattal fűszerezett, rejtett intézkedési rendszerrel.

Látható, hogy annak megállapítása, van-e még a magyaroknak országa, nehéz és komplex feladat, de nem lehetetlen. Ezért a felmérésekhez és a modellhez szükséges információk nem könnyen hozzáférhetőek, mert esetleg sok hazafi felébredne tőlük és a tunyaság mezejéről a tettek mezejére lépne át.

A felméréseknél, a legfontosabb stratégiai ágazatok állapotát szükséges felmérni: -a hadsereg,

-a titkosszolgalatok, és

-a rendőrség .

Ez a 3 kategória első fontosságú és csak azután következnének a gazdasági stratégiai ágazatok. Súlyuk az összeredményt annyival befolyásolja erőteljesebben a gazdasági ágazatoknál, hogy az erőszakszervezeteket apróbb szervezetekre lehet bontani, (pl. a TEK-et külön bevenni a modellbe) és így, megnövekedett számukon keresztül befolyásolják a végeredményt.

Maradjunk a TEK példájánál. Amennyiben a TEK évente nem gyakorolja az államcsapás hadműveletet, akkor funkciója csak takaréklángra van kiépítve. A kormánynak nem kell elgondolkodnia afölött, hogy melyik évi államcsapás-hadgyakorlat változik át igazivá, és a kormány tagjait valóban letartoztatva elhurcolják egy ismeretlen helyre kivallatni őket!? Az a tény, hogy ilyen hadgyakorlat nincs, már gyanússá teszik a magyarországi, mindenkori kormány tagjainak bátorságát és hitét abban, hogy a nép megbízik tevékenységében és értékeli erőfeszítéseit.

erőszakos behatolás

Zárószóként megemlítenem, hogy Svájcban a vezérkari főnök alapításával elindult a 60-as években a P26-os katonai szervezet, akik akkor kaptak 10 millió (ma megfelelne 100 milliónak) Svájci Frankot, induló tökének. Persze megkapták az összes felszerelést, amit kértek. Ezek után a „föld alá süllyedtek” és ott tevékenykedtek. Szabályozási paramétereket is kaptak, pl.: Amennyiben Svájc több mint 25%-ban elidegenedik, akkor ez azt jelenti, hogy a mindenkori svájci kormányok nem képesek ezt az elidegenítési folyamatot sem kezelni, sem megállítani, így a P26 államcsapást hajt végre és ideiglenes kormányt állít fel. Az elidegenítési folyamatot azonnal leállítja és az eredeti lakossági összetételt helyrehozza.

1992-re a Svájcban letelepedett külföldiek száma túllépte a 25%-ot, még akkor is, ha nehezített körülmények között, sokan felvették a svájci állampolgárságot és nem számították már bele a 25%-ba. A vendégmunkások legnagyobb számban a szomszédos országokból voltak, így ők voltak a legnagyobb veszélyben. A legmagasabb titoktartás mellett is, a szomszédos országok titkosszolgálatai tudtak a P26 létezéséről és tevékenységéről. Mivel a külföldiek száma túllépte a szabályozási paramétert, vagyis a 25%-ot, így félő volt, hogy beindul a nagy katonai hadgyakorlat és a P26 néplázadást színlelve, megpróbálja elcsapni a demokratikusan választott svájci kormányt. Ennek a veszélynek az elkerülésére a szomszédos országok kormányai együttesen helyezték nyomás alá a svájci kormányt, hogy a P26-ot számolják fel. Ami idővel meg is történt. De ez nem azt jelenti, hogy a svájci kormányok és hadsereg feladta az ország helyzete alakulásának figyelését és esetleges kényszer intézkedések bevezetését. Minden egészséges nemzettudattal rendelkező országban az erőszak-szervezetek vezetői egymással szoros kapcsolatban ki kell fejlesszenek hasonló struktúrákat és fel kell legyenek készülve egy államcsapás kivitelezésére is, ahogy ezt gyakorolják pl. Nagy-Britanniában a SAS-egységek.

Amelyik országban ez nincs megoldva, nincs elő készítve és ezt évente nem gyakorolják, nem működtetik, az az ország esetleg az elidegenítés előrehaladott állapotában van!

Dr. Ing. Sebestyén – Teleki István, Zürich – Erdőszentgyörgy 2016 május 24.