Zavargás
A militáns (harcias) tüntetéseket nevezik általában zavargásoknak. A zavargások teljesen szervezetlenek, mivel nincsenek társadalmi elégedettlenséget csökkentő rövid, ill. hosszabb távú céljaik. A zavargások a széleskörű társadalmi elégedetlenség miatt kezdenek mind gyakrabban kitörni. Szervezőik különböző társadalmi rétegeket képviselnek és nincs ezek között szorosabb kapcsolat. A szorosabb kapcsolatokat kölcsönös gyűlölködés akadályozza.
A militáns tüntetések lehetnek álcázottan szervezettek is. Ilyenkor a militáns tüntetés által szervezett zavargástól a békés tüntetés bejelentői elhatárolódnak. A zavargás, vagyis a békés tüntetés militánssá alakítása, akkor kezdődik, mikor a tüntetést bejelentő személy és szervezet kijelentette, hogy a tüntetésnek vége van és mindenki békésen menjen haza. Ez egy bonyolultabb dolog is lehet, mivel a békés tüntetés szervezői nem feltétlenül kell tudjanak arról, hogy a tüntetés végén a tüntetők közé vegyült harcias (militáns) engedetlen civilek, elkezdik a rendőrség által később zavargásnak minősített cselekményeket.
Lázadás
Társdalmi elégedetlenség miatt spontán módon kitörő minimális szervezettségű csetepaté a karhatalmi erők ellen, melynek célja a sulyosbodó társadalmi elégedetlenség megmutatása a kormány felé.
A lázadás több napon keresztül is tarthat.
A lázadások militáns tüntetések sorozatából alakulnak ki, de nagyobb méretűek és agresszívebbek az elöző militáns tüntetéseknél, mivel több társadalmi réteget is átfognak. Amennyiben a lázadás elveszti szervezettségét, akkor zavargások formájában működik egy ideig, majd elhal, mivel "A forradalom felfalja a gyermekeit! "-Lenin.
A lázadást kiprovokálhatja olyan a hatalomból kiesett, vagy azt megragadni akaró politikai erő is, mely a társadalmi elégedetlenséget provokatív eseményekkel felforrósítja. Ebben az esetben a tömegek megvezetéséről, vagyis cinkelt lázadásról beszélhetünk, melynek lehetnek puccs háttér céljai is. Ilyen lázadásnak tekinthető a 2006-os budapesti megmozdulás is. Ilyen esetben az egyedüli megoldás annak érdekében, hogy a lázadás résztvevői ne kerüljenek a karhatalmi erők és a megbuktatandó kormány bosszúállási célkeresztjébe, hogy a lázadást szító politikai vezéreit a lázadás pódiumára kell állítani, ha kell erőszakkal is. Másképp a lázadás résztvevői és vezetői, már akik nem a titkosszolgálatok beépített emberei voltak, minden védelem hiányában, súlyos büntetéseket fognak kapni. A háttérben megbújó aljas, gyáva politikai erő pedig várja majd a következő választásokon a meggyengített kormány bukását, a hatalomváltás reményében.
A lázadás egyesítheti a különböző társadalmi rétegek jelenlévő vezetőit és ezáltal szerevezettségi foka emelkedik és átalakulhat felkeléssé.
Felkelés
Amennyiben a lázadás (minimális) szervezettség mellett tört ki, mivel a militáns tüntetéseket, -melyekből a lázadás megszületik-, is szervezték, akkor megvan az esélye, hogy felkeléssé alakul át. A felkelés elöször mindig lokális, és általában a fővárosra koncentrálódik. Amennyiben ez a lokális felkelés, a karhatalmi erők megosztása végett, több városban is kitőr és az egész országot lefedi, akkor népfelkelésnek nevezik. Ilyen volt az 1956-os magyar népi megmozdulás is. A népfelkelés célja már a kormány megbuktatása, mely sikerülhet is, amennyiben a hazaárulókból álló kormány segítségére nem törnek be egy nagyhatalom csapatai. Amennyiben a népfelkelést az idegen csapatok segítségével leverik, úgy a népfelkelés elbukottnak tekintendő. Lehetséges viszont az is, hogy a népfelkelés győz és átalakul forradalommá.
Forradalom
A népfelkelés vezetői ideiglenes kormányt alakítanak és igyekeznek stabilizálni az állapotokat, csökkenteni a társadalmi feszültségeket és úgy belföldön, mint külföldön elfogadtatni az új hatalmi berendezkedést. Amennyiben ez az első 7 napig sikerül, akkor nagy az esélye, hogy a stabilizálási szándékuk hosszabb időre kiterjed majd és ezt az új helyzetet úgy belföldön, mint külföldön elismerik. A stabilizálás első sikereit a régi rezsim vezetőinek, és elitjének elszámoltatása és példás büntetése vagyon elkobzáson és börtönbüntetésen keresztül bíztosítja. Az ideiglenes kormány legfőbb és mielőbbi feladata a társadalmi berendezkedés gyökeres megváltoztatása a néprétegek tetszésének megfelelő irányba.
Államcsapás, puccs
Amennyiben a társadalmi berendezkedés gyökeres megváltoztatása nem célja az ideiglenes kormánynak, akkor csak puccsról, államcsapásról beszélhetünk. A népfelkelést álcának használó rejtőzködő hatalmi csoport nem gyökeres társadalmi változásokra fog törekedni, mivel a hatalmi ágazatok minél teljesebb átvétele az egyetlen célja.
Az államcsapások metodológiája az utóbbi évtízedekben rendkívül szétágazó kezdett lenni és tárgyalása külön fejezet témája.
Dr. Ing. Sebestyén T. István
Zürich, 2022 Kikelet Hava negyedik napján
A 2006-os események, mivel a gyáva, álnok fidesz-vezérek nem voltak hajlandóak megmutatni magukat a lázadás vezetőiként, ezért hamarosancéljavesztett zavargásokká degradálódtak. Amennyiben a Fidesz-vezéreket kényszerítették volna a lázadók, hogy álljanak fel a pódiumra és vegyék át az írányítást, akkor átalakíthatták volna a lázadást felkeléssé, majd népfelkeléssé, és kormány buktatást is elérhették volna.
Mindez azért nem sikerülhetettmivel a 2006-os lázadást elejétől fogva titkosszolgálati tisztek vezették. A Kossuth Téren folyamatosan 300 körüli titkosszolga befolyásolta és irányította, majd csillapította a tömeget. Ez a legeredményesebb taktika: kívülről és belülről egyszerre verd szét a lázadást, pontosan úgy, ahogy azt a céljaik megkövetelték.
A Nagy Októberi Forradalom is olyképpen zajlott, hogy volt egy stratégiai tehetséggel megáldott fiatal katonatiszt, aki egy irodában ült Szent Pétervár térképe mellett és…