top of page
  • Szerző képeKairos

Államcsapási formák röviden: Pronunciamiento



Fogalmak tisztázása


Pronunciamiento

A pronunciamiento (a spanyol pronunciar 'kimondani' szóból), pronunciamento (portugál nyelven, az államcsíny egy tipikus spanyolországi, portugáliai és dél-amerikai formája, amely a 19. és 20. századi Spanyolországban és Latin-Amerikában többször előfordult. Használatos még a nemzetközi szakirodalomban proklamáció , bejelentés (announcement), vagy nyilatkozat (declaration), melyet katonai lázadásnak fognak fel.

A pronunciamiento a praetorianizmus (a római Praetorian Gárda, melynek rendkívüli hatása volt a római császárokra) egyik kategóriája: az a gyakorlat, hogy a „katonai személyiségek saját jogon politikai szereplőként, nem pedig a polgári kormány politikailag semleges eszközeként lépnek fel.” /en.wikipedia.org/

Katonatisztek egy szakadár csoportjának a nyilvános fellépése az éppen hatalmat gyakorló kormány ellen, melynek célja a közvéleményt a maguk mellé állítani. Szándékaik szerint a hatalomváltást vértelenül, fegyveres erőszak mellőzésével akarják elérni. Ennek érdekében a közvélemény olyan erőteljes befolyására törekednek, melynek eredményeként a regnáló kormány -reményeik szerint- koalícióra szólítja fel őket.

A pronunciamiento gyakran csak nyílvánosság előtt elhangzott kemény fenyegetések, durva hangú közlemények a sajtóban a kormány számlájára. Ezek a fellépések néha fegyveres megmozdulásokká változnak, melyek egy-egy régió fölötti hatalom átvételét jelentik, abban a reményben, hogy más régiók katonai egységei követik példájukat. Amennyiben ez megtörténik abban reménykednek a lázadó katonák, hogy a kormány összeomlik és tagjai menekülni fognak a felelősségre vonás elöl.


A hadsereg szakadár frakciója a következő munkafolyamat szerint készíti elő a pronunciamiento-t:


1. Előkészítés: Ebben a szakaszban a szakadárok vezérkara szondázni kezdi a többi tisztet, hogy mi is a véleményük a hatalmon lévők tevékenységéről. Titkos lista készül azon tisztek nevével, akikre a lázadás beindulása során számítani lehet. Ezen tisztek pozíciója és parancsadási lehetőségeit pontosan mérlegelik a csapatok mozgatása érdekében. Amennyiben a csapat mozgatási parancs kiadásához a beszervezett tiszt nem elegendő, akkor a megfelelő akadályozó személy meggyőzése a következő lépés. Amennyiben ez mégsem megy, akkor az „akadály” tiszt felkerül az X órában letartóztatandók listájára.


2. Ígéretek, engedmények, kompromisszumok: A szondázás eredményeként felmérendő a lázadás esélye, mivel túl kevés támogatottság esetén a bukás és a megtorlás biztosra vehető. Minden szakadár csoport tevékenységében eljut arra a pontra, hogy a beszervezés folyamán a beszervezettek száma nem tűnik elegendőnek. Ekkor döntéseket kell hozni, hogy mely tiszteket milyen ígéretekkel lehet beszervezni és annak fejében milyen kötelezettségeket és veszélyeket kell vállalnia. Amennyiben a kiszemelt tisztek némi hajlandóságot mutatnak a részvételre elkezdődhet az alkudozás, melynek eredménye minden esetben egy kompromisszum.


3. A nyilvánosság előtti fellépés határidőjének megállapítása és lefolyása: Alapos mérlegelések megtétele és megvitatása után egyeztetni kell a időpontot, mikor a keményhangú fellépést megteszik és közlik a katonatisztek listáját, akik készek akár arra is, hogy a kormányt erőteljesen háttérbe szorítsák. A nyilatkozatot természetesen országos szinten terjesztik az összes elérhető médián keresztül. Ezután a szakadárok izgalommal lesik a különböző hadseregcsoportok Nyilatkozatait. Amennyiben a lázadók mellett, ígéreteik ellenére nem Nyilatkoznak elegendően, akkor a lázadás elbukott és következik...

4. …a menekülés. A menekülési útvonalakat jó előre minden résztvevő időben előkészítette. Általában külföldre menekülnek az üldöztetés elől. A kormány nyilvános ígéretei ellenére, hogy senkinek nem esik bántódása, esetleg rangját egy fokozattal elveszti, nem bíznak és inkább a külföldre menekülést választják, hisz több szakadár vezért kivégeztek az idők folyamán.


5. Hatalomra kerülés: Amennyiben a hadsereg csoportjai és egyéb erőszakszervezetek vezető rétege a kormány ellenes kinyilatkoztatás mellett dönt, úgy a kormány lemond. A szakadárok büntetés mentességet ígérnek nekik. A hatalmi pozíciók átvétele a hadsereg fegyveres egységeinek biztosítása mellett történik. A konfliktus mentes hatalomátvétel érdekében, ígéreteik ellenére a szakadárok ideiglenesen őrizetbe veszik a kormánytagokat.


A fegyveres erők nagy részének Nyilatkozata a pronunciamiento mellett a bizalmatlansági szavazáshoz a hasonlít parlamentben, azzal a különbséggel, hogy ezt a fegyveres erők adják ki, nem pedig a törvényhozás. Sikertelenség esetén az életüket veszélyeztetve hozzák meg "szavazatukat".


Utókori példák:

-az 1971-es török katonai memorandum (a jobboldali nacionalista tisztek kiáltványa a Demirel-kormány ellen) és

-az 1997-es szekularista liberális tisztek kiáltványa az iszlamista Erbakan-kormány ellen;

-Az e-memorandum (törökül: e-muhtıra) a török fegyveres erők vezérkarának honlapján 2007 áprilisában közzétett ellentmondásos nyilatkozatok sorozata volt, amely a 2007-es török elnökválasztással kapcsolatban mérlegelt. A nyilatkozatok megfogalmazásának módja aggodalmat keltett, hogy a török hadsereg a szekularizmus védelmében beavatkozik a választásokba a vezető jelölt, Abdullah Gül ellen. Törökországban az elnöki hivatalt az ország világi rendszerének őrzőjeként tartják számon; az a tény, hogy Gül felesége iszlám fejkendőt viselt, valamint Gül saját politikai iszlám múltja politikai válsággá változtatta a választásokat.

Az e-memorandum szövege:

"Az elnökválasztási folyamat során felmerült probléma a világiassággal kapcsolatos vitákra összpontosít. A török fegyveres erők aggódnak a közelmúltban kialakult helyzet miatt. ... a Török Fegyveres Erők az egyik fél ezekben a vitákban, és a szekularizmus abszolút védelmezője. Emellett a Török Fegyveres Erők határozottan ellenzik ezeket az érveket és negatív megjegyzéseket. Nyíltan és világosan ki fogja mutatni a hozzáállását és a fellépését, amikor csak szükséges ... Azok, akik Mustafa Kemal Atatürk nagy vezető "Milyen boldog az, aki azt mondja, hogy török vagyok" felfogásával szemben állnak, a Török Köztársaság ellenségei, és azok is maradnak. A török fegyveres erők továbbra is szilárd elszántsággal teljesítik a törvényekből fakadó feladataikat, hogy megvédjék a Török Köztársaság megváltoztathatatlan jellemzőit. Ezen elhatározásukhoz való hűségük abszolút."


Dr. Ing. Sebestyén Teleki István

2021 Földanya hava 27., Zürich


31 megtekintés5 hozzászólás
bottom of page