Új rendőrségi taktika: a tüntetések eljelentéktelenítése

-amerikai tanulmány: ami rosszat ott kitalálnak, az villámcsapás gyorsaságával Magyarországon is alkalmazásra kerül!!!-

A Z E L N YOM Á S E S Z KÖZ E I

Mary M. Cheh, 2007

Bevezetés

A közelmúltban a tüntetések és tiltakozások állam általi korlátozásának vagyunk tanúi. Bizonyos helyszíneket, például a Fehér Ház közelében lévô közterületet, elzártak a tüntetôk elôl. A demonstrálókat a láthatáron kívülre terelik, átirányítják ôket a környezô utcákra és eltávolítják ôket tiltakozásuk megcélzott helyszínétôl. A titkosszolgálatok „biztonsági zónákat” jelölnek ki, hogy az elnököt és kíséretét az ellenzéki felvonulások és tüntetések látó- és hallótávolságán kívül tartsák. A rendôrség pedig olyan kifinomult technikákat alkalmaz, mint a megfigyelés, a

beszivárgás, a félrevezetés vagy az elôzetes fogva tartás, hogy aláássa és meghiúsítsa a demonstrációk lebonyolítását, és azt, hogy a tüntetôk üzenetüket eljuttassák a széles nyilvánosságnak. Úgy tûnik, mintha szeptember 11. és a terrorizmus elleni háború indokaival ezek a lépések igazolhatók volnának, de

valójában ennek az ellenkezôje igaz. A kormány elnyomó technikái által veszélyeztetett demonstrációk legtöbbje azon „problémás” megmozdulások – a háború, a globalizáció, a magánélet és a szabadság megkurtítása elleni tüntetések – közé tartozik, amelyek célja a hatalmán túlterjeszkedô kormány ellenôrzése, de azoknak nincs visszhangjuk a meghatározó sajtóorgánumokban. Az elsô alkotmánykiegészítés,

1. különösen az ahhoz kapcsolódó úgynevezett idô, hely és mód alkotmányossági teszt túlságosan gyengévé és bizonytalanná vált ahhoz, hogy ellensúlyozni tudná a kormány kifinomult módszereit, amelyekkel a

tüntetéseket próbálja erôtleníteni és ellehetetleníteni, illetve az egyet nem értés kifejezésének lehetôségét csökkenteni. Annak érdekében, hogy az alkotmány által biztosított jogot, melynek alapján a kormány „nem csorbítja a népnek a békés gyülekezéshez való jogát, valamint azt, hogy a kormányhoz forduljon panaszok orvoslása céljából”,

2 visszaállítsuk, ez az írás az idô, hely és mód teszt 3 újradefiniálásra és az elsô alkotmánykiegészítéshez kapcsolódó úgynevezett különleges helyek tételének elfogadására szólít fel.

Az írás II. része a tiltakozások és tüntetések viszszaszorítása érdekében alkalmazott kormányzati taktikákat tekinti át, különös tekintettel a washingto-

ni demonstrációkra.

A III. rész azt vizsgálja, hogy az utcán történô tiltakozás és tüntetés esetén milyen

alapvetô érdekek szólnak a gyülekezés szabadsága mellett.

A IV. és V. rész az idô, hely és mód teszt hatékonyságát értékeli, és azt a feszültséget vizsgálja, amely az egyszerû vagy-vagy alapú elôírás és a tartalomszabályozás között feszül.

A VI. rész egy árnyalt, közepes alkotmányos védettséget élvezô „különleges helyek” tételt ajánl, ....

.... a VII. rész pedig azt vizsgálja, hogy ez az új megoldás hogyan mûködne a washingtoni Lafayette park esetében.

A felvonulások és demonstrációk meghiúsításának legújabb taktikái már rég túlhaladtak a tûzoltótömlô használata, a gumibotos verés és a tömeges letartóz

tatás nyers, egyértelmû és nyilvánvalóan jogszerûtlen módszerein. 4 Nem arról van szó, hogy a tüntetések korlátozása során a rendôrség teljesen felhagyott vol

na az erôszakkal és a kényszer helytelen alkalmazásával. Kérdezzék csak meg azt a százötven tüntetôt, aki akkor sérült meg, amikor 2003 novemberében a

Miami-i rendôrség az Amerikai Szabadkereskedelmi Terület elleni felvonulás során gumibottal, gumilövedékkel, speciális kézigránáttal és borsspray-vel tá-

madt a demonstrálókra.

Sokkal inkább arról van szó, hogy a rendôrség olyan taktikákkal bôvítette repertoárját, amelyek célja a háború- vagy globalizációel-

lenes, illetve a polgári szabadságjogok melletti felvonulások és tüntetések jelentôségének csökkentése, irrelevánssá nyilvánítása. Ezek a taktikák veszélyesebbek, mert sokkal alattomosabbak. A közügyekben való tiltakozó megmozdulások ellen hatnak, ugyanakkor kevésbé valószínû, hogy ezek a rendôrségi akciók népharagot gerjesztenek vagy a tüntetôkkel va-

ló szolidaritásra késztetnek.

** Szeretném megköszönni Owen Smith kutatási asszisztens segítségét.

** A tanulmány Demonstrations, Security Zones, and First Amendment Protection of Special Places címmel 2004-ben a Uni-

versity of the District of Columbia Law Review címû folyóiratban jelent meg (8 University of the District of Columbia Law Review 53). Az írás magyar nyelvû fordítását a szerzô engedélyével közöljük.

---

Következtetés: Ragaszkodni a tüntetők által kért helyszínhez!!! Ennek megtagadása eseten perre vinni a helyszín önkényes megtagadását, ami alkotmány/alaptörvény ellenes.